„Felhőbe költöznek-e a magyar könyvtárak és ha igen, hogyan és mikor?” Erre a korszakváltást jelző kérdésre ad választ a 26. Networkshop konferencia.
A Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési (NIIF) Programhoz kapcsolódó legrangosabb hazai számítógép-hálózati konferencia, a Networkshop. Az informatikusok és a tartalom-szolgáltatók közös hazai tanácskozásának rendezője 2017-től az NIIF Intézet jogutódja, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség, valamint a HUNGARNET Egyesület. A hagyományosan minden évben más-más helyszínen tartott konferencia „élettörténetének” 26. évében, 2017. április 19-21. között a Szegedi Tudományegyetem a program házigazdája, helyszíne az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központ.
Résztvevők és szereplők az SZTE könyvtárosai is
A 26. Networkshop honlapja itt elérhető. A 2017. április 19-21. közötti tanácskozás programja innen letölthető.
A Networkshop hagyománya az erős könyvtár-informatikai tartalom. Ezért a Szegedi Tudományegyetem könyvtárosai rendszeresen előadásokkal is részt szoktak venni a rendezvényen. Az SZTE Klebelsberg Könyvtár informatikai főigazgató-helyettese, Kokas Károly tagja a HUNGARNET Egyesület elnökségének és a konferencia programbizottságának, illetve – mivel a programnak idén az SZTE ad otthont – a 26. Networkshop egyik titkára is.
– A Networkshop a minden résztvevőt egybetartó plenáris üléssel kezdődik. Itt a protokolláris köszöntőket követően a konferencia fő szponzorálását vállaló informatikai nagyvállalt – idén a Cisco Systems Magyarország – egyik vezetője, Mihályfi Márton tart technológiai jellegű előadást arról, hogy mi az, amit a jövőből lát – ajánlja az érdeklődők figyelmébe a konferencia nyitányát is Kokas Károly. A Networkshopon átadják a HUNGARNET Egyesület életműdíját, majd a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési (NIIF) Programhoz kötődően arra a kérdésre adnak választ az előadók, hogy „hol tartunk ma?”.
Az első nap délutánjának plenáris ülése a „tartalomiparosoké”, azaz a könyvtárosoké: Káldos János, az Országos Széchenyi Könyvtár egyik igazgatója beszél az Országos Könyvtári Platformról.
– A bibliotékák új korszaka kezdődik, mert olyan informatikai platform alakul ki, amelybe ha belép egy felhasználó, akkor mindazt, ami számára a könyvtári világban fontos, egyetlen felületen, országosan összekötött rendszerben találja majd meg – magyarázta a „nemzeti könyvtári felhő” kialakításának a jelentőségét Kokas Károly. Az elhangzottakat a könyvtárosok és a műszaki-informatikusok workshopon vitatják meg. A konferencia hagyománya, hogy ezen a fórumon – a Kokas Károly által tartott vitaindítót követően – a felkért előadók és a spontán jelentkezők is szót kapnak. Így válaszolnak a 26. Networkshop alapkérdésére: „Felhőbe költöznek-e a magyar könyvtárak és ha igen, hogyan és mikor?”
A szekciók fele, az előadások közel fele könyvtár-informatikai, tartalom-ipari jellegű a 26. Networkshop konferencián. A szegedi egyetemi bibliotéka munkatársai közül négyen előadással is hozzájárulnak a rendezvény sikerességéhez. A távoktatástól kezdve a könyvolvasás jövőjén át a digitális ökoszisztémáig számos érdekességről szó esik. Ezekbe az előadásokba érdemes belehallgatni mindazoknak, akik használói a könyvtáraknak.
A mérnököké és a programozóké a terep azokban a szekciókban, ahol a fejlesztésekről, a hálózatról esik szó. A szekciók témáit is részletezi a konferencia honlapja.
Hagyomány az is, hogy plenáris ülés zárja a Networkshop konferenciát: összegzik a tartalomgyártó bölcsészek, illetve a műszaki fejlesztésekre koncentárló mérnökök és informatikusok által elmondott újdonságokat.
Az egyetemi kutatók szolgálatában
A közoktatási és kutatói hálózat fejlesztésétől kezdve a nagysebességű interneten át a hibrid technológiákig számos érdekességről beszélnek az Infrastruktúrával foglalkozó szekcióban.
