SZTE Info

Az ultrarövid lézerimpulzusokkal és az optikai méréstechnikával kapcsolatos kutatási program indult a vidéki egyetemeken

A Szegedi Tudományegyetem vezetésével elindult az „Ultragyors fizikai folyamatok atomokban, molekulákban, nanoszerkezetekben és biológiai rendszerekben” (EFOP-3.6.2-16-2017-00005) - projekt, amely az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A projekt megvalósítására a Szegedi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem alkotta konzorcium 1 398 614 522 forint támogatást nyert el.

Az elmúlt évtizedekben a lézerek elterjedése komoly változásokat hozott a mindennapi életben és a tudományban. Prof. Dr. Szatmári Sándor a projekt szakmai vezetője elmondta, a lézerek segítségünkre lehetnek a világ megismerésében, az optikai tartományon túli, nagyobb rezgésszámú hullámok alkalmazásával a mérések térbeli és időbeli felbontása is javítható. Az optikai méréstechnika felhasználása lefedi a természettudományok széles területét, ezek a módszerek a fizika mellett a kémiában, a biológiában és az orvostudományban is központi jelentőségűvé váltak.

A Szegedi Tudományegyetem Kísérleti Fizikai Tanszékének vezetője hangsúlyozta, a lézeres kutatásoknak hazánkban komoly hagyományai vannak. A magyar tudósok eddig is úttörő szerepet játszottak a rendkívül rövid lézerimpulzusokkal kapcsolatos kutatásokban. Részben ennek eredménye, hogy Szegedre került az ELI-ALPS, amely az alapkutatások mellett más tudományterületek, adott esetben az alkalmazott kutatásokat végző szakemberek számára is rendelkezésre áll majd.

A három vidéki egyetem összefogásával induló kutatási program célja az ultrarövid lézerimpulzusok generálásával kapcsolatos módszerek és az ezeken alapuló méréstechnikák továbbfejlesztése.

A projektet megvalósító konzorciumot vezető Szegedi Tudományegyetemen, valamint az együttműködésben résztvevő Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen a nemzetközi élvonalba tartozó kutatás-fejlesztési tevékenység folyik a lézertechnológia területén. A pályázat sikerével ez a lépéselőny fokozható, növelhető az intézmények közötti együttműködés, javítva a nemzetközi projektekben való részvételi lehetőségeket, valamint a közös szerepvállalást a képzési programok kialakításában.

ACULATI_ELEMinfoblokk_kedv_final_CMYK__ESZAA professzor kitért arra, a projekt központi eleme a tudományos utánpótlás nevelése. A szegedi lézerközpont építése miatt már korábban is számítottak arra, hogy növekszik az optikai képzések iránti érdeklődés, és ez már az egyetemek fizika szakjaira jelentkezők számában is megmutatkozik.

A projekt nyitórendezvényét 2017. október 13-án tartották Szegeden. A projektről további leírás itt érhető el.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. szeptember 26.

Szte_Rovatfejek_konyv_B-BT_20200923

Egy írói életmű rejtett titkaira, az irodalomtörténész nyomozáshoz hasonló kutatási módszereire is fény derült a 91. Ünnepi Könyvhét szegedi rendezvény-sorozatának egyik csúcspontján. A „Ha nem volnátok ti – Kosztolányi Dezső utolsó szerelmei” című kötet szerzőjével, Bíró-Balogh Tamással, a Szegedi Tudományegyetemen oktató irodalomtörténésszel Újszászi Ilona újságíró beszélgetett „az SZTE utcára viszi a tudományt” mottó jegyében.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.