Klebelsberg Kunó és műve előtt tisztelgett a szegedi egyetem

„Emléked és alkotásod örök” – olvasható azon a koszorún, amelyet a Szegedi Tudományegyetem vezetői – Prof. Szabó Gábor rektor és Dr. Fendler Judit kancellár –, valamint a SZAB Minker Emil Orvos- és Gyógyszerésztörténeti Munkabizottság vezetője, Dr. Papp Zoltán helyezett el Klebelsberg Kunó sírjánál, a szegedi dóm altemplomában. A koszorúzási ünnepséggel vette kezdetét a 85 éve elhunyt kultúrpolitikusra, Klebelsberg Kunóra és a Trianon után megcsonkított Magyarország felemeléséért tett erőfeszítéseire az emlékezés. Az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság székházának dísztermében 2017. október 12-én rendezett konferencián az előadók Klebelsberg Kunó munkásságának állomásait villantották föl, teljesítményét méltatatták, miközben szó esett a jelen erőfeszítéseiről és a jövő terveiről.

Szellemisége máig utat mutat

– Klebelsberg nélkül nem lenne a szegedi egyetem – utalt a XX. század első harmadának rendkívüli fordulataira, oktatáspolitikai változásaira Prof. Szabó Gábor. A Szegedi Tudományegyetem rektora köszöntőjében Klebelsberg politikai munkásságából máig ható gondolatként emelte ki: a Trianon utáni sokkot követően az egyik lehetséges jóvátétel a kulturális területen következhet be.

– Klebelsberg azt az utat jelölte ki, amelyen mi is szeretnénk járni – jelentette ki az SZTE rektora. – A szegedi egyetem stratégiai célja: a nemzetközi jelenlét növelése az oktatásban és a kutatásban – hangsúlyozta. Klebelsberg ilyen irányú cselekedetei közül emelte ki, hogy haza hívta a szép reményű fiatal tudóst, Szent-Györgyi Albertet, aki a szegedi egyetem érett kutatójaként nyert Nobel-díjat.

– Útravalót is kapott, nem csak a létét köszönheti a szegedi egyetem Klebelsbergnek, aki abba halt bele, hogy az Alföld műveltségét akarta fejleszteni, hiszen ásott kút fertőzött vizétől kapott betegségben halt meg, miközben elképesztő elánnal fejlesztette a tanyavilág iskolarendszerét – fejtette ki Szabó Gábor. Személyes élményét is idézve érzékeltette ennek jelentőségét.

„A neonacionalizmus annak világos felismerése, hogy egy nemzet csak bizonyos mennyiségű negatív embert bír el. Pozitív emberekre, aktív, produktív emberekre van szükség. Ha egy nemzetben a munkás és a teremteni akaró, pozitív embereken felülkerekedik a negatív emberek számaránya, akkor az a nemzet képtelen a haladásra” – ajánlotta a Klebelsberg Kunóra emlékezők figyelmébe a kultúrpolitikus üzenetét Szabó Gábor rektor.

Kiemelkedő műve: a szegedi egyetem

„Tevékenyen szeretett minket Klebelsberg Kunó” – idézte föl a 85 éve, 1932. október 12-én tartott szegedi megemlékezésen elhangzottakat, a szegedi temetésének részleteit Dr. Hencz Péter. A tudománytörténeti kutatásokkal is foglalkozó nyugalmazott főorvos a korabeli fotókkal kísért előadásában bemutatta, miként épültek föl a szegedi egyetem máig meghatározó és jelentős épületei közül azok, amelyek alakövét – az SZTE gyermekklinikájánál – 1926. október 5-én azzal a jelmondattal helyezték el, hogy: „Magyar tudás – magyar hatalom”.

Öt klinikaépület, a Dóm tér egyetemi laboratóriumai, tantermei és kutatói munkaszobái. A szegedi tanárképző főiskola. Szent-Györgyi Albert szegedi évei… A kultuszminiszterré 1922-ben kinevezett Klebelsberg Kunó 1932. október 12-én bekövetkezett haláláig olyan jelentős változásokat hozott Szeged és a Tisza-parti universitas életébe, hogy annak jelentőségét a szegedi egyetem tanári karának a Dóm téri Emlékcsarnokban fölállított emléktáblája kőbe vésett mondattal fejezte ki: „Rólad a kövek beszélnek!”

A Trianon után megcsonkított Magyarország kultuszminisztereként 1922-től haláláig– többek között – arra törekedett, hogy „a vidéken, különösen az egyetemi városokban legyenek a magyar gondolatnak Budapesten kívül még más erőteljes gócpontjai is”. Szegeden, Debrecenben és Pécsett megteremtette a Budapesten kívüli felsőoktatás korszerű műhelyeit. Az infrastruktúra kialakítása mellett Klebelsberg mindent megtett azért, hogy Szent-Györgyi Albertet Cambridge-ből hazacsábítsa: az angliai felszereltségű laboratóriumot és lehetőségeket ígért az akkor, 1928-ban 35 éves kutatónak, akit a szegedi egyetem orvosi karán az Orvosi Vegytani Intézet tanszékvezető egyetemi tanárává neveztek ki.

