SZTE Info

Kiemelt_56nyito

A szegedi láng – A szegedi egyetemisták és főiskolások szerepe az 1956-os forradalomban

A Szegedi Tudományegyetem megbízásából készült A szegedi láng című film, amelyet az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulós ünnepségén, 2016. október 16-án mutattak be.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés




„Mi, szegediek, megtettük az első lépést. Felhívunk benneteket, csatlakozzatok! …” Így szóltak hallgatótársaikhoz azok a szegedi egyetemisták, akik 1956. október 16-án megalapították a MEFESZ-t, az első forradalmi szervezetet. A Diáktestvéreink! címmel írt és sokszorosított felhívásukat az ország összes felsőoktatási intézményébe elküldték. A Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége, a MEFESZ születésekor kimondott, majd az 1956. október 20-i programalkotó MEFESZ-gyűlésen megerősített követeléseket a szegedi hallgatók küldöttei személyesen ismertették Magyarország egyetemein. Így szélesedett 1956. október 22-re országossá a diáklázadás.


A szegedi MEFESZ tanulmányi követelésként zászlajára tűzte például az orosz nyelv fakultatívvá tételét, de azt is kimondta, hogy az orosz csapatok távozzanak hazánkból. A MEFESZ követeléseiből az 1956. október 23-i budapesti utcai tüntetés forradalmasító jelszó-sorozata lett. A szegedi egyetemen kipattant szikrából támadt láng a forradalom tisztító tüzeként söpört végig az országon 1956 őszén.


A szegedi láng című film a diáklázadás résztvevői, 1956 hősei előtt tiszteleg. A MEFESZ 1956. októberi rendezvényein megjelent és a szegedi forradalmi eseményekből részt vállaló egyetemisták és főiskolások, illetve a melléjük álló egyetemi oktatók közül több mint 110-en részesültek retorzióban. A szerveződésből részt vállalókra összesen 47 év 7 hónapnyi börtönbüntetést róttak.


A Szegedi Tudományegyetem megbízásából készült A szegedi láng című film, amelyet az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulós ünnepségén, 2016. október 16-án mutattak be. Az SZTE 1956. Emlékbizottság által szervezett jubileumi programot Áder János köztársasági elnök is megtisztelte jelenlétével. A Szegedi Tudományegyetem rendezvénye nyitotta meg 2016 őszén az országos megemlékezés-sorozatot.

 

A szegedi láng című film alkotói, szereplői:

Rendező: Forró Lajos

Fényképezte, vágó: Bárány Péter

Forgatókönyv, narrátor: Pusztai Virág


Perbíró József professzor szerepében – a történelmi helyszínen, az SZTE BTK Auditórium Maximumában – Pataki Ferenc színművész. A jelenetek Újszászi Ilona: A szabadság pillangója című könyve alapján készültek.


Megszólalók: Kiss Tamás (1956-ban a MEFESZ egyik alapítója, az SZTE 1956. Emlékbizottság elnöke), Jancsák Csaba ifjúságkutató (az SZTE 1956. Emlékbizottság titkára); archív filmfelvételről: Török Attiláné Pusztai Éva (egykori szegedi MEFESZ-tag), Aszalós János (egykori szegedi MEFESZ-tag), Lipták Béla (egykori műegyetemista).

A filmben részletek hangzanak el a Magyar Rádió 1956. október 20-i, a szegedi MEFESZ-nagygyűlésen készült hangfelvételéből.

Fotók: Kiss Tamás és Török Attiláné Pusztai Éva gyűjteménye, Belvedere Archívum, Móra Ferenc Múzeum fotótár, Liebmann Béla, www.mefesz.hu, internet.

Szakértő: Jancsák Csaba

Zene: Beethoven: Egmont nyitány

Hökkentő Stúdió, 2016

Készült: a Szegedi Tudományegyetem megbízásából

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. szeptember 26.

Szte_Rovatfejek_konyv_B-BT_20200923

Egy írói életmű rejtett titkaira, az irodalomtörténész nyomozáshoz hasonló kutatási módszereire is fény derült a 91. Ünnepi Könyvhét szegedi rendezvény-sorozatának egyik csúcspontján. A „Ha nem volnátok ti – Kosztolányi Dezső utolsó szerelmei” című kötet szerzőjével, Bíró-Balogh Tamással, a Szegedi Tudományegyetemen oktató irodalomtörténésszel Újszászi Ilona újságíró beszélgetett „az SZTE utcára viszi a tudományt” mottó jegyében.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.