SZTE Info

nyito_europai_egyetemek

Az SZTE is tagja az első európai egyetemi szövetségnek

Az Európai Bizottság június 26-án jelentette be, hogy melyek azok az Európa különböző részein működő felsőoktatási intézmények, amelyek az első „európai egyetemi” szövetségek részét képezik. Ezen intézmények révén az európai felsőoktatás minőségi szempontból javulni fog és vonzóbbá válik, valamint fokozódik az intézmények, a diákok és a dolgozók közötti együttműködés.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az 54 beérkezett pályázat közül 17-et választottak ki, amelyek 24 tagállam 114 felsőoktatási intézményének bevonásával működő, úgynevezett „európai egyetemek” létrehozására irányulnak. A kiválasztás 26 független külső szakértő – többek között a Bizottság által kinevezett rektorok, professzorok és kutatók – értékelése alapján történt.


Az első körben Magyarországról a Szegedi Tudományegyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Közép-európai Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Magyar Képzőművészeti Egyetem lesz tagja különböző szövetségeknek.


Az "európai egyetemek" olyan, EU-szerte működő felsőoktatási intézményeket tömörítő transznacionális szövetségek, amelyek közös hosszú távú stratégiával rendelkeznek, és előmozdítják az európai értékeket és identitást. A kezdeményezés célja, hogy érezhetően növelje az egyetemi hallgatók és dolgozók mobilitását, és javítsa az európai felsőoktatás minőségét, befogadóbbá és versenyképesebbé téve azt.


Navracsics Tibor, az oktatásért, a kultúráért, az ifjúságért és a sportért felelős biztos kifejtette: „Örömmel töltenek el az első 17 európai egyetem létrehozására irányuló törekvések, hiszen ezek az egyetemek mintául fognak szolgálni ahhoz, hogy további ilyen intézmények jöjjenek létre EU-szerte. Ezek az egyetemek lehetővé teszik a diákok következő generációi számára, hogy több országban folytassák tanulmányaikat, így Európa-szerte tapasztalatot szerezzenek. Meggyőződésem, hogy ez a kezdeményezés – amely az európai oktatási térség kulcsfontosságú építőköve – valódi változást hoz majd a felsőoktatás számára Európában, és ösztönözni fogja a kiválóságot és a befogadást.”


A kiválasztásra került "európai egyetemek" égisze alatt az Unió számos felsőoktatási intézménye fog tevékenykedni, alkalmazott tudományokat oktató egyetemektől, műszaki és képzőművészeti egyetemektől kezdve tudomány- és kutatóegyetemekig.


Az "európai egyetemek" olyan egyetemközi campusok lesznek, amelyeken belül a hallgatók, a doktoranduszok, a dolgozók és a kutatók zökkenőmentesen mozoghatnak, és szakértelmüket, platformjaikat, valamint erőforrásaikat egyesítve különböző tudományterületeket lefedő közös tanterveket vagy modulokat fognak kidolgozni. Ezek a tantervek rendkívül rugalmasak lesznek, és lehetővé teszik majd a diákok számára, hogy tanulmányaikat személyre szabják, megválaszthassák, hogy hol és mikor folytassák tanulmányaikat, majd pedig európai diplomát szerezzenek. Az "európai egyetemek" emellett hozzájárulnak majd a számukra otthont adó régiók fenntartható gazdasági fejlődéséhez, mivel a diákok szorosan együtt fognak működni a vállalatokkal, az önkormányzati hatóságokkal, a tudományos szakemberekkel és a kutatókkal annak érdekében, hogy megoldást találjanak a régiók előtt álló kihívásokra.


Az első 17 "európai egyetem" létrehozására összesen 85 millió EUR áll rendelkezésre. Az elkövetkező három év során minden egyes szövetség legfeljebb 5 millió eurós támogatást kap, amelyből megvalósíthatja terveit és ezáltal előkészítheti a terepet más európai oktatási intézmények számára. Az intézmények által elért eredményeket a Bizottság szoros figyelemmel fogja kísérni.


