Bezár

Hírarchívum

_MG_0760

Az SZTE rektora hivatalosan is elindította a XIV. Egyetemi Tavaszt

Az SZTE rektora hivatalosan is elindította a XIV. Egyetemi Tavaszt

2017. április 11.
6 perc

Fesztivál hangulatban, rektori köszöntővel, pályázatokon nyertes egyetemistáknak átadott elismerésekkel 2017. április 10-én hivatalosan is megnyílt az Egyetemi Tavasz. A május 18- ig tartó programsorozatban kiállítások, előadóestek, konferenciák, könyv- és színházi bemutatók várják az érdeklődőket.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Dobpergés és fiesztát idéző énekszó fogadta a XIV. Egyetemi Tavasz hivatalos megnyitójára érkezett érdeklődőket 2017. április 10-én, a rektori hivatal Dugonics téri épülete átriumában berendezett fotótárlat nyitányán. Nem csoda, hiszen a fesztiválsorozat valójában már egy héttel korábban, a Szegedi Tudományegyetem legrégebben alapított művészeti csoportja, a Szegedi Egyetemi Énekkar fellépésével is színesített többszörös megnyitó előtt elkezdődött.


tavasz_megnyito_galeria
Képgaléria a rendezvényről.
 

 

Tárlat, rendezvény-sorozat és évszaknyitány

Évről-évre visszatérő és új rendezvények alkotják az SZTE Kulturális Iroda által szervezett Egyetemi Tavasz programsorozatát. A Szegedi Tudományegyetemhez kötődő, 2017. április 10. és május 18. közötti kiállítások, előadóestetek, könyv- és színházi bemutatók, konferenciák alkotta, 14. éve életre hívott program-sorozat értékeit Prof. Dr. Szabó Gábor akadémikus, az SZTE rektora méltatta köszöntőjében. A színes kavalkádból példaként kiemelte a Bolyai Intézet matematikát népszerűsítő előadásait, a művészeti ágakat reprezentáló események közül pedig a költészet napjának ünneplésére buzdított. Az egyetemi hallgatók fotóiból válogatott tárlat nyitányán az SZTE rektora útjára indította az Egyetemi Tavasz programsorozatot, s egyúttal – ahogy tréfásan említette – megnyitotta 2017 tavaszát is.

 

Az SZTE Egyetemi Tavasz hagyományai közé tartozik az is, hogy a hallgatók számára az SZTE Kulturális Iroda által hirdetett különböző művészeti pályázatok eredményét nyilvánosságra hozzák. A pályázatokat elbíráló zsűrik tagjainak nevét és a díjazottak névsorát Tajti Gabriella, az SZTE Kulturális Iroda vezetője ismertette. A díjazottak pénzjutalomban részesültek, valamint rektori oklevelet kaptak.

 


A költészet és a versmondók ünnepei

Az Egyetemi Vers- és Prózamondó Verseny zsűrijében Büky Beáta színművész, Barnák László színművész-rendező (Szegedi Nemzeti Színház), Tajti Gabriella irodavezető (SZTE Kulturális Iroda) dolgozott.

A legjobb versmondóknak Büky Beáta és Szabó Gábor rektor adta át az elismerő oklevelet. A tavaszi versmondás képzeletbeli bronzérmese, azaz harmadik helyezettje: Csőke László, az SZTE BTK II. éves germanisztika szakos hallgatója lett, míg a második: Enyedi Gina, az SZTE ÁOK V. éves medika. – A szegedi egyetem legjobb versmondója: Péter Lea, az SZTE BTK II. éves pszichológia szakos hallgatója, aki a költészet napján, április 11-én József Attila szobránál és a Somogyi-könyvtárban is szaval – ajánlotta a megjelentek figyelmébe a költemények ünnepének gazdag programjának egy darabkáját Tajti Gabriella.

 

– Nincs kedvenc versem, csak szeretett költőim. Kedvencem Terék Anna, mert témái és közlésformái is közel állnak hozzám – jelentette ki kérdésünkre válaszolva Péter Lea. Példaként a vajdasági költőnő Kunigunda útja című költeményét említette. – A klasszikusok közül Radnótit és Pilinszky Jánost kedvelem. Az egyetemi versenyt most egy véletlenül az utamba kerülő szöveggel, Holló Csilla: Várakozás című költeményével nyertem – mondta Péter Lea, aki versmondással általános iskolás kora óta foglalkozik. Ám nem csak szavalni szeret, az irodalmi műsorok összeállításával középiskolás kora óta foglalkozik: e szempontból a vajdasági Óbecsén, a Petőfi Sándor Magyar Kultúrkörben debütált. – Magamban kezdem ízlelgetni a verset, arra törekszem, minél természetesebb legyen a szövegmondás, mikorra elhangzik a közönség előtt – magyarázta a gyakorlott versenyző, aki szerint a versválasztással dől el az előadói siker. Az újabb szavalóversenyre készülő pszichológus szakos hallgató fejében mostanában Radnóti Miklós: Sem emlék sem varázslat című költeményének a sorai dübörögnek.

