Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A Magyar Örökség-díjhoz kötődő dokumentumok közül azokat mutatják be a Bolyai Intézet Bolyai termében rendezett kiállításon, amelyek az elismerést elnyert szegedi matematikusokhoz kötődnek. A Magyar Örökség-díjat elnyert öt matematikust és a szegedi matematikai iskolát jelképező Bolyai Intézetet méltató tárlat a Magyar Tudomány Ünnepén a SZAB-székházba költözik.
Anekdotákkal fűszerezett visszaemlékezés, Babits Bolyai-verse, a szegedi matematikai iskola nagyjainak méltatása fűszerezte a Magyar Örökség-díjat bemutató kiállítás 2017. szeptember 29-i megnyitó ünnepségét. Az SZTE Bolyai Intézet Bolyai termében berendezett tárlat nyitányát megtisztelték jelenlétükkel a Magyar Örökség-díjas Szőkefalvi-Nagy Béla és Tandori Károly hozzátartozói, továbbá az SZTE matematikus akadémikusai – Hatvani László és Leindler László –, valamint több professzora, illetve számos oktató és PhD-hallgató is.
Miként született meg a magyarság „láthatatlan szellemi múzeumának” is nevezett Magyar Örökség-díj? Az elismerés kialakulásának történetét is vázolta köszöntőjében az SZTE Magyar Örökség-díjas Bolyai Intézet vezető-helyettese. Fodor Ferenc elmondta: a Magyar Örökség-díj 1995 óta azon intézményeknek, csoportoknak adható, akik tevékenységükkel hozzájárulnak a magyar kultúra, tudomány, gazdaság, sport, illetve a magyar társadalom erkölcsi, szellemi felemeléséhez.
Hogyan jelölik és választják ki a Magyar Örökség-díj elismerésben részesülő személyeket? E kérdésre a díj születésénél is bábáskodó, a döntnökök között szerepet vállaló Hegedűs Miklós, az egykor a szegedi egyetem Bolyai Intézetében tanuló matematikus válaszolt. Kiderült: több mint 3 ezer jelölt vár az elismerésre, mert a – többek között – Makovecz Imre építész és Csoóri Sándor költő javaslatára alapított díjra érdemesek kiválasztása az alulról építkező demokrácia elvén és gyakorlatán alapszik. A jelöltek közül a Magyar Örökség-díj bíráló bizottság javaslatára alakul ki, hogy kik vehetik át ezt a jelentős erkölcsi elismerést. A Magyar Örökség és Európa Egyesület gondozza a Magyar Örökség-díjat, amelyet évente 4 alkalommal 7-7 személynek vagy intézménynek adnak át.
A Magyar Örökség-díj tulajdonosai részesei a magyarság „láthatatlan szellemi múzeumának”. E különleges csoportnak Szegedről kik a tagjai?
„…A semmiből alkottam világot…” – idézte meg Bolyai alakját Babits versét szavalva Kosztolányi József, az SZTE Bolyai Intézet műkedvelő színészként is jeleskedő oktatója.
A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Bolyai Intézet 2017. június 24-én nyerte el a Magyar Örökség-díjat. (Az SZTE Hírportál is beszámolt az elismerésről.) A laudációt Csákány Béla matematikus, az SZTE professzor emeritusa mondta. A Magyar Örökség-díj szegedi vonatkozásait bemutató kiállításon ugyanő méltatta azokat a szegedi matematikusokat, akik ezt az elismerést a korábbi években nyerték el. Magyar Örökség-díjat korábban az intézmény jeles munkatársai közül Kalmár László, Rédei László, Riesz Frigyes, Szőkefalvi-Nagy Béla, Tandori Károly akadémikus is kapott.
 |
| A Magyar Örökség-díj kiállítás megnyitóján készült fotók itt megtekinthetőek. |
Anekdotákkal fűszerezett előadásában Csákány Béla professzor jellemezte is jeles elődeit.
Riesz Frigyes matematikusi érdemei mellett kétszeres (1925, 1944-45) rektori megbízatásának időszakát kortársai is úgy jellemezték, hogy „talpig férfiként” az egyetem ügyét „megalkuvás nélkül” képviselte. Személyes élményeit osztotta meg egykori tanárairól és későbbi kollégáiról, barátairól Csákány Béla. Elmondta: saját indexében legalább 20 aláírás származik a Kalmár, Rédei, Szőkefalvi-Nagy, Tandori „négyestől”. A jeles tudósokat jellemezve – vérmérséklet alapján – Kalmár Lászlót a „népszerű”. Szőkefalvi-Nagy Bélát az „erős”, Rédei Lászlót a „tökéletes”, Tandori Károlyt a „nyugodt” csoportba sorolta. Előadói és vizsgáztatói stílusukat csattanós történetekkel mutatta be, majd fölvillantotta hobbijaikat. Kiderült: a matematikus Rédei imádott sakkozni, Kalmár a szójátékok mestere lett, Szőkefalvi-Nagy érdeklődött Szeged, a természet és a földrajz titkai iránt, míg Tandorinak a magyar középkori történelem kérdéseinek a boncolgatása is kedvtelései közé tartozott. Végül játékos érveléssel igazolta, hogy egykori tanáraik is összekapcsolhatják a matematikusok egy-egy csoportját.
 |
| Az SZTE Bolyai Intézet programján készült fényképek itt megtekinthetőek. |
Hol tekinthető meg a Magyar Örökség-díj „szegedi matematikai részlegét” bemutató kiállítás?
Az elismeréseket bizonyító okleveleket és jelvényeket, továbbá egyéb dokumentumokat, érdekességeket külön-külön tablókon mutatnak be az SZTE Bolyai Intézetben rendezett időszaki kiállításon. Az SZTE Bolyai Intézet könyvtára által rendezett tárlatot megtekinthették a Kutatók Éjszakája program résztvevői is. Az eredeti dokumentumok közül hármat a Bolyai Intézet könyvtára őriz, egyet az SZTE TTIK Informatikai Intézete, míg kettő családi tulajdon. A dokumentumokról készült másolat alapján elkészített kiállítás a Magyar Tudomány Napjához kötődő, az ismeretterjesztést szolgáló hónapban, 2017 novemberében az MTA Szegedi Akadémiai Székházba költözik. E kiállítás idén állandó tárlatként tér vissza az SZTE Bolyai Intézetébe.
SZTEinfo - szöveg, fotó: Ú. I.
