2019 őszén kezdődhet a teljes felújítás: 470 négyzetméterrel lesz nagyobb az SZTE ÁJTK főépülete

– Nézzünk a számok, a tervek, a tények és a félinformációkat kísérő kommentek mögé! Az SZTE Állam- és Jogtudományi Kar ikonikus, Tisza Lajos körút 54. szám alatti főépületén az információs táblán az olvasható, hogy „… Köszönjük a magyar állam támogatását: kormányhatározat száma 1248/2017. (V.2.). Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar fejlesztése, támogatási összeg: 650.138.000 forint.” Mire lenne elég ez az összeg?

Prof. Dr. Balogh Elemér, az SZTE ÁJTK dékánja (B. E.): – Egy szerény felújításra, az épület küllemének a régi képeslapokon látható visszaállítása fedezetéül szolgálhatott volna ez az összeg. Ám az állapotfelmérést követően a tervezői koncepció indokolta az épület teljes műszaki rekonstrukcióját. Az igényeinkben és terveinkben olyan új tartalmi elemek jelentek meg, amelyek részletes kidolgozása új költségvetési vetületet hozott magával.

Valkony Károly Balázs építész (V. K. B.): – Az elejétől úgy építettük fel a tervezési folyamatot, hogy a beruházó számára előkészítsük a megalapozott döntést. Általános és alapos épületdiagnosztikai vizsgálattal indult a szakmérnöki tervezés. A pincétől a padlásig átvizsgáltuk az épületet, ami a falak nedvességtartalmától kezdve a födémszerkezet teherbíró képességén át a gépészeti és villamos hálózatok állapotáig minden részletre kiterjedt.

Egy beteg újjászületik

– Milyen bajokat mutatott ki az épületdiagnosztika?

V. K. B.: – Kiderült: az épület pincéje oly nedves, hogy az ottani terek még raktárnak sem felelnek meg. Ez a nedvesség fölkúszott a földszinti falakba is. Így aztán úgy láttuk: a homlokzat szükséges renoválása is csak akkor végezhető el, ha a falak további nedvesedést megakadályozzuk.

– Az épület ruháját már többször felújították. Legutóbb 15 éve a tetőtér egy részét is beépítették…

V. K. B.: – Valóban, de a falak nedvesedésével és a tetőszerkezet állapotával még nem foglalkoztak. A falak és a tető rossz állapota következtében újra és újra keletkező károk miatt csak rövid távú eredményt hozna, ha csakis a külsőt érinthetné a tervezett renoválás. A homlokzati nyílászárókról is kiderült, hogy elöregedtek, helyenként besüvít a szél a termekbe. Ennek energetikai következménye egyértelmű. A tetőszerkezet faanyagát is „betegség gyötri”, aminek statikai hatásaira is tekintettel kellett lennünk. Ezekhez a műszaki információkhoz kellett rendelnünk azokat az építészeti megoldási javaslatokat, amelyek az SZTE jogi kari igényeinek is megfelelnek.

B. E.: – Tehát a jó két éven át tartó, mert alapos épületdiagnoszikai vizsgálat eredménye jelezte: az eredeti támogatási összeg nem lesz elegendő a valós és tartós eredményt hozó renoválásra. Ezt jeleztük pártfogónknak, Trócsányi László igazságügyminiszternek, aki a projekt elkötelezett híveként továbbította kéréseinket a kormány felé. Ilyen előzmények után kerekítette föl a kormány 1 milliárd 650 millió forintra az SZTE ÁJTK épület renoválásra fordítandó összeget. Hozzáteszem: városi érdek is, hogy a 300 éve szabad királyi város Szeged a nagy árvíz utáni újjáépítésben fontos elemnek számító egykori leányiskola épülete visszakapja a megközelítően eredeti arculatát, miközben bele kell, hogy simuljon a XXI. századi modernségű Szegedről és a számos nemzetközi ranglista szerint is a legjobb vidéki magyar egyetemnek számító SZTE-ről alkotott képbe.

