Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A Szegedi Tudományegyetemmel is kapcsolatban álló három hazai kutatóműhelyt mutattak be 2018. március 28-án, a SZAB Székházban. A szakmai nap lehetőséget adott arra is, hogy további együttműködések alakuljanak ki az SZTE, az ELTE és a Pécsi Tudományegyetem kutatói között.
A legkiválóbb kutatók támogatását szolgálja az a három hazai központ, melyeknek tevékenységét a SZAB Székházban mutatták be. Az SZTE a Szegeden épülő Molekuláris Medicina Kiválósági Központtal, a pécsi Szentágothai Kutatóközponttal és az ELTE Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központtal is kapcsolatban áll.
A felfedező kutatások központja Pécsen
– A Szegedi Tudományegyetemmel is szoros kapcsolatot ápol a korszerű, nemzetközi, tudományszervezési és menedzsment normák szerint kialakított pécsi Szentágothai Kutatóközpont (SzKK). Az intézet tudományos fókuszában a biotechnológia, az idegtudomány, az immunológia, a környezettechnológia és a virológia áll. A Pécsi Tudományegyetem K+F+I programjának legfontosabb intézményében 23 kutatócsoport működik. A 7700 négyzetméter területű természettudományi kutatóközpont K+F tevékenységéhez magas színvonalú műszerhátteret és laboratóriumi területet biztosít- tájékoztatott Helyes Zsuzsanna, a PTE Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet egyetemi tanára. Az SzKK célja egy kritikus kutatói tömeg létrehozása, a kutatói utánpótlás nevelése, valamint a Pécsi Tudományegyetem K+F+I tevékenységének bekapcsolása a gazdaság vérkeringésébe. Emellett az inter- és multidiszciplináris kutatások, innovációk feltárása, fejlesztése, ezek társadalmi-gazdasági hasznosulása érdekében. A technológiai- és tudástranszfer által pedig a régióban működő vállalkozások alapkutatási igényeinek kielégítése. Az intézet munkatársai – köztük 4 PTE-MTA kutatócsoport és 6 NAP kutatócsoport – hat klaszterben végzik munkájukat – tette hozzá.
Molekuláris biomarker laboratóriumot alakítanak ki az ELTÉ-n
2018. április elsejétől önálló szervezeti egységként működik az ELTÉ-n a Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (FIEK), amelynek feladata a kutatási tevékenység koordinációja, egy akkreditált laboratórium kialakítása és működtetése, gazdasági és iparjogvédelmi intézkedések összehangolása, valamint az ipari szemlélet és innovatív menedzsment terjedésének támogatása – tudtuk meg Dr. Kacskovics Imrétől, a FIEK vezetőjétől. Az intézet legfontosabb célkitűzése egy molekuláris biomarker kutatócsoport létrehozása, elsősorban az onkológiai, a krónikus gyulladásos és a neurodegeneratív betegségek molekuláris biomarkereinek elemzésére. A vizsgálatok alapjául a Szegedi Tudományegyetem működő tumorbank szolgálhat. Emellett egy akkreditált molekuláris biomarker laboratórium kialakítását és a gyakorlati biotechnológiai oktatás megerősítését tűzték ki célul. A magasan képzett kutatói utánpótlás megteremtésének érdekében 2018 őszétől gyógyszer-biotechnológia mesterszakot indítanak a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel közösen, amelyre évente 20 hallgatót vár a két intézmény.
 |
| A rendezvényen készült képek itt megtekinthetők. |
Molekuláris Medicina Kiválósági Központ épül Szegeden
Mintegy 16 milliárd forintból alakítanak ki 2019 végéig Molekuláris Medicina Kiválósági Központot (HCEMM- Hungarian Center of Excellence for Molecular Medicine) a szegedi Science Park területén – tájékoztatott Bíró Tamás, a központ megbízott igazgatója. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal koordinálása alatt működő konzorcium – a Szegedi Tudományegyetem, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont, a Semmelweis Egyetem, a Debreceni Egyetem és a European Molecular Biology Labolatory (EMBL) – célja egy olyan kiválósági központ létrehozása, amely 24-25 kutatócsoportot fogad be maximum 9 éves (5+4) időtartamra. A Szegedi Tudományegyetem, az MTA Szegedi Biológia Kutatóközpont, valamint a Semmelweis Egyetem 16-19 kutatócsoportnak ad helyet, további 5-6 csoport pedig a HCEMM területén működhet. A nyertes munkacsoportok kiválasztása során a legfontosabb szempont a tudományos kiválóság. Az elsősorban immunológiai, gyulladásos, kardiovaszkuláris és anyagcsere betegségekkel, valamint genomikai és daganatos megbetegedésekkel foglalkozó kutatócsoportok a magas anyagi támogatás mellett a European Molecular Biology Labolatory partnerségi programjában is részt vehetnek.
SZTEinfo
