Szent-Györgyi személyes tárgyai érkeztek Amerikából az SZTE emlékszobába és az emlékkiállításra

A Szegedi Tudományegyetem Nobel-díjas rektora tiszteletére emlékkiállítást rendez az SZTE és a Szent-Györgyi Albert Rotary Klub. Az először ekkor a nyilvánosság elé tárandó relikviák és a Szent-Györgyihez kötődő archív kéziratok bemutatására Bari Ferencet, az SZTE ÁOK dékánját kértük abban az épületben, ahol az SZTE Szent-Györgyi Emlékszoba működik.

Az özvegy adománya postán érkezett

– Agyszeletet vagy éppen paprikaszeletet és egyéb preparátumokat készíthettek ezzel a vágólapra szerelt bicskával. Ezzel a pecséttel pedig a borítékokra rögzíthette Szent-Györgyi Albert a nevét és amerikai címét – emelt ki az „Sz. Gy. A.” monogrammal ellátott bőr aktatáska melletti tárgyak közül kettőt Bari Ferenc. A Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar dékánja vette át azt a csomagot, melyet Szent-Györgyi Albert özvegye küldött. A Nobel-díjas tudós néhány személyes tárgya, illetve néhány kézirata adományként érkezett, ezentúl az SZTE ÁOK Dékáni Hivatal Tisza Lajos körút 103. számú épületében kialakított Szent-Györgyi Emlékszoba gyűjteményét gazdagítja.

Legutóbbi, 2017. szeptember 21-22. közötti szegedi látogatásakor Marcia Szent-Györgyi szétnézett az egykor a szegedi egyetemen kutató és oktató férje, a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert életútját bemutató emlékszobában. Ottani beszélgetésükön említette Marcia Szent-Györgyinek vendéglátója, Bari Ferenc, hogy sajnálatos módon kevés olyan tárgy maradt az egyetem birtokában, amit itt be tudnának mutatni. Akkori ígéretét teljesítette Szent-Györgyi Albert özvegye, Amerikába visszatérve összegyűjtött néhány olyan holmit, amelyet egykor férje használt, majd csomagot készített, és elküldte a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Emlékszobája részére.

A logarléctől a kéziratig

– Bőr tolltartó, logarléc – a múlt századi kutató „alapfelszerelései” – magyarázta a professzor. – Itt pedig egy olyan okos eszköz, amely a mai GPS és az internetes „útvonaltervező” elődjének számított abból a szempontból, hogy a térképen végiggörgetve kiszámítható volt, hogy hány kilométerre van „A” pont attól a „B” ponttól, ahova el akart jutnia az amúgy sokat utazó Nobel-díjas kutató.

Az ugyancsak az SZTE emlékszobájába kerülő kézi spektroszkópját Szent-Györgyi Albert a színkép pontosabb vizsgálatára használhatta. Ha ugyanis a színképre optikai módszerrel egy skálát is rávetített, a berendezés a hullámhosszak meghatározására is alkalmassá vált.

– „A világról”. Ez a címe annak a Szent-Györgyi-kéziratnak, amely egy nagyobb mű egyik fejezete lehet – kezdte el böngészni Bari Ferenc azt a szöveget, amelyen valószínűleg magának Szent-Györgyi Albertnek a keze nyomát őrzik a javítások. – „Bajban van a világ. Nemzetekből áll, amelyek nem akarják egymást megsemmisíteni. Csak élni akarnak. Ugyanakkor míg a gyerekek fele éhesen megy aludni, anélkül, hogy elegendő proteint vett volna magához, addig évi húszmilliárd dollárt költenek fegyverkezésre…” – olvasta hangosan, fordította „nagyhirtelen” magyarra az angol szöveget Bari professzor. – Valamikor az úgynevezett „hatnapos háborút”, vagyis az Izrael és négy arab állam között 1967. június 5-étől június 10-éig zajló fegyveres konfliktust követően születhetett ez a szöveg – tette hozzá, majd megmutatta azt a különnyomatot is, amelyet Szent-Györgyi Albertnek ajánlott egy kutatótárs még 1974-ben.

A harmadik szöveg, amit Szent-Györgyi özvegye Szegedre küldött, egy javításra váró kefelenyomat. – Ez egy 1966-ban tartott előadásának az írott változata lehet a tudományról – vélekedett Bari Ferenc, aki szerint: a Szent-Györgyi életút kutatói is profitálhatnak abból, ha az özvegy küldeményét átvizsgálják és „beazonosítják”.

Kuriózumok és a Rotary Klub

Szent-Györgyi Albert művei nyomtatott változatának a címlapjai díszítik az SZTE ÁOK Dékáni Hivatal épületének lépcsőházát. Ott látható – többek között – Szent-Györgyinek a háború ellen szóló legjelentősebb műve, az Amerikában angolul írt „Az őrült majom. Írta egy biológus” című dolgozatnak a Magvető Könyvkiadó gondozásában 1989-ben magyarul megjelent változatának a címlapja is. Az emlékezetes „Gyorsuló idő”-sorozat e jeles könyvecskéje immár az internetről is letölthető, itt elérhető.

A Szent-Györgyi Alberthez kötődő legújabb tárgyakat, illetve egyéb kuriózumokat is felvonultat az az Emlékkiállítás, amelyet a Szegedi Tudományegyetem és a Szent-Györgyi Albert Rotary Klub közösen szervez. Az SZTE Rektori Épület (Szeged, Dugonics tér 13.) átriumában 2017. november 11. és 2017. december 10. között hétköznapokon 9-19 óra között megtekinthető kiállítás több meglepetést is tartalmaz. A bemutatandó tablók és tárgyak jórészt a Nobel-díjas tudós előtt tisztelgő két emlékszoba, az SZTE Klebelsberg Könyvtár különgyűjteményének, illetve a Móra Ferenc Múzeumnak a Szent-Györgyi Alberttel kapcsolatos érdekességeit gyűjtik egybe. Az emlékkiállítás főszervezői feladatát vállaló Szent-Györgyi Albert Rotary Klub más meglepetéseket is tartogat: az eddig a nyilvánosság számára elérhetetlen tárgyakkal, dokumentumokkal, filmrészletekkel arra is emlékeztet, hogy a szervezet elődjének számító Rotary klub elnöki feladatait egykor maga a Nobel-díjas tudós látta el.

A Szent-Györgyi Emlékkiállítás időszerűségét az adja, hogy ezzel is hangsúlyozza a rendezvénynek otthont adó SZTE, hogy Szent-Györgyi Albert Szegedet 85 éve tette a „C-vitamin városává”, illetve 2017. december 10-én lesz 80 éve, hogy az addigi, jórészt a szegedi egyetemen végzett kutatásaiért elnyert Nobel-díjat átvette Stockholmban.

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotók: Bobkó Anna