Tizenkét év óta először nullszaldós az SZTE klinikai központja

Évi 3-4 milliárd forintnyi adósságállományt számolt fel az elmúlt két évben a szegedi klinikai központ. A hatékony és megfeszített gazdálkodásnak köszönhetően a 2016-os 3,5 milliárd forint nagyságú adósság 2017-re 2 milliárd forintra csökkent, a 2018-as év végére eltűnt. Az adósságmentesség a feszes, transzparens, integrált gazdálkodásnak, egyes nagy szerződések új közbeszerződésekkel történő kiváltásának, az év végi egészségügyi konszolidációnak és hatékonyságnövelő intézkedéseknek köszönhető.

Jelentős megtakarítást eredményezett például, hogy az intézmény 2018. június elseje óta saját hatáskörben végzi a belső betegszállítást, vagyis már nem külsős cég, hanem a Szegedi Tudományegyetem saját autói szállítják a különböző klinikák között a betegeket. Éves szinten 63 millió forint megtakarítást eredményez a klinikai központban újonnan kialakított Vérdepó működése is. A XXI. századi elvárásoknak megfelelő Vérdepót helyileg a műtőkhöz és a sürgősségi osztályhoz közel alakították ki, így megszűnt az osztályokon történő vérraktározás, ami jelentősen csökkentette a költségeket. Az intézmény 2017 októberében újraindította a külföldi pácienseknek nyújtott térítéses betegellátási tevékenységet is, ami további bevételt jelent.

– A szegedi klinikai központ konszolidációjának aránya – ami a teljes OEP bevétel körülbelül 4-5%-a – jellemzően alatta marad az országos átlagnak, annak ellenére, hogy a klinikai központ a legköltség-igényesebb, legmagasabb szintű, harmadik progresszivitású, regionális illetve esetenként országos vonzású betegellátó tevékenységet végez. A szegedi klinikák finanszírozása, még mindig jóval alatta marad a többi egyetemi klinika fajlagos finanszírozásának, azaz a dél-alföldi régióban mind az egy esetre, mind az egy lakosra jutó finanszírozás alacsonyabb más régiók klinikai központjainak átlagánál, sőt egyes területeken az országos átlagot sem éri el – fogalmazott Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja. Hozzátette: ez azt jelenti, hogy a szegedi klinika finanszírozása kedvezőtlenebb, mint a többi vidéki egyetemi klinikáé, kevesebb forrásból ér el hasonló vagy jobb gyógyítási eredményeket, mint más ellátók. A kedvezőtlen finanszírozás oka, hogy 2007-ben a Szegedi Városi Kórház egészségügyi ellátó tevékenységét úgy volt kénytelen átvenni a várostól a Szegedi Tudományegyetem, hogy ahhoz sem az infrastruktúra egy részét sem az OEP finanszírozást nem kapta meg. Összehasonlításképpen, a Kenézy Gyula Kórház 2018-as Debreceni Egyetemhez való integrációja során a finanszírozás és az infrastruktúra nem csökkent, ami az egyetlen logikus eljárás egészségügyi intézmények integrációja kapcsán. Integrációval hatékonyságot növelni és költséget csökkenteni az egészségügyben úgy, hogy azt a betegellátás ne szenvedje meg, csak pontos tervezéssel, a párhuzamosságok tudatos felszámolásával, a szinergiák kihasználásával lehet, nem bezárásokkal.

Fendler Judit kiemelte, hogy 2007 óta az Egyetem több, mint 22 Mrd forinttal finanszírozta saját forrásaiból, az OEP finanszírozáson és az orvosképzés gyakorlati részének átfinanszírozásán felül a betegellátást, történt ez a többi kar forrásaiból. Ez a 2007. évi „ősbűn” okozta azt, hogy az SZTE saját forrásból nem volt képes jelentősebb infrastruktúra-fejlesztést elindítani, ennek „köszönhető”, hogy Szegeden az oktatási infrastruktúra mennyisége és minősége – ideértve a kollégiumokat és a sportlétesítményeket is – elmarad a társ-egyetemekétől. Példaképpen elmondhatjuk, hogy bár az SZTE orvoskara kiemelkedő színvonalú képzést nyújt egyre növekvő számú hazai és külföldi hallgatóinak, az országban egyedüliként nincs elméleti képzési tömbje, az oktatási infrastruktúra a múlt század közepi 80 hallgatóra van méretezve, nem beszélve a gyakorlati oktatás lehetetlen helyzetére.

– Éppen ezért az eddigi erőfeszítések, az év végén érkező egészségügyi konszolidáció, a költségcsökkentő intézkedések nem jelentenek hosszú távú megnyugtató megoldást. Összegyetemi szinten reméljük, fenntartható a tendencia, de további intézkedések és források, működési és beruházási támogatások szükségesek ahhoz, hogy a klinikai központ gazdálkodása kiegyensúlyozott legyen, és a betegellátás, valamint az oktatás színvonala tovább javuljon.

A cél, hogy a szegedi klinikai központ fajlagos finanszírozása elérje a többi klinikáét, a gyógyításra felhasználható források növekedésével javulhatna a létszámhelyzet, az eszközpark és hosszabb távon saját erős beruházások is megvalósulhatnának.

A szegedi klinikákon folyó kiemelkedő szakmai munkát nem csak az igazolja, hogy a betegek az ország minden területéről érkeznek, hanem az is, hogy a Kormány 2018 februárjában határozatott hozott, ami egy világszínvonalú Fejközpont kialakítását irányozza elő Szegeden. Ezzel a szegedi klinikai központban, a nemzetközi trendeknek megfelelően, egy helyre kerülhetnek a szemészeti, fül-orr-gégészeti, arc-állcsontsebészeti és idegsebészeti, valamint az ehhez a területhez kapcsolódó radiológiai és egyéb diagnosztikai ellátások. A Fejközpont a gyógyítás mellett az oktatást és a kutatást is szolgálni fogja, illetve ez a beruházás teszi lehetővé a teljes szegedi és régiós egészségügyi ellátás átalakítását, racionalizálását azzal, hogy lehetővé válik a többi klinika felújítása, átalakítása is. Az építkezések várhatóan 2020 közepén kezdődnek.

SZTEinfo

Fotó: Bobkó Anna