Távoktatási rendszerek és MOOC oktatási portálok; korszerű tantermi technológiák és hálózati alkalmazások; informatika az iskola mindennapjaiban. E problémakörökről is beszélnek a Köznevelés, felsőoktatás, elektronikus tanulási környezetek elnevezésű szekcióban.
E-könyvek, szövegek, képek, audiovizuális anyagok; A múzeumi, levéltári informatika fejlesztései; A könyvtárak szerepe a digitális írástudatlanság felszámolásában… E témákon kívül jogi és etikai kérdésekre is válaszolnak a Tartalomszolgáltatások: könyvtárak, levéltárak, múzeumok elnevezésű munkacsoportban.
Az elosztott információs rendszerektől kezdve a közösségi médián és a Crowd technológiákon át a nyílt forráskódú rendszerek bevezetésének kérdéséig számos izgalmas téma kerül terítékre az Alkalmazásfejlesztési és üzemeltetési technológiák nevű szekcióban.
„Tudományos adatok vizualizálása. Felhő alapú rendszerek. Big Data, adatbázisok és adatbányászat.” – néhány téma a Szuperszámítástechnika, adattárolás, felhő-rendszerek szekcióból.
Az elektronikus hitelesítés, a levelezés biztonsági kérdései, az incidenskezelés is fókuszba kerül a Hálózatbiztonság, hálózatmenedzsment, köztes rendszerek (middleware), azonosító rendszerek szekcióban.
Mobil kommunikációs rendszerek, Valós idejű e-learning és virtuális valóság megoldások, Intelligens város, intelligens kampusz is témája a Smart technológiákkal foglalkozó munkacsoportnak.
– „Ez egy olyan info-konferencia, ahol a fő-csővezetők és az, ami folyik a csőben, szervesen együtt van” – szokták jellemezni a Networkshopot – mondta viccesen Kokas Károly. A szegedi egyetemi bibliotéka informatikai főigazgató-helyettese a 2017-ben 26. éve megrendezett, szinte hungarikumnak számító program-sorozat születésénél is jelen volt.
– Újszegeden tartottak egy megbeszélést az informatikusok, ahol elhatározták, hogy szerveznek egy olyan konferenciát, amelynek fő témája, hogy „hálózatban az informatikusok”. Akkor még senki sem tudta, hogy a hálózat lesz a leginnovatívabb rész, ami az egész informatikát összetartja. Ez lett a „nulladik Networkshop”. Ide – úgy is mondhatnám, hogy – „amerikai modell” alapján hívtak meg engem, ugyanis az óceánon túl a könyvtárak már 26 éve is megjelentek az interneten szolgáltatóként. Ezért Bohus Mihály, aki a szegedi egyetem akkori számítógépközpontjában dolgozott, úgy gondolta, hogy várhatóan Magyarországon is így lesz, ezért engem elcipelt erre a megbeszélésre, mert tudta: „számítógépőrült” vagyok. Ilyen előzmény után, pár év múlva a Networkshop konferenciát is szervező és a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Programot működtető NIIF Intézet műszaki tanácsába is beválasztottak. Ennek hátterében az állt, hogy az ötödik Networkshop konferencia táján a rendezvényen résztvevők egyharmada már könyvtáros volt. Így történt, hogy a könyvtárosok legnagyobb könyvtári informatikai konferenciája egyben a Networkshop.
A 26. Networshop szervezőinek az a célja, hogy – számos előadás on-line közvetítésén túl – minden prezentáció anyaga a konferencia után is elérhető legyen az Networkshop konferencia és a Videotorium weboldalán.
– Mindenkit, aki az internetet használja, körbevesz egy digitális ökoszisztéma. Ennek az alkotó elemei, a téglácskái már rendelkezésre állnak. Most az a feladat, hogy ezeket rendszerbe szervezzük – nemzeti könyvtári hálózatba. A konferencia egészét áthatja, hogy az egyetemi kutatók úgynevezett digitális ökoszisztémája a hálózaton hol jelenik meg – hangsúlyozta Kokas Károly. – Ez vezet oda vissza, hogy a Networksop megalapításakor fogalmunk sem volt arról, hogy a hálózat nem egy része az informatikának, hanem az alapja, úgy is mondhatnám: a hálózat a tenger, amin a hajók és az emberek úsznak.
SZTEinfo – Ú. I.
Fotók: Bobkó Anna