Szórakoztató matematika - az SZTE Bolyai Intézet Egyetemi Tavasz-programot szervez a diákoknak

Létezik Szórakoztató matematika? Igen! Százötvennél több kiadvány foglalkozik például a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézet szakkönyvtárában is a matematikán belüli önálló területtel, a „szórakoztató” matematikával. Ez ugyanis az Amerikai Matematikai Társaság háromlépcsős osztályozása szerint is önálló területet jelent a tudományon belül. Mi is az a recreational matematics?

– Szeretem a matematikát! Sőt: intellektuális gyönyört képes okozni számomra egy-egy matematikai probléma megoldása – jelentette ki Pap Gyula. Az SZTE Bolyai Intézetet és a Sztochasztika Tanszéket vezető professzor másokkal is meg szeretné szerettetni a matematikát, ezért vállalkozott arra, hogy Szórakoztató matematika címmel tart előadást. – Az SZTE Egyetemi Tavasz fesztiválja időszakában évek óta – 2017-ben április 22-én, szombaton – megrendezett tudománynépszerűsítő programon, az SZTE Bolyai Intézetében tudósok bizonyítják a megjelenteknek: a matematika akár örömforrás is lehet.

A matematikai játékok révén is megszerethető a matematika. Például a kockajátékos az esélyeit valószínűség-számítással „kalkulálhatja”. Tudománytörténeti anekdota, hogy a kockázással szerencsét próbáló francia lovag kérdezte egykor: hány kockát dobva növekszik az esélye ahhoz, hogy „hatosa” legyen… A játékok nagyszerűségét igazolja, hogy – mondjuk a kockázás közben felmerülő problémák firtatásával – hozzájárultak a matematika fejlődéséhez is.

– Celebek és okos emberek vallják büszkén: utálják, sosem értették a matematikát. Miért találta vonzónak diákkorában a matematikát a professzor? – kérdeztük Pap Gyulát. – Sikerélményt az általános iskola vége felé hozott a matematika. Vonzott a természettudomány, a fantasztikum világa, és olyan problémákra bukkantam még az olvasmányaimban is, amelyek megoldásához kellett a matematika. Emlékszem: elbűvölt, amikor kiderült számomra, hogy megmérhető egy torony magassága az egyszerű matematikai „eszköz”, a hasonló háromszögek módszerét alkalmazva… - mesélte a matematika professzor. Elárulta: Németország legmagasabb templomtornyát Ulmban lefényképezte, és ezt a fotót bemutatja majd az SZTE Bolyai Intézetébe látogató középiskolásoknak, akikkel megbeszélik, miként lehet napsütésben egy rúd és a templomtorony árnyékának a mérete alapján kiszámítani a torony valós magasságát.

Nem mindegy a tálalás a matematikában sem. Melyik a nagyobb: a kétharmad vagy a háromötöd? Ugyanezt például egy kocsmában kérdezve nem számíthatunk érdeklődésre. Ám válaszra számíthatunk, ha a pub közönségétől azt kérdezzük, hogy „Melyiket választaná: hárman kapjanak 2 liter pálinkát vagy öten 3 liter pálinkát?”

– Meggyőződésem, hogy mindenki számára tálalható egy-egy olyan matematikai probléma, amelyen keresztül megmutatható és bizonyítható: gyönyörű a számok világa, amely átszövi az életünket – válaszolt a professzor. Pap Gyula szerint e téren is döntő a tanár szerepe: lényeges, hogy milyen példába csomagolja a matematikai problémát – magyarázta. Példaként említette Szindbád történetét. Milyen stratégiát alkalmazva választhatja ki a szultán háremhölgyei közül a legszebbet, ha az előtte elvonuló nőket nem hívhatja vissza? Az egyszerű matematikai szabály szerint a háremhölgyek egyharmadát el kell engednie, majd az azt követő legszebbre mutatva biztos lehet abban Szindbád, hogy megtalálta szíve hölgyét…

A matematikai problémához ne úgy közelítsen a diák, hogy a megadott paraméterek alapján először azt a képletet keresse, amelybe szerinte a válasz reményében „belegyömöszölhető” a feltett kérdés. A sok közül egy lehetséges módszer, ha a bonyolult problémát előbb egyszerűsítjük – a feltételekre, a speciális esetekre koncentrálva, majd a részválaszok alapján általánosítunk. A matematikával modellezhetjük a valóságot. A további ötletekre kíváncsi diákoknak a véletlen világával, azaz a sztochasztikával foglalkozó Pap Gyula professzor azt ajánlja, olvassák el Pólya György könyvét: A gondolkodás iskoláját!

– A matematika nem csak tudományág, hanem egy olyan nyelv, amellyel nagyon bonyolult dolgok is kifejezhetőek – hangsúlyozta Pap Gyula. A professzor emlékeztetőül elmondta: fizikai problémák inspiráltak matematikai feladványok megoldását, és viszont. Sőt: a természettudományokon kívül például a közgazdászok, a pszichológusok, a szociológusok, a nyelvészek is kérdéseikre a matematika eszközeivel keresnek és találnak válaszokat.

*

Hatókörébe vonzza az SZTE Bolyai Intézet a matematika iránt érdeklődő középiskolásokat. Évtizedek óta sikeresen mutatja meg a szegedi matematikai iskola erősségeit: az analízistől kezdve a differenciálegyenleteken át egészen a járványkutatásban is hasznosítható alkalmazott matematikáig. A Debrecenből az SZTE-re érkező Pap Gyula professzor büszke a Bolyai Intézet sikereire. A különlegességek közül az európai egyetemekkel összehasonlítva is versenyképes könyvtár gazdagságát említette a bibliotéka vezetője, Varga Ferencné, aki ugyancsak a szegedi egyetem matematika tanári szakján diplomázott. Az SZTE TTIK Matematika Tanszékcsoport Algebra és Számelmélet Tanszék adjunktusa, Katonáné Horváth Eszter a középiskolások tanulmányíró versenye, a nagy hagyományú szakkörük mellett a diákok figyelmébe ajánlotta az évek óta sikeres Egyetemi Tavasz a Bolyai Intézetben című rendezvényt is. A 2017. április 22-i program itt elolvasható. Ekkor az SZTE Bolyai Intézet épületében (Szeged, Aradi vértanúk tere 1.) szó esik – többek között – a Fermat-Torricelli ponttól kezdve a Radar alapú vezetéstámogató rendszerek matematikáján és a bolyongásokon át a Szórakoztató matematikáig.

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotók: Ú. I.