„Több legyen a pozitív, mint a negatív beállítottságú ember!” „Dolgos, pozitív gyermekei legyetek a megtépázott hazának!” – üzente a fiatalokat megszólító 1925-ös rádióbeszédében Klebelsberg Kunó. A máig ható gondolatot kísérő korabeli filmrészlet a Klebelsbergre emlékező ünneplőket is megindította.

Tervek a kultúrpolitikus öröksége jegyében

80 milliárd forintos beruházásnak számítana mai áron a Klebelsberg Kunó nevéhez köthető egyetemi építkezés – érzékeltette számokkal is az 1926-1930 közötti gyors ütemű beruházás nagyságrendjét Dr. Fendler Judit. Az SZTE kancellárja szerint is kell tudni nagyot álmodni.

Klebelsberg II. tervnek nevezte az idén induló és jövőbe mutató egyetemi fejlesztési elképzeléseket a kancellár. Látványtervekkel illusztrált adatsora igazolta: az egyetemi saját forrásokból, kormányzati és uniós támogatásból elinduló, 0. fázisánál tartó fejlesztés érinti a gyermekklinikát, az annak egykori fertőző osztályának, ma a fül-orr-gége klinikának helyet adó épület korszerűsítését és fejlesztését. Uniós forrásból jön létre, a sebészeti klinika egykori épületének a felújításával az orvosi és egészségtudományi képzést szolgáló Elméleti Tömb. Oda kerülnek olyan funkciók, amelyek lehetővé teszik például a nőgyógyászati klinikaépület fejlesztését is. A klinikasor folytatásaként elindul az Élettudományi Központ építésének az előkészítése, ami új lehetőségeket nyit a szegedi egészségtudományi és az informatikai képzésnek.

A fejlesztések prioritásként az oktatást, a kutatást, továbbá – a társadalmi szerepvállalást is magába foglaló – úgynevezett 3. missziót, az egészségügyi ellátást és a szervezeti működést jelölte meg az SZTE kancellárja, amikor ismertette az intézményfejlesztési terv kulcspontjait. A versenyképes, kompetencialapú és gyakorlatorientált oktatás érdekében nagyokat lép a szegedi egyetem.

Hat területen és három ütemben valósítja meg az SZTE a következő évtizedek Klebelsberg II. tervbe foglalt fejlesztéseit. Az SZTE kancellárja bemutatta, hogy – többek között – miként igyekeznek egyfajta profiltisztítással egységesíteni az Északi és a Déli Klinikakertben, valamint az úgynevezett Nyugati telephelyen működő, az egészségügyi ellátást szolgáló egységek funkcióit. Izgalmasan rajzolódott ki a bemutatóból, hogy miként születnek újjá a Szegedi Tudományegyetem klinkasoron túli, például az egyetem úgynevezett 3. missziójához kapcsolódó, ma még renoválásra szoruló épületei a tervezett fejlesztések 1. és 2. fázisában. A Szegedi Tudományegyetem a 2017-ben induló, illetve saját, kormányzati és uniós forrásokból megvalósuló, milliárdos fejlesztésekkel is folytatja és élteti a „klebelsbergi művet”.

A tudatos kutatáspolitika megteremtője

Ihletője és támogatója volt Klebelsberg a Dél-Alföld fejlesztésének. Szentesi példákat emelt ki az életműből előadásában Dr. Papp Zoltán. A SZAB Minker Emil Orvos- és Gyógyszerésztörténeti Munkabizottság vezetője szentesi orvosként is emlékezett, mikor helytörténeti jelentőségű eseményekkel indokolta, hogy Szentes városa miért választotta díszpolgárának Klebelsberg Kunót.

Életműdíjként nyerte el az SZTE Klebelsberg Kunó-díjat 2017-ben Prof. Révész Piroska. Az SZTE Gyógyszerésztudományi Kar Gyógyszertechnológiai Intézet korábbi vezetője Tudományos kiválóság a minőségi felsőoktatás szolgálatában című elődásában igazolta: Klebelsberg óta beszélhetünk tudatos kutatáspolitikáról. Az SZTE GYTK professor emeritusa az egyetem 3. missziójaként mutatta be a tudástranszfert, annak intézményi hátterét. Példaként az általa korábban vezetett intézet eseteit és témáit sorolta föl. Klebelsbergre is utalva állította: minőségi kutatómunka nélkül nincs minőségi oktatás és nincs tudástranszfer.

A Klebelsberg előtt tisztelgő rendezvény főszervezőjeként, az előadások összekötőjeként Dr. Csóka Ildikó, az SZTE Minőségfejlesztési és Stratégiai Igazgatóság igazgatója zárszavában hangsúlyozta: a 85 éve elhunyt kultúrpolitikusra, a szegedi egyetem építőjére történő emlékezés erőt adott a jövő feladataihoz.

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotók: Bobkó Anna