Az első, valamint az idén ősszel induló második pályázati felhívás keretében tesztelni fogják az "európai egyetemek" új koncepciójának megvalósítására szolgáló különböző modelleket, valamint azt, hogy ez az új koncepció mennyiben alkalmas a felsőoktatás átalakítására. A 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó, következő hosszú távú uniós költségvetés tekintetében a Bizottság az "európai egyetemek" Erasmus+ program keretében történő teljes körű kiépítését javasolta, jelentősen megnövelt költségvetéssel. Míg egyes szövetségek átfogó jellegűek és minden tudományágat lefednek, mások szűkebb területekre, például a városi tengerpartok fenntarthatóságra, a társadalomtudományokra vagy a globális egészségügyre összpontosítanak. Minden szövetség átlagosan hét, Európa különböző részein működő felsőoktatási intézményből áll, amelyek között új partnerségek jöttek létre. A kiválasztott szövetségek jól reprezentálják a különböző országokból beérkezett kérelmek által lefedett területeket.


Az Európai Bizottság ezt az új kezdeményezést a 2017 novemberében megrendezett göteborgi szociális csúcstalálkozó előtt terjesztette az Európai Unió vezetői elé. Az Európai Tanács által 2017 decemberében jóváhagyott kezdeményezés az európai oktatási térség 2025-ig történő megvalósítására irányuló törekvések részét képezi, és lényege, hogy 2024-ig legalább 20 európai egyetem jöjjön létre.


Az "európai egyetemek" koncepcióját a tagállamok, felsőoktatási intézmények és diákszervezetek együtt dolgozták ki, és a 28 tagállam, illetve az Erasmus+ programban érintett egyéb országok több mint 300 felsőoktatási intézményének bevonásával összesen 54 pályázat érkezett be az „európai egyetemek” elnevezésű, 2018. októberében közzétett Erasmus+ felhívásra.


Az erre az új Erasmus+ kezdeményezésre eredetileg elkülönített 60 millió EUR összeget 85 millió EUR-ra emelték, amely az eredetileg tervezett 12 helyett 17 szövetség finanszírozását teszi lehetővé.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. november 13.

IMG_5871

A hazai felsőoktatás zászlóshajója, a Szegedi Tudományegyetem „kapitányi hídján” álló vezetőket sorra bemutatja a Szegedi Egyetem Magazin. Most az SZTE négy rektorhelyettese arról is vall, miként javíthatja tovább pozícióit a legfrissebb Quacquarelli Symonds ranglista szerint Magyarország legjobb egyeteme, a szegedi universitas.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • november 22. 12:00 - 23. 12:00
    A Magyar Hidrológiai Társaság Szikes vízi Munkacsoportja, a Vizes Élőhely-védelmi Szakosztály és a Limnológiai Szakosztály szervezésében
    A szakmai napok programja:
    2019. november 22.
    12:00 Érkezés, a Tudástár megtekintése (szikes, tengeri és madártani gyűjtemény)
    13:00 Megnyitó és köszöntő (Dr. Döbör András SZTE JGYPK Dékánja, dr. Boros Emil, Dr. Szalma Elemér)
    13:20 Boros Emil: Szikesek helyzete Eurázsiában és jelentősége a Kárpát-medencében
    13:45 Szalma Elemér, Kiss János, Szanyi János: Szikes tavak makromintázatának geofizikai, hidrogeológiai és botanikai háttere
    14:10 Vörös Lajos: A Kárpát-medence szikes tavainak különleges algavilága
    14:35 Mile Orsolya: A növényzeti zonáció indikációs szerepe a Böddi-széki szikes élőhelyek ökológiai vízigényének meghatározásában
    15:00 Ecsedi Zoltán: Rehabilitációs és kezelési eszközök a szikeseken
    15:25 Karancsi Zoltán: Szikes tavak ökoturisztikája
    16:00 Indulás (saját autóval) a Szegedi Fehértóra a daruhúzás megtekintésére
    19:00 Vacsora Szegeden, utána kötetlen szakmai eszmecsere
    2019. november 23.
    Délelőtt a Mórahalmi Nagyszéksóstó élőhely-rehabilitációs terület megtekintése.
    A szállás és étkezés részleteivel kapcsolatban keressék Szalma Elemért (szalma@jgypk.szte.hu).
  • november 22. 13:00 - 23. 14:15
  • november 23.
    19:00 - 23:59
  • november 25.
    14:00 - 15:00
    Az SZTE Testnevelési és Sporttudományi Intézet szervezésében
  • november 25.
    17:00 - 18:00