Az SZTE két munkatársa, Berényi Antal agykutató és Gácser Attila biológus is az MTA Lendület programjának legújabb 21 nyertese közé tartozik. Most Berényi Antalt kérdezzük – többek között –arról, hogy miként lett kétszeres „lendületes”.
Másodszor pályázott sikeresen az MTA Lendület programjára az agykutató és orvos-közgazdász Berényi Antal. Az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézetében dolgozó adjunktus a tapasztaltabb, ám még fiatal kategóriába tartozó kutatóknak meghirdetett Lendület II. program támogatását nyerte el – adja hírül az mta.hu is.
– Epilepszia kutatásunkat segítette, idén augusztus 1-jén zárul a Lendület I. programban elnyert támogatás. Így feladatommá is lett a laboratóriumunk finanszírozásának a megoldása – fogalmazott a sikeresen pályázó kutató. – Eddig azzal a célkitűzéssel dolgoztunk, hogy földerítsük: a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A probléma kezelésére nem gyógyszeres megoldást kerestünk. Ez a munka jól sikerült: sok alapvető kérdésre találtunk választ, számos gyakorlati kutatási elemmel tudtuk bővíteni a tudomány tárházát. Mindez elindíthatja egy prototípusnak számító berendezés elkészítését is.
Metodikájában részben illeszkedik Berényi Antal Lendület I. programjához az immár a Lendület II. támogatással segített kutatás.
– A kulcspont: az agy ingerlése. Ugyanakkor az a domain, amire alkalmazni szeretnénk, megváltozott. Olyan neuro-pszichiátriai betegségekre fókuszálunk, mint például a depresszió, illetve a szorongásos kórképek, köztük a poszttraumás stressz-szindróma. Ezt próbáljuk meg elektromos eljárásokkal gyógyítani. Új elem az is, hogy az elektromos ingerlés mellett megpróbáljuk az ultrahangos ingerlést is bevezetni a módszereink közé – vázolta a Lendület II. programmal támogatott kutatási programját.
Segítsen az emberiségnek! Ez az egyik mozgatórugója Berényi Antal kutatásainak.
 |
| Fotó: Bobkó Anna |
– A depresszió és a szorongás is nehezen kezelhető kórkép és még az epilepsziánál is nagyobb társadalmi probléma – rögzítette motivációs pontját Berényi Antal. – Ráadásul gyógyszereket nem is lehet minden esetben, például a gyermekágyi depressziónál alkalmazni.
12 fős kutatócsoport vezetője Berényi Antal. Munkatársai karrierjének a biztosításához is hozzájárul a Lendület II. program révén most elnyert, a következő 5 esztendőben érkező, évi közel 60 millió forint. Mivel a csoport az Európai Kutatási Tanácstól, az ERC-től elnyert támogatása 2018. novemberében jár le, az SZTE agykutatója ebben az irányban is próbálkozik új kutatási tervét sikerre vinni.
– Egy pályázati sikerre öt projektterv jut – érzékeltette Berényi Antal azt a munkát, ami az elnyert összeg mögött húzódik. – Kompetíciós problémák húzódnak a nem nyertes pályázataink mögött. Az elnyert 2-3 nagyobb pályázati forrás mellett arra ösztönzöm a munkatársaimat, hogy hajtsanak föl önálló kutatási pályázatokat, mert így tanulják meg a projekttervek összteállítását, elviselni a kudarcokat és örülni a sikereknek, önálló kutatóvá válni. Így tanulnak meg feszes pályázati szövegeket írni, beleszőni, de nem elárulni a friss kutatási eredményeket, kereteken kívül gondolkodni és nagyot álmodni. Jelenleg 3-4 nagyobb témán dolgozunk. Igyekszem nagy vadra lőni, vagy ahogy Szent-Györgyi Albert fogalmazott: nagy horoggal horgászni.
*
„A Magyar Tudományos Akadémia 2009-ben hirdette meg a fiatal kutatóknak kiválósági programját, a Lendületet. A program célja az akadémiai intézményekben és egyetemeken folyó kutatások dinamikus megújítása nemzetközileg kimagasló teljesítményű kutatók és kiemelkedő fiatal tehetségek külföldről történő hazahívásával, illetve itthon tartásával. A Lendület a kiválóság és a mobilitás együttes támogatására irányul: a befogadó kutatóhelyeken új téma kutatására alakuló kutatócsoportok számára biztosít forrást” – összegez az mta.hu a 2018. május 22-i eredményhirdetés után.
A 21 új kutatócsoport közül 8 akadémiai kutatóközpontban vagy -intézetben, 13 pedig valamelyik egyetemen folytatja munkáját. A Szegedi Tudományegyetem két munkatársa, Berényi Antal agykutató (SZTE ÁOK) és Gácser Attila biológus (SZTE TTIK) is az MTA Lendület programjának legújabb nyertesei közé tartozik.
A Gácser Attila által vezetett „Mikrobiom Kutatócsoport a Szegedi Tudományegyetemen arra keresi a választ, hogy a szájüregben előforduló gombák hogyan befolyásolják az ott kialakuló tumorokat és e daganatok áttétképző képességét. A kutatást az indokolja, hogy az emberi szervezetben körülbelül egy teljes nagyságrenddel több mikroba található, mint emberi sejt. A molekuláris biológia fejlődésével egyre több információ áll a rendelkezésünkre arról, hogy e velünk élő mikrobiális „lakótársak” alapvetően képesek befolyásolni egyes betegségek kialakulását vagy lefolyását.”
A szegedi kutatói közösséget erősíti az MTA SZBK új „lendületese”, Horváth Péter programtervező matematikus. „Bioinformatikus kutatócsoportja komplex sejtbiológiai problémák, többek között az agykutatás és a daganatok személyre szabott gyógyászatának analízisét végzi a Lendület program támogatásával…” További információ az MTA honlapján.
SZTEinfo – Szöveg és fotó: Újszászi Ilona