V. K. B.: – Hozzáteszem: az épület hagyománytiszteleten alapuló, mégis mértéktartó megújításának elemeit a városi tervtanács is dicsérettel fogadta.

Dicséretes tervek

– Mely építészi ötleteknek szólt a mérnöki dicséret?

V. K. B.: – Egyrészt a torony visszaállítása mértéktartó mivoltának. A tervezett torony ugyanis visszaidézi az eredeti látványt, miközben alkalmazkodik az épület jelenlegi arányaihoz. Az eredeti iskolaépület ugyanis csak kétszintes volt, melyhez egy aránytalanul magas tornyot építettek. A jelenlegi három szintes épületre kerülő torony emlékeztet az egykorira, de visszafogottan. Kiemelte a tervtanács annak az építészeti gondolatnak a megvalósulását is, amely a belső udvar lefedésével új teret ad hozzá az épülethez, és növeli használhatóságát. E megoldással a városi házakból, vagy iskolákból kialakított egyetemi épületek esetében pótolható az aula. Példa erre az SZTE Dugonics téri központi épülete. De a beltér kihasználására tett ötleteink is elnyerték a tervező kollégák tetszését.

– Milyen új funkciókkal gazdagodik az épület, amelynek a renoválása összességében 470 négyzetméter térnövekménnyel jár. Kezdjük a pincével!

V. K. B.: – Műszaki szempontból is az egyik legkomolyabb beavatkozást a pince használhatóvá tétele, revitalizációja jelenti. Mert – bár a pince eredetileg sosem volt elsődleges tere egy épületnek, ám – a mai építészeti megoldásokban az az elfogadott, hogy egy épület térszint alatti részeit is hasznosítjuk, s ennek megteremtjük a műszaki körülményeit. A pincében – a meglévő könyvtárraktár felújítása mellett – olyan tércsoportot alakítunk ki, amely kapcsolódik a földszinten létesítendő aulához. A pincébe kerül – a jelenlegi tetőtérből – a kari büfé, aminek a megközelítését új lépcsővel és lifttel tesszük egyszerűbbé. A büfé egy catering térrel is bővül. Így itt jön létre a konferenciateremként vagy kari rendezvények helyszíneként használható aula fogadási szintje. A jogi kar tudományos és oktatási terei mellett a hallgatói lét színterei közül a klub is reprezentatív és kellő méretű lesz.

B. E.: – Ez a valódi, új tartalom a kari épületünk Tisza Lajos körúti részét érinti. A pincénk Fekete sas utcai részében az irattárunk és az egykori könyvtárunk raktára marad, de a dokumentumoknak megfelelő, mert szigetelt, nedvességmentes körülmények között.

– Milyen lesz a jogi kari aula?

V. K. B.: – A leglátványosabb beavatkozásunk a földszint „kétszint magas” lefedése. Azaz az első emelet, vagyis az épület eredeti magasságában fedjük le az udvart, amelynek szintjét megemeljük. A jelenlegi folyosók, mint közlekedők légterükkel benyílnak az aulatérbe. Így a hallgatók által használt teret növeljük. Az udvarból lett aula 200 négyzetmétere megnöveli a földszinti és első szinti folyosók összenyitott területeit. Megújulnak a közlekedők, a tantermek. Az ablakokat kicseréljük, az ajtókat felújítjuk. Az egész épület gépészetét modernizáljuk.

– Az első emeleti irodákat is érinti a változás?

V. K. B.: – A Dékáni Hivatalban és a Tanulmányi Osztályon a terek átalakítása és modernizálása következtében javulnak a komoly hallgatói forgalmat lebonyolító helyiségekben dolgozók munkakörülményei.

