Az újfajta oktatásmódszertan megszerettetheti a földrajzot a diákokkal

A Magyar Tudományos Akadémia szakmódszertani kutatásokat ösztönző pályázatán nyert támogatást Farsang Andrea, az SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékének egyetemi docense. Kutatócsoportjával a földrajz oktatás módszertani megújítását célzó fejlesztéseket dolgoznak ki.

Hazánkban szükségszerű a földrajz oktatás módszertani megújítása

- 25 éve tanítok oktatásmódszertant, a pályám elején egy évet Németországban, egy évet Svájcban töltöttem. A külföldön alkalmazott módszereket, a változatos oktatáskultúrát és tankönyvkínálatot megismerve éreztem, hogy Magyarországon is változásra van szükség. Ezen változásokat sürgetik a változó tantervek, a tankönyvek, és a társadalmi elvárások is. Mindez szintén arra sarkalt, hogy elgondolkodjak, én mivel járulhatok hozzá az oktatásmódszertani változások megindításához. Látni kell azonban, hogy ezen változtatások, illetve az erre irányuló törekvések hatásai a közoktatásban nagyon lassan jelennek meg, hiszen a már régóta tanító kollégák a „bevált” gyakorlatot követik, őket jól szervezett tanártovábbképzésekkel kellene elérni, míg az egyetemekről frissen kikerülő tanárok esetében – bár haladó szemléletű képzésben részesülnek bármely egyetemünkön – igen erősek azok a tanárminták és szokások, amit az iskolapadokban láttak. Az egyetemen tanulnak ugyan korszerű módszerekről, de mivel nem ilyenek a tanármintáik, ezért nagyon nehezen tudják a mindennapi gyakorlatba továbbvinni azokat. A szóbeli közléseken, frontális osztálymunkán, a tanulók passzív befogadására alapozó módszereken túlmutató gondolkodtató, interaktivitásra építő módszerek alapját képező segédanyagok, tanári kézikönyvek a földrajz tantárgy tanításához csak csekély mértékben állnak rendelkezésre – indokolta a módszertani újítások szükségszerűségét Farsang Andrea.

Tanári kézikönyv Magyarország földrajzáról

- A cél egy olyan módszertani újításokat tartalmazó tanári kézikönyv kidolgozása, aminek témája Magyarország földrajza. Az oktatási segédlet lehetőséget teremt arra, hogy a tanárok interaktív és gondolkodtató módon, a diákokat jól megmozgatva, kreatívan és probléma centrikusan oktassák Magyarország egyes tájait, városait. A cél, hogy megpróbáljunk szakítani a leíró jellegű oktatással és mutassunk olyan példákat, amelyekkel egészen más módon lehet tanítani a földrajzot. Ez azért is fontos, mert a földrajz képviseli a közoktatásban talán egyedülálló módon annak a lehetőségét, hogy az egyes területeket érintő aktuális problémákat is a diákok elé tárja, legyen szó akár természeti, akár társadalom-földrajzi problémákról. Így a diákok problémamegoldó és gondolkodtató formában ismerkedhetnek meg magyarországi példákon keresztül például az elvándorlás, a szárazodás, vagy a talajvízszint csökkenés témakörével. A tanári kézikönyv, illetve annak a tanulók számára kiosztható munkalapjai sok interaktív feldolgozásra inspiráló forrást, használható információt adnak majd, melyek segítségével a tanárok változatosan szervezhetik óráikat és az átadott ismereteken felül számos tanulói képességet fejleszthetnek – fogalmazott az SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékének egyetemi docense.

Hozzátette: a fejlesztés más szemléletű tanítást és kreatív hozzáállást vár, amit nem biztos, hogy minden tanár azonnal magáévá tud tenni. Első lépésben nem is ez a cél. Nem kell egész Magyarország földrajzát újfajta módszerrel oktatni, elég egy-egy tájat így megismertetni a diákokkal. A kézikönyvet éppen ezért nemcsak egységesen, hanem munkalaponként is el lehet majd érni, így viszonylag kis ráfordítással tudja bevinni az órára a tanár az újfajta oktatási módszert. Reményeik szerint azonban, ha a földrajztanárok néhány táj tanításában kipróbálták és megízlelték az úfjata módszer sikerességét, egyre bátrabban több táj tanítása során, és más témaköröknél is alkalmazzák majd tapasztalataikat.

Kiemelte: az újszerű tanári kézikönyvben a digitális technológiai fejlődéshez kapcsolódó újítások is megjelennek majd: például interneten elérhető kiegészítések, okostelefonnal leolvasható QR kódok.

Középiskolákban és a tanár továbbképzésben is bevezetnék az újszerű módszereket

- Ha a diákok érdekesnek és hasznosnak találják majd az ilyen módszerekkel kapott ismereteket, akkor reményeink szerint motiváltabbak lesznek a földrajzórákon és egyre többen szeretik majd meg a tantárgyat – tette hozzá Farsang Andrea.

Cél az is, hogy változatosabb legyen a tanárok módszertani palettája. A középiskolai oktatás mellett a tanár továbbképzésbe is szeretnék beépíteni az újfajta oktatásmódszertant. Tesztekkel kívánják mérni, hogy a diákok hatékonyabban sajátítják- e el a földrajzot, és hogy a tanárok hogyan viszonyulnak az új módszerekhez. Gyors változásokban azonban nem lehet gondolkodni, az új minták lassan terjednek el, lassan változnak a tanárok szokásai.

Az SZTE egyetemi docense által vezetett kutatócsoportban a szegedi egyetem több tanszéke, a Debreceni Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem, valamint az Országos Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet munkatársai is részt vesznek. Mindemellett szegedi, pécsi és debreceni gimnáziumok és általános iskolák gyakorló tanárait is bevonták a munkába, azzal a céllal, hogy a kidolgozott fejlesztéseket a gyakorlati oktatásban is kipróbálják, teszteljék azok hatékonyságát.

Gajzer Erzsébet

Fotó: Bobkó Anna