Bezár

Hírarchívum

nyito

Klebelsberg Kunó és műve előtt tisztelgett a szegedi egyetem

Klebelsberg Kunó és műve előtt tisztelgett a szegedi egyetem

2017. október 13.
6 perc

Szeged építőjeként, a szegedi egyetem útjának kijelölőjeként emlékeztek Klebelsberg Kunóra halálának 85. évfordulóján. A dóm altemplomában megkoszorúzták az 1922-ben kultuszminiszterré lett politikus sírját, majd a SZAB székházában előadásokon idézték föl alakját és tetteit. Az SZTE kancellárja a most induló egyetemi fejlesztéseket Klebelsberg II. tervként ismertette.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

„Emléked és alkotásod örök” – olvasható azon a koszorún, amelyet a Szegedi Tudományegyetem vezetői – Prof. Szabó Gábor rektor és Dr. Fendler Judit kancellár –, valamint a SZAB Minker Emil Orvos- és Gyógyszerésztörténeti Munkabizottság vezetője, Dr. Papp Zoltán helyezett el Klebelsberg Kunó sírjánál, a szegedi dóm altemplomában. A koszorúzási ünnepséggel vette kezdetét a 85 éve elhunyt kultúrpolitikusra, Klebelsberg Kunóra és a Trianon után megcsonkított Magyarország felemeléséért tett erőfeszítéseire az emlékezés. Az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság székházának dísztermében 2017. október 12-én rendezett konferencián az előadók Klebelsberg Kunó munkásságának állomásait villantották föl, teljesítményét méltatatták, miközben szó esett a jelen erőfeszítéseiről és a jövő terveiről.

 

_MG_4554

 

Szellemisége máig utat mutat


– Klebelsberg nélkül nem lenne a szegedi egyetem – utalt a XX. század első harmadának rendkívüli fordulataira, oktatáspolitikai változásaira Prof. Szabó Gábor. A Szegedi Tudományegyetem rektora köszöntőjében Klebelsberg politikai munkásságából máig ható gondolatként emelte ki: a Trianon utáni sokkot követően az egyik lehetséges jóvátétel a kulturális területen következhet be.


_MG_4549

 

– Klebelsberg azt az utat jelölte ki, amelyen mi is szeretnénk járni – jelentette ki az SZTE rektora. – A szegedi egyetem stratégiai célja: a nemzetközi jelenlét növelése az oktatásban és a kutatásban – hangsúlyozta. Klebelsberg ilyen irányú cselekedetei közül emelte ki, hogy haza hívta a szép reményű fiatal tudóst, Szent-Györgyi Albertet, aki a szegedi egyetem érett kutatójaként nyert Nobel-díjat.

 

– Útravalót is kapott, nem csak a létét köszönheti a szegedi egyetem Klebelsbergnek, aki abba halt bele, hogy az Alföld műveltségét akarta fejleszteni, hiszen ásott kút fertőzött vizétől kapott betegségben halt meg, miközben elképesztő elánnal fejlesztette a tanyavilág iskolarendszerét – fejtette ki Szabó Gábor. Személyes élményét is idézve érzékeltette ennek jelentőségét.


_MG_4581

 

„A neonacionalizmus annak világos felismerése, hogy egy nemzet csak bizonyos mennyiségű negatív embert bír el. Pozitív emberekre, aktív, produktív emberekre van szükség. Ha egy nemzetben a munkás és a teremteni akaró, pozitív embereken felülkerekedik a negatív emberek számaránya, akkor az a nemzet képtelen a haladásra” – ajánlotta a Klebelsberg Kunóra emlékezők figyelmébe a kultúrpolitikus üzenetét Szabó Gábor rektor.


_MG_4587

 

 

Kiemelkedő műve: a szegedi egyetem


„Tevékenyen szeretett minket Klebelsberg Kunó” – idézte föl a 85 éve, 1932. október 12-én tartott szegedi megemlékezésen elhangzottakat, a szegedi temetésének részleteit Dr. Hencz Péter. A tudománytörténeti kutatásokkal is foglalkozó nyugalmazott főorvos a korabeli fotókkal kísért előadásában bemutatta, miként épültek föl a szegedi egyetem máig meghatározó és jelentős épületei közül azok, amelyek alakövét – az SZTE gyermekklinikájánál – 1926. október 5-én azzal a jelmondattal helyezték el, hogy: „Magyar tudás – magyar hatalom”.

 

Öt klinikaépület, a Dóm tér egyetemi laboratóriumai, tantermei és kutatói munkaszobái. A szegedi tanárképző főiskola. Szent-Györgyi Albert szegedi évei… A kultuszminiszterré 1922-ben kinevezett Klebelsberg Kunó 1932. október 12-én bekövetkezett haláláig olyan jelentős változásokat hozott Szeged és a Tisza-parti universitas életébe, hogy annak jelentőségét a szegedi egyetem tanári karának a Dóm téri Emlékcsarnokban fölállított emléktáblája kőbe vésett mondattal fejezte ki: „Rólad a kövek beszélnek!”


