Sanghaji magyar szakosok évzáró ünnepsége az SZTE-n

Egyéves magyar képzésben vett részt a Shanghai International Studies University-ről (SISU) érkezett nyolc kínai hallgató. Képzésük alatt heti 24 órában tanulták a magyart, mint idegen nyelvet és a magyar kultúrát. A diákok az SZTE-n töltött tanulmányaikra egy magyar nevet is választottak maguknak, hogy ezzel tanáraik munkáját is megkönnyítsék. A hallgatók ünnepélyes évzárón vették át elismerő okleveleiket, és köszönték meg tanáraik munkájukat.

– Kína hatalmas ország, hatalmas kultúrával. Magyarország igaz, hogy kicsi ország, de úgy gondolom, igazán hatalmas kultúrával rendelkezik. Igaz, mi egy kicsit be vagyunk zárva a nyelvünk korlátaiba, hiszen a magyart nagyon kevesen beszélik a világon, nem úgy, mint a kínait. Azonban úgy gondolom, hogy ez egy jó kezdet ahhoz, hogy megmutassuk a világnak, hogy a magyar egy olyan nyelv és kultúra, amit érdemes tanulni és használni – mondta el köszöntő beszédében az SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar dékánja, Prof. Dr. Gyenge Zoltán.

– Az SZTE és a tanszék életében egy új korszakot köszönthettünk, ugyanis ez volt az első tanév, amikor a Hungarológia Központ kínai hallgatókat fogadhatott. Nagyon örülünk neki, hogy megismerhettük ezeket a remek embereket, és örömmel mondhatom, hogy nagyon sokat fejlődtek az egy év alatt, amit nálunk töltöttek. Ezen kívül az SZTE Konfuciusz Intézetnek is köszönjük a közreműködésüket a kínai hallgatók tanulmányi programjában – fogalmazott Dr. Árvay Anett, az SZTE BTK hungarológia program vezetője.

Az évzáron a köszöntők után a kínai diákok számoltak be az egyetemhez, Szegedhez vagy Magyarországhoz kötődő legkedvesebb emlékeikről. Wang Yudie Petőfi Sándor Lennék én folyóvíz versét, Zhu Ningxin József Attila Születésnapomra című versét szavalta el magyarul. Tang Xiao a mohácsi busójáráson szerzett élményeiről tartott egy rövid előadást. – Először kicsit kívülállónak éreztük magunkat, mert kevés ázsiai arcot láttunk, sőt kínaiként feltűnőek voltunk még a tömegben is. Sok magyar gyerek jött oda hozzánk, akik mind meglepődtek, hogy tudunk magyarul. Örülök, hogy megtapasztalhattam ezt a különleges farsangi élményt – mondta el Tang Xiao, aki a Dia nevet választotta magának magyar tanulmányai időszakára.

Az évzáró ünnepségen készült képek itt megtekinthetőek.

Lu Yingwen – magyar nevén Luca – a novemberi irodalmi sétájukról számolt be, amelyen hallgatótársaival és tanárukkal vettek részt. A séta során végig járták azon költők szülő- és lakóházát, akiknek valamilyen kötődésük volt Szegedhez. Shen Yaocao – magyar nevén Jolán – kedvenc magyar filmjéről, a Werckmeister harmóniákról beszélt előadásában. Elmesélte, hogy hiába látta már négyszer-ötször a filmet, mégis még mindig teljesen ámulatba ejti. Huang Jingyi, aki a Rea nevet választotta magának, a szegedi egyetemi élet szépségeiről számolt be. Rea a Károlyi Mihály Kollégiumban lakott ebben az egy évben, ahol aktívan részt vett a közösségi programokban, és rengeteg barátra tett szert. A kínai hallgató arról is mesélt, hogy korábban 2 évig tanult magyarul, mégis mikor Magyarországra érkezett nagyon kétségbeesett, mert rájött, hogy mégsem tud folyékonyan beszélni, még rendelni sem tudott az éttermekben. Rea ezért megköszönte tanárainak, hogy nemcsak tanították őket, hanem Magyarországot túlélni is segítettek.

Shen Shuhao, Soma, az egyetlen fiúként legújabb kedvenc hangszeréről, az ukuleléről mesélt az évzárón, ugyanis számára ez egy teljesen új hobbi, amellyel 3 hónapja kezdett el ismerkedni. A kínai hallgató a Tavaszi szél vizet áraszt című dalt is előadta új hangszerével. Lou Xianjie, avagy Dalma kedvenc magyar épületéről, a Parlamentről számolt be. Az épületet az őszi szemeszterben látogatták meg hallgató társaival, mely során nagy benyomást tett rá az építészeti különlegessége és a történelmi jelentősége is.

Az ünnepélyes évzáró végén a kínai hallgatók átvették az elismerő okleveleket, és az oktatók által szervezett magyar nyelvvizsga eredményeit.

SZTEinfo - Kocsis Bernadett

Fotó: Bobkó Anna