SZTE Info

aszaly

Aszály és belvíz monitoring megoldások fejlesztéséről tanácskoztak az SZTE-n

A vízgazdálkodást és a szélsőséges időjárási helyzetekből eredő kockázatok mérséklését támogató aszály és belvíz monitoring megoldások fejlesztéséről rendeztek tudományos műhelymunkát, május 31-én, a WATER@RISK határon átnyúló projekt részeként az SZTE Természettudományi és Informatikai Karán. A projektben magyar és szerbiai szakértők, kutatók és mérnökök vesznek részt.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A klímaváltozás következtében egyre gyakrabban alakulnak ki olyan szélsőséges időjárási helyzetek, melyek komoly hidrológiai veszélyt jelentenek. Ezen veszélyek közül az aszály és a belvíz mind területi kiterjedését, mind agro-ökonómiai hatásait tekintve a legjelentősebb, valamint ez a két hidrológiai veszély fenyegeti leginkább a határon átnyúló régió fenntartható fejlődését. Az eddigi kezdeményezések és fejlesztések jelentős előrehaladása ellenére a kockázatok becslése és mérséklése operatív szintre még nem jutott el. Mivel ezen veszélyek és kihívások regionális jellegűek és azonos mértéken érintik mind a Dél-Alföldet, mind a Vajdaságot, a problémák megoldása is szoros határon átnyúló együttműködést igényel.


A WATER@RISK (HUSRB/1602/11/0057) projekt elsődleges célja innovatív és összehangolt monitoring megoldások fejlesztése, valamint operatív vízgazdálkodási tervek készítése, melyek előre mozdítják a korai figyelmeztető rendszerek kialakítását és az eredmények operatív szintre történő emelését. A kutatási és monitoring kutatás-fejlesztési feladatok koordinációját, valamint az eredmények széles körű kommunikációját a partnerekkel a közösen megalapított Aszály és Belvíz Kutató és Monitoring Központ fogja össze.


A 2019. május 31-i workshopon a résztvevők beszámoltak a projekt eddigi eredményeiről. Ezek jelentős mértékben hozzájárulnak a határon átnyúló vízgazdálkodási és kockázat-megelőzési rendszerek fejlesztéséhez, a víztestek ökológiai és mennyiségi állapotának javulásához, valamint az aszály és belvíz elöntés kockázatának csökkentéséhez. Az eredmények támogatják továbbá a stratégiai ágazatok és az egész határon átnyúló régió fenntartható fejlődését és klímaváltozással szemben mutatott ellenálló képességét is.


A projekt megvalósításában a régió legfontosabb kutatóintézetei – a Szegedi Tudományegyetem, az Újvidéki Egyetem Természettudományi és Matematikai Kar, az Újvidéki Egyetem Mezőgazdasági Kar– és vízgazdálkodási intézményei – Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság és „Vode Vojvodine“ Vízgazdálkodási Közvállalat – közösen vesznek részt. A közreműködő partnerek szakmai és menedzsment tapasztalata biztosítja a projekt tudományos, operatív és kommunikációs céljainak eredményes megvalósítását.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. november 13.

IMG_5871

A hazai felsőoktatás zászlóshajója, a Szegedi Tudományegyetem „kapitányi hídján” álló vezetőket sorra bemutatja a Szegedi Egyetem Magazin. Most az SZTE négy rektorhelyettese arról is vall, miként javíthatja tovább pozícióit a legfrissebb Quacquarelli Symonds ranglista szerint Magyarország legjobb egyeteme, a szegedi universitas.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *