Az Európai Bizottság kutatásfejlesztési főigazgatója Szegeden

A megbeszélésen Dr. Szabó Gábor ismertette a Szegedi Tudományegyetem és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont tevékenységét, az intézetekben folyó tudományos munkát. Az SZTE rektora az egyetem kiemelt kutatási területei között említette többek között a neurobiológiát, a klinikai farmakológiát, a molekuláris biológiát, a nanotechnológiát, a szoftverfejlesztést és a biotechnológiát is, hozzátéve: a kutatások számos területen összhangban vannak a Szegeden épülő ELI Attoszekundumos Fényimpulzus Forrásban tervezett kísérletekkel. A két intézmény közötti összefogás tudományos együttműködésekben, képzési programokban is megnyilvánul. Szintén a szegedi egyetem kiemelt stratégiai partnereként beszélt az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjáról. A két tudományos műhely számos tudományterületen működik együtt, 80 közös PhD hallgatót foglalkoztat – mondta el Dr. Szabó Gábor.

A rektor előadását követően Robert-Jan Smits, az Európai Bizottság Kutatási-Innovációs Főigazgatóságának vezetője és Dr. Pálinkás József a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke a Szegedi Tudományegyetem és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatóival találkozott, akik a hazai kutatási pályázatokon és az Európai Kutatási Tanács pályázatain egyaránt sikerrel szerepelnek. Az ösztöndíjasok ismertették kutatási területüket, beszámoltak tapasztalataikról. A beszélgetésen szó esett a hazai és külföldi kutatóhelyek közötti együttműködésekről, a külföldön dolgozó magyar kutatók hazacsábításának kihívásairól, valamint a tudományos munka finanszírozásának lehetőségeiről.

- A versenyképes európai gazdaság ereje a kutatásba és innovációba való befektetésben rejlik, ezért az Európai Unió stratégiájában ez a terület kiemelt helyen szerepel – hangsúlyozta a megbeszélésen Robert-Jan Smits.

A látogatáson készült képek megtekinthetőek itt:

A kutatóhelyek összefogását támogatja a Horizont 2020 program úgynevezett Teaming akciója. Több hazai intézmény és az európai élettani kutatások integrálásában élenjáró németországi Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium (European Molecular Biology Laboratory, EMBL) összefogásának eredményeként valósul meg a HU-MOLMEDEX projekt – erről már Prof. Dr. Fésüs László akadémikus, a Debreceni Egyetem Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet munkatársa beszélt. A molekuláris medicina magyar kiválósági központjának létrehozását célzó, és az NKFI Hivatal koordinálásával benyújtott projekt első körben több mint 150 millió forint uniós támogatást nyert el a Horizont 2020 program keretében. A konzorcium tagjai a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont, valamint a németországi European Molecular Biology Laboratory. A projekt elősegíti a tudományos műhelyek kutatási potenciáljának erősítését és az alapkutatási eredmények klinikai alkalmazását a molekuláris medicina területén.

A délután folyamán a vendégek ellátogattak az ELI Attoszekundumos Fényimpulzus Forrás (ELI-ALPS) Szegeden épülő lézeres kutatóközpontjába is, ahol Lehrner Lóránt, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója beszámolója, majd az építkezés helyszínén tett látogatás alapján szereztek benyomást a projekt előrehaladásáról, illetve az infrastruktúra jövőbeli kutatási és innovációs lehetőségeiről.

SZTEinfo

Fotó: Bobkó Anna