B. E.:– Az 50-es és 60-as éveket idéző belsőépítészeti megoldások renoválását is meg lehet most ejteni.

V. K. B.: – Az átalakítás építészeti értéknövelése mellett a műszaki tartalom megújulása is jelentős. Az összes vizes, szociális helyiséget bővítjük és felújítjuk. Ez a mögöttes gépészeti hálózatokat is érinti. Az épület használhatóságának, az oktatási funkciónak a javításához tartozik a szellőzés és a klimatizálás megoldása is. Ez párosul a homlokzati nyílászárók cseréjéből következő energetikai megoldások további javításával. Az épület napelem parkja a jelenlegi másfélszeresére növekszik.

Vizsgatorony új panorámával

– A második szinten és a tetőtérben mi változik?

V. K. B.: – A szociális helyiségeket renováljuk. A tetőtérben a jelenlegi büfé helyén az épületben dolgozók étkezdéje lesz. A konferenciaterem folytatásaként a tetőtér további részeiben a gépészet kerül.

– A végére hagyva a csattanót: az SZTE ÁJTK főépületének örvendezők is megkérdezik: miért kell visszaállítani az épületre a több évtizede, az emeletráépítés miatt lebontott tornyot?

B. E.: – Negyven éve nézegetem az épületet. Látszik rajta, hogy valami hiányzik onnan. Így csúnya. Negyven éve, amióta a kari főépület lépcsőit koptatom, tervezem a torony visszaállítását. Most érkezett el a történelmi pillanat egy álom valóra váltására, illetve az évtizedekkel ezelőtti emeletráépítést befejező mozzanatra, az összkép helyreállítására. Itt, az épületnek e félkörös részét „vizsgatoronynak” is nevezhetjük majd, mert a záróvizsgák méltó helyszínei lehetnek az egymás fölötti három szint egyedülálló alakú szobái.

V. K. B. építész: – Ugyanis a már meglévő két szint fölé építendő toronyban összesen körülbelül 60 négyzetméternyi új teret képezünk ki. A második emeletről lehet majd feljutni a régi-új, a tetőtérhez ragasztott toronyszobába. Ott egy újabb iroda vagy közösségi szoba alakítható ki, amelyet hozzákapcsolunk a kari oktatói-hallgatói közösségi élethez.

B. E.:– A két világháború között, egészen 1950-ig az Ítélőtábla működött ebben a jelenlegi, Tisza Lajos körúti épületben… A trianoni átrendeződés után, 1950-ig a Kolozsvárról Szegedre menekített egyetem jogi kara a Dugonics téri épült második emeletén kapott helyet… Hihetetlenül színes az épületeink története, amit majd bemutatunk. Mint ahogy a kívülállók számára is megtekinthetővé tesszük időnként a toronyszobából nyíló, legalább 60 fokos panorámát, ami egészen különleges látvány lesz…

– Mi ennek a nagyszabású, az SZTE ÁJTK oktatóinak és hallgatóinak a mindennapjait is érintő felújításnak az ütemezése?

B. E.: – A Tisza Lajos körúti épületünk homlokzatán néhány hónapja elhelyezett információs tábla tartalmát frissítjük. Szerepeltetjük rajta a plusz 1 milliárd forinttal növelt kormányzati támogatási összeget. Ez az első lépés. A tervanyagunk alapján indul a kivitelezői közbeszerzési folyamat. Aztán folytatjuk az épület idén nyáron esedékes kiürítésének ütemtervének a kidolgozását, pontosítjuk, hogy milyen ingatlanokban teljesítjük a 2019 őszével induló tanévet. Még nincs végleges döntés, de várhatóan egyetemi és az egyetemhez közeli épületekben folytatjuk ideiglenesen az oktatást 2019 őszétől. Szeretnénk és reméljük, hogy a 2020-2021. tanév elején visszaköltözünk a felújított, összesen 470 négyzetméterrel megnövelt Tisza Lajos körúti épületünkbe, a Kolozsvárról elszármazott egyetem szegedi befogadása centenáriumára emlékező ünnepség-sorozata egy jeles eseményeként.

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotók: Erdélyi Szabolcs