Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Az elővigyázatosság elvének értelmezésétől kezdve, a precíziós gazdálkodás jogi kérdésein át, a műanyag hulladék csökkentésének az új szabályrendszeréig, számos időszerű témát tárgyaltak a kutatók az SZTE ÁJTK Üzleti Jogi Intézet által szervezett szimpóziumon. Az „Új kutatási irányok az agár- és környezetvédelmi jog területén” című országos konferencia megalapozta a jogtudósok és a gyakorlati szakemberek párbeszédét.
A magyar agrár- és környezetvédelmi jogi kutatást végző egyetemi oktatók számára lehetőséget biztosított a 2019. május 16-án a Szegedi Tudományegyetem Rektori Hivatal épületében tartott szimpózium arra, hogy megismertethessék egymással és az érdeklődőkkel az érintett tudományos terület új kutatási projektjeit. Az „Új kutatási irányok az agár- és környezetvédelmi jog területén” című országos konferencia célja volt az is, hogy a meglévő szakmai kapcsolatok elmélyítésére ösztönözzön, illetve széleskörű és interdiszciplináris együttműködéseket hozzon létre – hangsúlyozta a program főszervezője, az SZTE Állam- és Jogtudományi Kar Üzleti Jogi Intézetét vezető Dr. habil. Gellén Klára.
A környezetvédelmi jog területén a szakemberek leginkább a globális szinten fenyegető környezeti kihívások – például a műanyag hulladékok felhalmozódása, a globális felmelegedés, az élőhely-védelem – kezelésére vonatkozó szabályozásokat helyezik a kutatási programjaik középpontjába. Az agrárjogászok a hagyományos területek – például a földadásvétel, földhasználat – mellett fokozódó figyelmet fordítanak a technológiai újításokkal jelentkező jogalkotói, jogalkalmazói kérdésekre is, így – többek között – a drónok használata, a precíziós gazdálkodás jogi háttere, az élelmiszer-nyomonkövetés lehetőségei, a növénynemesítés új kihívásai is fókuszba kerültek.
 |
| A rendezvényen készült képek itt megtekinthetőek. |
Hat hazai egyetem társtanszékeinek képviselői tanácskoztak a szegedi konferencián. A professzorok és doktoranduszok egyaránt szót kaptak az SZTE ÁJTK Üzleti Jogi Intézete által koordinált programon. Az agár- és környezetvédelmi jogban oly jelentős elővigyázatosság elvének értelmezési kérdéseitől kezdve a földre vonatkozó vételi jog és az Alaptörvény ekvivalenciájának a taglalásán át a precíziós gazdálkodásnak az agráriumban betöltött szerepéig, számos vitakérdés felmerült. A történeti áttekintés elvezetett az aktualitásokig. Szó esett – többek között – a klasszikus természetjog és spiritualitás, továbbá a klímaadaptáció jogi kereteiről, az Európai Unió élőhelyvédelmi irányelveiről is.
A Debreceni Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Károli Gáspár Református Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem 19 kutatója tartott előadást a szimpóziumon. A konferenciát a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Üzleti Jogi Intézete szervezte, a Magyar Jogász Egylet Agrár Jogi Szakosztálya, valamint a CEDR Magyar Agrárjogi Egyesület közreműködésével.
SZTEinfo
Fotó: Bobkó Anna
