Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A méretét és kivitelezését tekintve is egyedülálló műholdképfalat avattak a Szegedi Tudományegyetem Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszékén. A művészi alkotásként is értelmezhető 15 négyzetméteres mozaik óriási részletességgel mutatja be Magyarország tájait, folyóit és településeit.
Kovács Ferenc adjunktus, a műholdképfal alkotója elmondta, az 5x3 méteres óriásmozaik létrehozását az Európai Űrügynökség Sentinel műholdcsaládjának működése tette lehetővé. A 2014-2015 óta folyamatosan bővülő és ingyenesen elérhető adatbázis nagyon jelentős változást hozott a távérzékelésben. Az Európai Űrügynökség 2030-ig folytatja a Sentinel programot, a közelmúltban éppen az 5-ös sorszámú műholdat bocsátották föl, amely a levegőminőségről szolgáltat majd részletes adatokat. A Sentinel 2-es sorszámot viselő műholdpár képeinek térbeli felbontása lényegesen jobb a korábbi felvételeknél: már a 10x10 méteres objektumok – így például a dunai hajók – is jó eséllyel azonosíthatók. Ráadásul a műholdak legrosszabb esetben is ötnaponta új felvételt készítenek egy adott területről, a változások is jól nyomon követhetők, illetve könnyebb felhőmentes képeket találni.
A látható fény mellett az infravörös tartományban is készülnek képek, a felvételeket összesen 13 hullámhosszsávban rögzítik, így jóval több információ olvasható ki az adatbázisból, például a növényzetről, a talajnedvességről, a beépítettség jellegéről vagy más földrajzi jelenségekről. A 15 egy négyzetméteres mozaik egy kivételével mindegyike hamisszínes ábrázolás, vagyis a piros, zöld vagy kék színnel valamelyik közeli, távoli infravörös vagy éppen – a vegetációról fontos információkat adó – vörös él (red edge) hullámhossztartományt jelenítik meg. A mozaikok között kisebb nagyobb átfedés van, így egy-egy terület égi képe alapján tanulmányozható az évszakok változása és az ábrázolásmódokból fakadó eltérés.
A műholdfal a Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék folyosóján szabadon megtekinthető, de előzetes egyeztetés után akár be is mutatják azt az érdeklődőknek – mondta Kovács Ferenc.
SZTEinfo
