A 20. Szőkefalvi-Nagy Béla Érem az SZTE-professzor, akadémikus Hatvani László matematikusé

„Nem-autonóm rendszerek…”, „..stabilitás…”, kaotikusság... E kulcsszavak ragadták meg a laikus figyelmét Hatvani László matematikus laudációjából a 2019. november 22-i kitüntetési ceremónián.

Képgaléria a rendezvényről

Tudományos testvérek

„Hatvani László kutatási területe a differenciálegyenletek elmélete és alkalmazásai. Több kiváló eredményt ért el a differenciálegyenletek kvalitatív elméletében, elsősorban nem-autonóm rendszerekre vonatkozóan. Jelentősek a parciális stabilitás problémájával kapcsolatos munkái. Új matematikai módszereket dolgozott ki nem-autonóm másodrendű nemlineáris differenciálegyenletek stabilitásvizsgálatára. Társszerzőkkel, megbízható numerikus módszerek alkalmazásával a periodikusan perturbált inga egyenletének kaotikusságát igazolták, ami nagy nemzetközi érdeklődést váltott ki. 1971 óta Hatvani professzor tizenhárom jelentős tudományos cikket publikált az Acta Scientiarum Mathematicarum folyóiratban” – indokolta a szerkesztőbizottság és az SZTE Bolyai Intézetének Tanácsa, hogy a Szőkefalvi-Nagy Béla Érmet 2019-ben miért Hatvani László professzornak (Szegedi Tudományegyetem) ítélte oda.

– Testvére vagyok Hatvani Lászlónak – jelentette be Krisztin Tibor. A matematikus, akadémikus gyorsan hozzátette: e „rokonság” a tudományos kapcsolathálón belül értendő, ugyanis mindkettőjük kandidátusi fokozathoz vezető témája kidolgozása Pintér Lajos szegedi matematikushoz kötődik. Ugyanakkor közös „tudományos nagyszülőjüknek” nevezte Szőkefalvi-Nagy Bélát.

Barátként és kollégaként ismertette a csongrádi születésű Hatvani László matematikus, akadémikus életútját az akadémikustárs, Krisztin Tibor. Elmondta, hogy matematikus diplomáját a szegedi JATE Természettudományi Karán, míg kandidátusi fokozatát a moszkvai Lomonoszov Egyetemen szerezte Hatvani László, akinek az ottani V. V. Rumjancev akadémikus és a szegedi Pintér Lajos volt a témavezetője.

Főszerkesztő a végtelenről

Az MTA doktora 1984-ben, majd levelező és végül rendes tagja 2004-ben lett Hatvani László, aki több mint 100 tudományos publikáció és 3 tankönyv szerzőjeként, továbbá 12 matematikai folyóirat szerzőjeként is nevet szerzett magának.

– Rengeteg tárgyat oktatott 1966 óta, amióta a szegedi Bolyai intézet kutatója. Adminisztratív – például dékáni, intézet vezetői – feladatokat is vállalt Hatvani László, aki 12 évig irányította a matematikus doktori iskolát – emlékeztetett Krisztin Tibor.

A Széchenyi-díjas matematikus és amerikai kollégája, Theodore A. Burton együtt indította el 1998-ban az Electronic Journal of Qualitative Theory of Differential Equations online folyóiratot. A nemzetközi szerkesztőbizottsággal rendelkező folyóirat központja a Bolyai Intézet, de az Európai Matematikai Társaság tüköroldalairól is letölthető.

A Hatvani-tanítványok sorát jellemezte, s az Acta Scientiarum Mathematicarum folyóiratban napvilágot látott 13 Hatvani-publikáció lényegét is összegezte Krisztin Tibor. Az akadémikus a végtelenről, a véletlen sorozatokról szólva is érzékeltette Hatvani László akadémikus munkásságának a hatását és folytatását.

25 érem közül a 20.

A „Szőkefalvi-Nagy Erzsébet által alapított díjat minden évben olyan kiváló matematikus kaphatja, aki a szegedi Acta Scientiarum Mathematicarum folyóiratban magas szintű publikációs tevékenységet folytat” – hangzott el az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Bolyai Intézete épületében, a Bolyai teremben. A moderátori szerepet magára vállaló matematikus kolléga, Kosztolányi József kiemelte: az idei ünnepség különlegessége, hogy a díj átadására 20. alkalommal kerül sor

– Mintha fiává, akadémikus utódjává fogadná Hatvani Lászlót Szőkefalvi-Nagy Béla. A tanítvány – mester, vagy éppen a tanítványból lett kollégák bensőséges viszonyát is kifejezi az a sajtófotó, amely az édesapám 85. születésnapja alkalmából, az 1998. szeptember 30-i ünnepségen készült – nagyította föl a Délmagyarország egyik oldalát Szőkefalvi-Nagy Erzsébet.

Jubileumokhoz közeledik a Szegedi Tudományegyetem, majd 2022-ben a centenáriumát ünnepelheti a Haar Alfréd és Riesz Frigyes által alapított, a szegedi Ferencz József Tudományegyetem Baráti Társasága gondozásában jelentkező Acta Scientiarum Mathematicarum.

– A szegedi matematikai Acta első száma német nyelvű cikkeket tartalmazott – emlékeztetett Szőkefalvi-Nagy Erzsébet. A bölcsész végzettségű utód a tartalomjegyzékben Szőkefalvi-Nagy Gyula és Neumann János nevét is felfedezte, majd megmutatta az 1949. év lapszámot is, mert ott együtt szerepelt nagyapja és édesapja neve. Szőkefalvi-Nagy Béla 1946 és 1981 között főszerkesztőként, majd a haláláig, 1998-ig is gondoskodó figyelemmel kísérte a később angol nyelvű cikkeket is tartalmazó folyóirat fejlődését.

25 érmet készíttetett Szőkefalvi-Nagy Erzsébet 1999-ben, amikor emlékérmet alapított – Hatvani László, az akkori JATE Bolyai Intézet vezetője támogatását élvezve.

– Lesz-e az Actának olyan jövője, amilyen a múltja? – tette föl a kérdést Szőkefalvi-Nagy Erzsébet a lap nyomtatott és online változata körüli vitára utalva, majd átnyújtotta Hatvani Lászlónak a 20. Szőkefalvi-Nagy Béla Érmet.

A díjátadón az érem emléktábláját elátta kézjegyével Hatvani László akadémikus, aki előadást tartott „Véges és végtelen Fermi-Pasta-Ulam láncok súrlódással” címmel.

*

SZTEinfo – Ú. I.

Fotók: Bobkó Anna

Az "Akadémikusok nyakkendő nélkül" című beszélgetés-sorozatban Hatvani László matematikust (SZTE) Szajbély Mihály irodalomtörténész (SZTE) kérdezte. A 2008. április 17-i programon készült video-felvétel itt megtekinthető.