_MG_4575

 

A Trianon után megcsonkított Magyarország kultuszminisztereként 1922-től haláláig– többek között – arra törekedett, hogy „a vidéken, különösen az egyetemi városokban legyenek a magyar gondolatnak Budapesten kívül még más erőteljes gócpontjai is”. Szegeden, Debrecenben és Pécsett megteremtette a Budapesten kívüli felsőoktatás korszerű műhelyeit. Az infrastruktúra kialakítása mellett Klebelsberg mindent megtett azért, hogy Szent-Györgyi Albertet Cambridge-ből hazacsábítsa: az angliai felszereltségű laboratóriumot és lehetőségeket ígért az akkor, 1928-ban 35 éves kutatónak, akit a szegedi egyetem orvosi karán az Orvosi Vegytani Intézet tanszékvezető egyetemi tanárává neveztek ki.

 

„Több legyen a pozitív, mint a negatív beállítottságú ember!” „Dolgos, pozitív gyermekei legyetek a megtépázott hazának!” – üzente a fiatalokat megszólító 1925-ös rádióbeszédében Klebelsberg Kunó. A máig ható gondolatot kísérő korabeli filmrészlet a Klebelsbergre emlékező ünneplőket is megindította.

 

 

Tervek a kultúrpolitikus öröksége jegyében


80 milliárd forintos beruházásnak számítana mai áron a Klebelsberg Kunó nevéhez köthető egyetemi építkezés – érzékeltette számokkal is az 1926-1930 közötti gyors ütemű beruházás nagyságrendjét Dr. Fendler Judit. Az SZTE kancellárja szerint is kell tudni nagyot álmodni.


_MG_4595

 

Klebelsberg II. tervnek nevezte az idén induló és jövőbe mutató egyetemi fejlesztési elképzeléseket a kancellár. Látványtervekkel illusztrált adatsora igazolta: az egyetemi saját forrásokból, kormányzati és uniós támogatásból elinduló, 0. fázisánál tartó fejlesztés érinti a gyermekklinikát, az annak egykori fertőző osztályának, ma a fül-orr-gége klinikának helyet adó épület korszerűsítését és fejlesztését. Uniós forrásból jön létre, a sebészeti klinika egykori épületének a felújításával az orvosi és egészségtudományi képzést szolgáló Elméleti Tömb. Oda kerülnek olyan funkciók, amelyek lehetővé teszik például a nőgyógyászati klinikaépület fejlesztését is. A klinikasor folytatásaként elindul az Élettudományi Központ építésének az előkészítése, ami új lehetőségeket nyit a szegedi egészségtudományi és az informatikai képzésnek.

 

A fejlesztések prioritásként az oktatást, a kutatást, továbbá – a társadalmi szerepvállalást is magába foglaló – úgynevezett 3. missziót, az egészségügyi ellátást és a szervezeti működést jelölte meg az SZTE kancellárja, amikor ismertette az intézményfejlesztési terv kulcspontjait. A versenyképes, kompetencialapú és gyakorlatorientált oktatás érdekében nagyokat lép a szegedi egyetem.


_MG_4593

 

Hat területen és három ütemben valósítja meg az SZTE a következő évtizedek Klebelsberg II. tervbe foglalt fejlesztéseit. Az SZTE kancellárja bemutatta, hogy – többek között – miként igyekeznek egyfajta profiltisztítással egységesíteni az Északi és a Déli Klinikakertben, valamint az úgynevezett Nyugati telephelyen működő, az egészségügyi ellátást szolgáló egységek funkcióit. Izgalmasan rajzolódott ki a bemutatóból, hogy miként születnek újjá a Szegedi Tudományegyetem klinkasoron túli, például az egyetem úgynevezett 3. missziójához kapcsolódó, ma még renoválásra szoruló épületei a tervezett fejlesztések 1. és 2. fázisában. A Szegedi Tudományegyetem a 2017-ben induló, illetve saját, kormányzati és uniós forrásokból megvalósuló, milliárdos fejlesztésekkel is folytatja és élteti a „klebelsbergi művet”.

 

 

A tudatos kutatáspolitika megteremtője


Ihletője és támogatója volt Klebelsberg a Dél-Alföld fejlesztésének. Szentesi példákat emelt ki az életműből előadásában Dr. Papp Zoltán. A SZAB Minker Emil Orvos- és Gyógyszerésztörténeti Munkabizottság vezetője szentesi orvosként is emlékezett, mikor helytörténeti jelentőségű eseményekkel indokolta, hogy Szentes városa miért választotta díszpolgárának Klebelsberg Kunót.

 

Életműdíjként nyerte el az SZTE Klebelsberg Kunó-díjat 2017-ben Prof. Révész Piroska. Az SZTE Gyógyszerésztudományi Kar Gyógyszertechnológiai Intézet korábbi vezetője Tudományos kiválóság a minőségi felsőoktatás szolgálatában című elődásában igazolta: Klebelsberg óta beszélhetünk tudatos kutatáspolitikáról. Az SZTE GYTK professor emeritusa az egyetem 3. missziójaként mutatta be a tudástranszfert, annak intézményi hátterét. Példaként az általa korábban vezetett intézet eseteit és témáit sorolta föl. Klebelsbergre is utalva állította: minőségi kutatómunka nélkül nincs minőségi oktatás és nincs tudástranszfer.

 

A Klebelsberg előtt tisztelgő rendezvény főszervezőjeként, az előadások összekötőjeként Dr. Csóka Ildikó, az SZTE Minőségfejlesztési és Stratégiai Igazgatóság igazgatója zárszavában hangsúlyozta: a 85 éve elhunyt kultúrpolitikusra, a szegedi egyetem építőjére történő emlékezés erőt adott a jövő feladataihoz.

 

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotók: Bobkó Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Aktuális események

Rendezvénynaptár *

Kapcsolódó hírek