SZTE Info

Afrika „üres” demográfiai szempontból?

Robbanásszerűen gyarapodik Afrika népessége az egyik oldalon, míg a másik oldalon – például Európában – demográfiai problémák okoznak politikai konfliktusokat. Demográfiai összefüggésekről villantja föl információit, összegzi tapasztalatait az SZTE nyugalmazott egyetemi tanára, Dr. Bálint Gábor orvos.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A népességnövekedés és –fogyás összefüggéseinek kiindulópontja, hogy a demográfusok szerint a Föld 7,5 milliárd ember eltartására képes. A WHO 2019. január 1-jén 7 milliárd 674 millió 575 ezer fő volt – hivatkozott a WHO-adatra Dr. Bálint Gábor. Az SZTE nyugalmazott professzora szerint 2019 első napján 395 ezer újszülött jött a világra. A világ népességszámának alakulását mutató egyik honlap látogatottságának oka is az a közvélekedés, mely szerint a lakosság lélekszámának előrejelzése jövőnk meghatározásának alapja.

Ám tudjuk-e pontosan, mi a helyzet jelenleg, tudjuk-e, hányan élünk most a Földön, vagy éppen Afrikában? A válaszadás összetett feladat.

Például a hatalmas afrikai kontinensen a gyermeklétszám elképesztően magas – az európai országokból nézve. Mi ennek az oka? Mi lesz ennek a következménye? Válasz ma még nincs, csak találgatnak. Jóllehet a Föld egészére döntő hatással van máris az Afrikában tapasztalható népességgyarapodás, miközben a demográfusok szempontjai szerint e kontinens „üres”.

Bálint Gábor professzor, a trópusi betegségek szakértője, az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia tagja több mint 40 éve jár gyógyítani a fekete kontinensre. Az SZTE nyugalmazott professzorát Tráser László kérdezte.


Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. december 02.

Kiemelt_Hernadi_Klara_1

A nyugati világban a mezőgazdaság, valamint a 3. világban például a textilipar szennyező anyagait képes kiszűrni az édesvizekből az a berendezés, amelynek a prototípusát az SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszéken a dr. Hernádi Klára professzor irányításával dolgozó csapat, az indiai Amity Egyetemmel közösen, fejlesztette ki.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 9. 08:00 - 20. 23:59
  • december 12.
    15:00 - 17:30
    15:00 Ünnepélyes köszöntő: Prof. Dr. Lázár György dékán
    TUDOMÁNYOS PROGRAM
    1. Dr. Sepp Róbert Örökletes kardiológiai kórképek klinikai és genetikai vizsgálata
    2. Dr. Nemes Attila A 3D echokardiográfia múltja, jelene és jövője
    3. Dr. Sághy László Klinikai elektrofiziológia Szegeden
    4. Dr. Thury Attila Invazív kardiológia múltja és helyzete Szegeden
    5. Dr. Bogáts Gábor A szívsebészet helyzete és lehetőségei Szegeden
    6. Dr. Borbényi Zita Szemléletváltás a lymphoproliferatív betegségek kezelésében. A siker kulcsa: a célzott terápia
  • december 13.
    10:00 - 11:00
    Az SZTE TTIK BIológia Intézet előadása a laikus érdeklődők számára is érdekes új információkkal szolgálhat Ötziről, az 5300 éves gleccsermúmiáról.
  • 2019. december 23. 08:00 - 2020. január 1. 00:00
  • 2020. január 8.
    17:00 - 18:30
    Ha kell, elájulnak, zokognak vagy órákig fekszenek a romok alatt a Magyar Imitációs Egyesület önkéntesei, hogy a mentő- és rendvédelmi szervek emberei gyakorolhassák rajtuk az elsősegélynyújtást. Szokatlan munkájuk életeket menthet – erről mesélnek vendégelőadóként az SZTE Junior Akadémiai Esték soron következő előadásán.