 

Arany János születése 200. évfordulója ihlette az Egyetemi Verspályázat 2017. évi témáját: balladákat vártak a szegedi egyetem hallgatóitól. A műveket Annus Gábor, az SZTE JGYPK Kommunikációs Irodájának a vezetője, a Tiszatáj Online szerkesztője és Balogh Gyula Móricz-ösztöndíjas író, kulturális szervező, az SZTE Kulturális Iroda munkatársa minősítette. A kínálatából a hét legjobb balladát a Szegedi Egyetemi Színház dramatizálja, majd először a 2017. július 1-2. között az SZTE Füvészkertben rendezendő Levendula-napokon mutatja be a közönségnek. A dobogós versírók oklevelet és egy-egy cserép virágot vehettek át Szabó Gábor rektortól és Balogh Gyulától. Az Arany Jánosra is emlékező balladaírók közül a második helyezett Rasztik Réka, az SZTE BTK II. éves magyar-történelem szakos hallgatója, míg az „aranyérmes”, vagyis első helyezett: az ugyancsak II. éves magyar-történelem szakos bölcsész, Vajsenbek Péter.

 

– A ballada „architekturális” kötöttségei ellenére néhány hallgatónak sikerült megújítania a műfajt – összegezte zsűrizős tapasztalatait Balogh Gyula. A szépírással foglalkozó kulturális szervező szerint az egyetemisták körében oly népszerű „slam poetry” jótékony hatásai is visszaköszönnek a verstermésben. A díjazott művek közül méltán lett a legjobb Vajsenbek Péter: Roland, a közmunkás című balladája.

 


Beszédes fotók

„Szabad volt a pálya”, vagyis témabeli kötöttség nélkül küldhettek fényképeket az idei Egyetemi Fotópályázatra nevezők.

 

– Minden kép mesél. A fotográfus kialakítja a maga látásmódját, de a néző is kialakítja saját képolvasási módját. A képolvasás ugyanúgy tanulandó, mint a szövegolvasás. Különösen korunkban, amikor az információk 70 százaléka vizuális. Márpedig a látás tanulásának a legjobb módja a fényképezni tanulás – fogalmazta meg kérésünkre hitvallását Németh György. A zsűri elnökeként mondott köszöntőjében a tárlatnyitó közönségének azt javasolta: „Nézzék meg a képeket és hagyják, hogy azok meséljenek!” A szegedi egyetemisták fotóinak válogatása nyomán kialakult benyomásai szerint nagyon széles látókörűek a mai fiatalok. – Foglalkoznak a természet szépségeivel ugyanúgy, mint a valós élet dokumentálásával, ifjakkal és idősekkel. A kép értékét a látásmód dönti el, a technika csak szolgál – hangsúlyozta Németh György fotóművész. Az alkotásokat elbíráló zsűri elnöke – akinek képeit 2017. április 24-től nézhetik meg az érdeklődők a rektori átriumában – a megjelentek figyelmébe ajánlotta Bernard Plossu gondolatát, aki szerint „A fotográfusok a fényképet nem csinálják, hanem látják és aztán közlik másokkal…”

A minden korábbinál több pályamű bírálatában részt vett Dobóczky Zsolt fotóművész és Rómer János fotográfus is. A zsűri döntése nyomán kialakított sorrendben az elismerő okleveleket és egy-egy szál piros tulipánt Szabó Gábor rektor és Balogh Gyula nyújtotta át a díjazottaknak.

 

Jutalmat kapott Kristó Bianka, az SZTE MGK III. éves mezőgazdasági mérnök szakos hallgatója. A képzeletbeli dobogó harmadik fokára állhatott Kisvárdai Míra, az SZTE BTK II. éves rajz-média szakos hallgatója, míg „ezüst érmes” lett Rafai Krisztina Fanni, az SZTE ÁJTK II. éves nemzetközi tanulmányok szakos hallgatója. A 2016-2017. tanév Egyetemi Fotópályázat nyertese: Csákány Lóránt, az SZTE ÁOK IV. éves medikus hallgatója.

 

– Gyerekkorom óta fotózom, nincs komoly felszerelésem. Ez az első tárlat, ahol bemutatják a képeimet – árulta el a korábban az SZTE Közkapcsolati Igazgatóság gyakornokaként is tapasztalatokat gyűjtő Rafai Krisztina Fanni, aki fekete-fehérben fogalmazta meg mondandóját két bemutatott beszédes című alkotásával. A kiállításon is látható fényképeinek a címe: 1842; Veletek voltunk.

 

Nemzetközi és hazai fotópályázatokon méretteti meg alkotásait Csákány Lóránt, aki nyolc éve és szigorúan hobbiként foglalkozik fényképészettel. – Középiskolásként országos első lett az egyik felvételem, de Németországban, Szingapúrban és Magyarországon is megválasztottak a legjobb fiatal szerzőnek – sorolta eredményeit kérdésünkre válaszolva a szegedi medikus. – A pályázati határidő lejárta előtt egy héttel készítettem a szegedi Kossuth-szoborról a fényképfelvételt, egy régebbi, multiexpozíciónak nevezett technika megújításával: 8 képet sűrítettem egyetlen fotóvá. Ezt a szegedi Kossuth-szobrot már nagyon sokan lefényképezték elölről, ezért én körbefotóztam, majd az eredményt eggyé sűrítettem. Az így kialakult spirálszerű látvány miatt választottam művem címét: Felemelkedés

 

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotók: Bobkó Anna


Korábban írtuk: Ismét Egyetemi Tavasz az SZTE-n

A XIV. Egyetemi Tavasz 2017 programfüzete itt található.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Aktuális események

Rendezvénynaptár *

Kapcsolódó hírek