Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
„Lábjegyzetek Platónhoz 15. – Az emlékezet.” A hazai kiadói piacon páratlannak számító tanulmánykötet-sorozat legújabb darabja is fogalmat tisztáz, ám itt az emlékezet nem a történészek privilégiuma, hanem filozófusok vizsgálati terepe. Az SZTE BTK Filozófia Tanszékéhez kötődő Pro Philosophia Szegediensi Alapítvány, a Magyar Filozófiai Társaság és a csíkszeredai Status Kiadó gondozásában megjelenő kötetről a szerkesztő két szerzőt – filozófust és könyvtárost – kérdezett a 88. Ünnepi Könyvhéten.
– Problémák, fogalmak tisztázása a filozófusok alapvető reflexe. Eddig 14 fogalom értelmezésére vállalkoztak a sorozat szerzői, akik komolyan veszik, hogy gondolataik Platón alapvetéseihez képest mindössze „lábjegyzetek” – magyarázta az általa szerkesztett tanulmánykötet-sorozat célját és címét Laczkó Sándor. A Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Könyvtár Különgyűjteményi Osztályának vezetője, az SZTE BTK Filozófia Tanszék oktatója úgy véli: az antikvitásban gyökerező etikai fogalmak jobbára ma is relevánsak még akkor is, ha a nézőpont, a körülmények, a viszonyok és hangsúlyok változtak.
Kiindulópont az erény
Az erény, A bűn, (kétkötetnyi terjedelemben) A barátság, A lelkiismeret, A gyűlölet, Az igazságosság, A szerelem, A szabadság, Az akarat, Az ész, A szerelem, A hazugság, A bizalom, Az agresszió, Az emlékezet alcímmel megjelent Lábjegyzetek Platónhoz könyvsorozatot az is összeköti, hogy az eddig megjelent 15 kötet mindegyikének az Előszavát Laczkó Sándor szerkesztő jegyzi.
– A sorozat első darabjainak fókuszában színtiszta filozófiai téma állt, a Szokratészhez köthető erény fogalom. Ez, hasonlóan a többi, e könyvsorozatban tárgyalt fogalomhoz, viszonyfogalom, azaz nem önmagában, hanem a többi fogalomhoz és problémához való viszonyában határozható meg – fogalmazott Laczkó Sándor. Elárulta: a 2003-ban indult Lábjegyzetek Platónhoz tanulmánykötet-sorozat következő darabjának témája: a polisz, melynek nemcsak az antik valósága és értelmezése izgalmas, hanem napjainkban, mint politikai közösségépítési aktus is vizsgálható.
A mitológiától a digitális bölcsészetig
31 tanulmányt tartalmaz a 88. Ünnepi Könyvhéten bemutatott Lábjegyzetek Platónhoz 15. – Az emlékezet című kötet. Az SZTE Klebelsberg Könyvtár Aud.Min-jában 2017. június 12-én a szerzők közül Prof. Dr. Gyenge Zoltánnal, az SZTE BTK Filozófia Tanszék vezetőjével és Kokas Károllyal, az SZTE Klebelsberg Könyvtár főigazgató-helyettesével beszélgetett a szerkesztő.
A mitológia, a képzőművészet és az irodalom felül közelít a témához most is a sorozatban több tanulmánnyal is jelentkező Gyenge Zoltán. Az emlékezet című kötetben, a Hüpnosz és Thanatosz, avagy van-e emlékünk a halálban? című dolgozatában kifejti: a görög mitológiában az „álom” és a „halál” féltestvérek, majd a halál és az emlékezet kérdéskörét boncolgatja. „… Van-e álom a halálban? Van-e emlék? van-e visszatérés, lélekvándorlás vagy feltámadás formájában? Nem tudom, de ha van, jövök és megmondom” – zárja dolgozatát.
Először közöl tanulmányt a Lábjegyzetek Platónhoz-sorozatban Kokas Károly, aki az emlékezet megtoldásának digitális eszközrendszerét a digitális bölcsészet most alakuló metódusai szempontjából mutatja be izgalmasan. Az emlékezet digitális katedrálisa című tanulmányának a kiindulópontja Szent-Györgyi Albert egyik közismert bölcsessége: „a könyvek azért vannak, hogy megtartsák magukban a tudást, mialatt mi a fejünket valami jobbra használjuk”. Kifejti: „… A digitális bölcsész egész fegyvertárat hoz létre munkájához, hogy a digitális emlékezet katedrálisa mindig rendelkezésre álljon, így (…) a következő alkalmazások felett rendelkezhet:
– A szegedi filozófiai műhely tagjainak erős jelenléte mellett számos hazai és határon túli szerző is közölt Az emlékezet című kötetünkben, PhD hallgatóktól az akadémikusig. Magam is érdeklődéssel olvastam a tanulmányokat, mert kíváncsi vagyok arra, hogy az emlékezet mennyire identitás-formáló tényező. Kérdés ugyanis, hogy az emlékezet megerősíti vagy éppen fölülírja, netán egyenesen kreálja a valóságot? A kötetünkben megfogalmazott válaszok azért is izgalmasak, mert a szerzők nem a történészek köréből kerülnek ki, holott azt szokták mondani: „az emlékezet a történészek privilégiuma”. E kötetünkben tehát nem jutnak szóhoz a történészek, ellenben a téma főleg filozófiai, illetve etikai, esztétikai, mitológiai, irodalmi, könyvtártudományi, médiatudományi, politológiai, pszichológiai és elmetudományi megközelítését adjuk – sorolta a szerkesztő vizsgálódásuk szempontjait.
Konferencia után tanulmánykötet
Nagy az érdeklődés a Lábjegyzetek Platónhoz konferencia, illetve az azonos című és a hazai könyvpiacon egyedinek számító tanulmánykötet-sorozat iránt. Így nem csoda, hogy a legújabb kötet, Az emlékezet is fölkerül a felsőoktatási intézmények, filozófiai műhelyek és könyvtárak polcaira, a bölcsész képzőhelyek tankönyvlistájára.
– A szakmai közélet mindennapjaihoz tartozik, hogy hivatkoznak a könyvsorozatunkra és a benne közölt tanulmányokra. De nem konferencia-kötet a Lábjegyzetek Platónhoz című sorozat egyik darabja sem, holott a filozófusok szép hagyományú szegedi konferenciáinak témáit járja körbe – húzta alá a szerkesztő, aki hangsúlyozza, hogy a tanácskozáson elhangzó előadásokat van idő tanulmánnyá érlelni, ugyanis a dolgozatok a konferenciát követő évben jelennek meg kötetté szerkesztve, nyomtatásban.
Az erénytől Az emlékezetig „az” emberi létezés etikai problémáit és dimenzióit feszegeti a Lábjegyzetek Platónhoz tanulmánykötet-sorozat, melynek részei megvásárolhatóak a nagyobb könyvesboltokban. Ugyanakkor darabjai elérhetőek elektronikus formában is az SZTE Klebelsberg Könyvtár Repozitóriumában.
SZTEinfo, fotók – Újszászi Ilona
