Könyves kalandok az SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán

Szerzők, könyvkiadók és olvasók találkozására teremt alkalmat a II. Magyar Könyvkiadók Napja rendezvény, amelyet az SZTE BTK az év első őszi hónapjának elején szervezett meg. A 2018-ban kétnapossá bővült programot megnyitó Gyenge Zoltán, az SZTE BTK dékánja köszöntőjében elmondta: ez a második alkalom, hogy sor kerül erre az eseményre és mindenképpen szeretnék, ha tradíció válna belőle.

A szépirodalom, társadalomtudományok, művészetelmélet, művészettörténet és filozófia szempontjából jelentős magyarországi kiadó elfogadta az SZTE BTK meghívását. Így bemutatkozott a – helybéli és szorosan az egyetemhez kötődő – Tiszatáj, valamint a Magvető, Typotex, L’Harmattan és Kalligram, mely kiadók nem „helybéliek”, ám szerzői(n)k, írói(n)k által kapcsolódnak Szegedhez és az SZTE BTK-hoz. A programot gazdagította a FISZ írói szervezet is. A kiadók szerzőik által mutatkoztak be, fölkérve közülük egyet-egyet a könyvbemutatókon való közreműködésre.

Könyv a Gutenberg-galaxis után, ez volt a címe a Magyar Könyvkiadók Napja 2017--es programjának. Az Irodalom és Filozófia a digitális korban aktuális témáit jártak körül a 2018-as kerekasztal beszélgetések. Most terítékre került a könyvnyomtatás és a könyvkiadás helyzete, az e-book és a nyomtatott könyv problémája, a filozófia és irodalom viszonya, s mindezek kapcsolódási pontjai a magyar 20. századi és kortárs irodalomhoz. Gyenge Zoltán dékán szerint fontos volt előszedni a filozófia és irodalom kapcsolatának kérdését, mivel van egy általánosan megállapított tény, miszerint a magyar irodalom meglehetősen afilozofikus, azaz nem kifejezetten kapcsolódik irodalom és filozófia irodalmunkban olyan szinten, mint ahogyan a német, francia illetve angol nyelvű irodalomban történik. A kérdés az, hogy ez valóban így van-e? Hiszen például a Nyugatosok is érintkeztek a filozófiával.

A Magyar Könyvkiadók Napja a Grand Caféban zárult, este hét órakor, Garaczi László Hasítás című könyvének bemutatásával, a szerzővel Szabó Gábor beszélgetett.

Az SZTE BTK dékánja bíztatta a hallgatókat, hogy maguk is támogassák és látogassák a rendezvényt most és jövőre is, hisz könyvkiadókkal, szerzőkkel ismerkedhetnek, illetve olyan találkozásokra kerülhet sor, amelyekért utazni kéne, itt viszont helyben megtörténhetnek, saját egyetemünkön. Mindez növeli a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának jelentőségét – vélekedett Gyenge Zoltán. Az SZTE BTK dékánja kifejezte reményét: egy év múlva ugyanitt még több könyvvel és szerzővel, ugyanilyen jelentős témákat megvitatva ismerkedhetünk meg.

Ferencz Hedvig

Korábban írtuk:

Egyetemi jegyzetek és a tudományos nyelv - könyvkiadásról az SZTE bölcsészkarán