Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A Szegedi Tudományegyetem 1,493 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kapott arra, hogy az általa vezetett négytagú konzorcium kialakítson és működtessen egy sikeres, nemzetközi beágyazódással bíró, interdiszciplináris kutatói hálózatot a fenntartható és inkluzív társadalomfejlesztés területén.
Átütő, nemzetközi sikereket is felmutató kutatási beszámolók elsősorban a természettudományi és műszaki területeken látnak napvilágot, amely azonban nem jelenti azt, hogy a társadalom- és gazdaságtudományok szűkölködnének a nemzetközi jelentőségű eredményekben. A Széchenyi 2020 program keretében megvalósuló projektben most éppen ezek a területek kapnak lehetőséget hálózati szervezettségük és aktivitásuk fokozására, amely meghozhatja számukra a nemzetközi láthatóságot. A társadalmi innovációt vizsgáló hazai kutatói szerveződések mellett ez legfőképp a nemzetközi keretekben végzett kutatási programok eredményeképpen érhető el. Így a program nagy hangsúlyt fektet a Kárpát-medencei és európai hálózati együttműködések erősítésére. Ennek részeként, a tudományos kapacitások bővítésével és fenntartható fejlesztésével új együttműködéseket tudnak kialakítani az intézmények az egyre nagyobb jelentőséggel bíró kutatás-fejlesztési színtéren.
Az utóbbi években a kutatás-fejlesztési források főként a vállalati szektornál koncentrálódtak, de e források egyre növekvő súlya, valamint a tudományos kapacitások nagysága ellenére a régió részvétele a Horizont 2020 és más európai kutatási programokba jellemzően alacsony. Éppen ezért a hároméves projekt növelni kívánja a bevont felsőoktatási intézmények Horizont 2020 projektekben való részvételi arányát is, lehetőséget teremtve a partnerség-építésre, valamint a hazai és európai kutatóműhelyek között meglévő együttműködések erősítésére. Konferenciák, szakmai workshopok és egyéb célzott találkozók adnak alkalmat a kedvező Kárpát-medencei regionális kapcsolati lehetőségek kiaknázására, kutatói információ-cserére.
A kutatói hálózatok kiépítése és nemzetköziesítése mellett az intézményeknek lehetőségük nyílik a kutatási humán erőforrások fejlesztésére és a szakmai kompetencia közvetítésére is; szerepet vállalnak a társadalmi-gazdasági-jogi folyamatokban. A 2020 júniusáig tartó program alapkutatása három, az innovativitást alapjaiban érintő kérdéskört tanulmányoz: a technológiai innovációk hatását a gazdálkodó szervezetekre és a foglalkoztatásra; a társadalmi innováció szervezeti; valamint szervezetközi és hálózati dimenzióit.
A nagyszabású projekt megvalósításába összesen közel 125 kutatót, valamint 60 fiatal kutatót, doktoranduszt és doktorjelöltet vonnak be, de az érintett karok hallgatói is lehetőséget kapnak a személyes fejlődésre, nemzetközi kutatási tapasztalatszerzésre. A konferenciák, kutatói utánpótlást támogató programok, nemzetközi oktatói és kutatói mobilitási támogatások eredményeképpen több mint 250 publikáció készül, ebből több mint 50 idegen nyelven, továbbá csaknem 100 hazai és nemzetközi tudományos előadás hangzik majd el.
Az EFOP-3.6.2-16 Tematikus kutatási hálózati együttműködések című felhívás keretében, a Budapesti Corvinus Egyetem, a Miskolci Egyetem, valamint a Soproni Egyetem közreműködésével megvalósuló projektet az Európai Unió támogatja, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával. A projektről bővebben itt olvashatnak.
