Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A Szegedi Tudományegyetem a Debreceni Egyetem, és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont konzorciuma 999 932 000 forint támogatást nyert a „Szív- és vázizom-kutatások az alkalmazkodás, regeneráció és teljesítőképesség javítása érdekében (MYOTeam) című, GINOP 2.3.2-15-2016-00040 azonosító számú projekt megvalósítására.
- A pályázat célja, hogy a hazai váz- és szívizomkutatások terén eddig is sikeresen működő három intézmény fokozott együttműködése, megújított technikai és személyi feltételei révén megőrizze, illetve tovább növelje nemzetközi versenyképességét – mondta Prof. Dr. Dux László, a „Szív- és vázizom-kutatások az alkalmazkodás, regeneráció és teljesítőképesség javítása érdekében (MYOTeam) című, GINOP 2.3.2-15-2016-00040 azonosító számú projekt nyitórendezvényén 2017. március 7-én az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság székházában.
A projekt szakmai vezetőjétől megtudtuk: a Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont konzorciumi pályázatot nyújtott be a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által meghirdetett Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programok (GINOP) Stratégiai K+F műhelyek kiválósága című (GINOP-2.3.2-15) pályázati felhívásra. A pályázat eredményeképpen a konzorcium az Európai Unió és a Magyar Állam által nyújtott 999 932 000 forint támogatást nyert. A projekt 2017.február 1-jén indult és 2020. december 22-én zárul.
A kutatások négy egymáshoz kapcsolódó, egymást erősítő stratégiai területre koncentrálódnak: a vázizomzat alkalmazkodásában szerepet játszó jelátviteli rendszerek vizsgálata, a szívizomzat-adaptáció molekuláris szintű integrált vizsgálata, a szívizomzat elektromos tevékenységét befolyásoló molekuláris rendszerek összehangolt vizsgálata, valamint az életmód hatása a kardiovaszkuláris teljesítőképességre és rizikóstátuszra.
A kutatók vizsgálják többek között az edzés, táplálkozás, a kóros általános anyagcsere állapotok, betegségek szívizomzatra gyakorolt hatását. Azt, hogy melyek azok a genetikai tényezők, amelyeknek birtokában kedvezőbben reagál a szív infarktus esetén.
A szívizomzat elektrofiziológiai működését meghatározó csatornákat, a legtöbb szívhalált okozó elektromos működési zavar, szívmegállások kivédése, kezelése, lehetséges gyógyszer-támadáspontok, hatásos vegyületek kidolgozása érdekében. Azonosítják a gyermekkori elhízást, kóros anyagcsere állapotot okozó genetikai összefüggéseket. Jellemzik a későbbi szívbetegségek rizikótényezőit, amelyek jó alapot adnak a prevenciós programok kidolgozásához.
SZTEinfo
