Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A magyar-francia dialógus erősítése a célja az SZTE BTK Francia tanszéke oktatóinak. A „FRANCO – BIBILO – FILIA Könyves utazások 2018” többszereplős állomásán Bartha-Kovács Katalin, Gyimesi Tímea, Szász Géza mesélt aktuális kutatói munkájukról és oktatói módszereikről. A mindezt reprezentáló három kötetről a szerzőket Aradi Csenge pre-doktor kérdezte a 89. Ünnepi Könyvhéten.
Franciásan különleges és közvetlen légkörű könyvbemutatónak adott otthont 2018. június 8-án a Boros Kakas francia étterem és kávézó a 89. Ünnepi Könyvhét „FRANCO – BIBILO – FILIA Könyves utazások 2018” című sorozatában.
– A szegedi egyetem érdeklődése és lelkesedése erőteljes és jelentős a francia kultúra iránt. Különösen nagy öröm számomra, hogy a bemutatandó kötetek kollégáim kutatómunkájából adnak ízelítőt a közönség számára – köszöntötte a könyves programon megjelenteket a tulajdonos, Eric Blin, Szeged „tiszteletbeli francia konzulja”, aki maga is munkálkodik az SZTE Bölcsészettudományi Kar Francia tanszékén.
Az első terítékre kerülő művet, a Programok és tanulmányok című kötetet Bartha-Kovács Katalin, Penke Olga és Szász Géza szerkesztette. A tanulmányok a felvilágosodás korának pluralitását járják körül.
– Miért is kell a felvilágosodással foglalkozni? Mert az új kutatási irányok bizonyítják, hogy tévhitnek bizonyult a „felvilágosodás = 18. század” állítás: egy sokkal tágabb időszakról beszélünk, mely akár a 19. századig is kinyúlhat – magyarázta Bartha-Kovács Katalin.
A kötetben szereplő tanulmányokat három blokkba csoportosították, aszerint, hogy – a felvilágosodás berkein belül – mire – irodalom, filozófia, esztétika, művészetelmélet, művelődéstörténet – koncentrálnak leginkább. Mindezzel elárulták, hogy a kötetre jellemző a pluridiszciplinaritás, azaz nem csupán az irodalmi vonatkozásokat tárgyalja.
– Gilles Deleuze filozófiáján keresztül vagy arra alapozva a reprezentáció problémája e kötet tárgya – hangzott el a Gyimesi Tímea szerkesztésében készült, francia nyelvű kötetről. A Modulation Deleuze című könyv a reprezentáció egyik fajtáját, a moduláció fogalmát járja körül. Azaz arra keresi a választ, hogy miként modulálódunk, miközben befogadunk – bármilyen művészeti ágról beszélve.
Deleuze kimozdította az irodalmat megszokott teréből, így annak funkciója és a mi befogadási magatartásunk is más perspektívát kapott. Ebbe enged betekintést Gyimesi Tímea kötete. A könyv egy rendkívüli pillanatot örökít meg: annak az első Deleuze konferenciának az előadásait foglalja össze, amelynek Szeged adott helyet 2015-ben.
Milyen kép élt Magyarországról a franciák szemében, az 1948 előtti évtizedekben? A 89. Ünnepi Könyvhét „FRANCO – BIBILO – FILIA Könyves utazások 2018” című sorozatában bemutatott francia nyelvű Réformes ou révolution című kötetét megelőzte egy magyar nyelvű kiadás, mely útleírások felől közelített a témához.
– Miért volt szükség külön kötetre a sajtót illetően? Mert a francia sajtó felkutatatlan terület maradt a magyarok számára – árulta el a mű szerzője, Szász Géza, aki a kortárs sajtóban útleírásokat vizsgált, ám újabb forrásokat, a különböző folyóiratokat is be kellett emelnie kutatómunkájába. – Az elemzés során fontos volt eldönteni, hogy milyen éveket érdemes vizsgálni, ezután átnézni a napi sajtót, majd ebből felépíteni egy képet, aszerint, hogy hányszor, milyen gyakran, milyen téma kapcsán, valamint milyen mélységben fordul elő Magyarország a francia sajtóban – avatott be bennünket Szász Géza.
A beszélgetésen a szerzők és szerkesztők többször is utaltak a kutatómunkájukra. Elmondták: a kötetek elkészítése is mindig szorosan összekapcsolódik a szegedi egyetemmel, oktatási módszereikkel, a hallgatókkal is. Kiderült például, hogy Gyimesi Tímea kötetének magyarról franciára történő fordításában a hallgatók is részt vettek, Szász Géza pedig utazási irodalomhoz kötődő kurzust is tart a hallgatóknak.
Az SZTE BTK Francia Nyelvi és Irodalom Tanszék kulturális alapot bíztosít a hallgatóknak, de nem az előírás szellemében, hanem gondolatébresztőként, és persze arra is figyelve, hogy ne azt közvetítsék, hogy minden relatív. Nagy felelősséggel dolgozzák ki ezt a kritikai apparátust, és mondhatjuk, hogy sikerült megtalálni az utat a hallgatókhoz, hisz a tanszék erős diákkörnek örvend, örömteli hallgatói munka folyik, a kutatóközpontban már dokturanduszok és mesterszakosak is résztvesznek a munkában, valamint országos helyezéssel kitüntetett szakdolgozatok születnek.
Az SZTE BTK Francia Tanszékén nemcsak „oktatnak”, hanem együttműködnek a hallgatókkal. Így történt a három kötetet bemutató beszélgetésen is. Mert az SZTE frankofón közösségének célja a magyar-francia dialógus erősítése, a szegedi kutatások nemzetközi tendenciába helyezése.
Ferencz Hedvig
Fotó: Ú. I.
További információ:
89. Ünnepi Könyvhét Szegeden: a programok több mint fele SZTE-s kötődésű
89. Ünnepi Könyvhét – Boldizsár Ildikó mesekutató a történetek hatalmáról
89. Ünnepi Könyvhét – Jancsák Csaba: Reform-hullámvasúton a tanárképzés
A 89. Ünnepi Könyvhét szegedi programjai: a professor emeritustól a gyerekig
