Egyetemi fórumok a rászorulókért és a környezetvédelemért

– Miért kell szerepet vállalnia a Szegedi Tudományegyetemnek a társadalmi kezdeményezésekben?

– Azért, mert az SZTE Szeged város és Csongrád megye meghatározó szereplője. Eddig is olyan civil kezdeményezések mellé állt, amelyek lokális problémákra fókuszálnak, hasznosítva a szakértelmet és a tudást. Más egyetemeken is léteznek hasonló törekvések, modellként lehet említeni az akció antropológiát. Ez azt jelenti: azon túl, hogy társadalomtudományi módszerrel kutatunk egy csoportot, ha segítségre szorul, akkor e segítséget és kapcsolatrendszert a kutatók meg is adják e rászoruló csoportnak. Tehát a társadalmi tapasztalat nemcsak tudományos publikációban hasznosul, hanem társadalmi felelősségvállalásban is megnyilvánul.

– Az SZJA 1% adományozásától kezdve a MigSzol-kezdeményezés támogatásán át a jótékonysági mesekönyv-gyűjtésig számtalan példát találunk az SZTE és a nonprofit szervezetk kapcsolatára. Kiket és miért éppen azokat hívták meg az SZTE és a civil szféra határán létező társadalmi kezdeményezéseket bemutató fórumra?

– Az SZTE ÁJTK, BTK, ETSZK, GTK, JGYPK, TTIK oktatói közül többen is részt vettek a 2016. február 23-i bemutatkozó fórumunkon. Azért éppen ezekről a karok képviseltették magukat, mert az ottani képzésekhez és kutatásokhoz kötődően olyan kezdeményezésekben vesznek részt, amelyek a lokális problémákra koncentrálnak, a rászorulókon való segítést célozzák. E törekvésekben jelen van az egyetemi tudás, mert például az SZTE BTK-n és a JGYPK-n elméleti és gyakorlati szinten is foglalkoznak az iskolai szegregáció problémájával. A kutatás tehát cselekvési programmá is válhat, civil törekvésekhez is kapcsolódhat. A fórumon bemutatott kezdeményezések között szerepel az SZTE GTK részvételi akciókutatást alkalmazó csoportja is, amely a civilekkel együtt keres megoldásokat a leszakadó társadalmi csoportok, szegedi szegregátumok problémáira. Érdekes, ösztönző kezdeményezésnek minősült a 2015 nyári migrációs krízis idején szerveződő MigSzol munkája, mert spontán, civil segítő szándékból vált összehangoltan működő szervezetté. Magánszemélyként sok egyetemi polgár vett részt ebben a segítő munkában, ennek tapasztalatairól is hallhattunk a fórumon. Például az SZTE ÁOK dékánja magánszemélyként de közleményében egyetemi vezetőként is az akció mellé állt.

Az Egyetem – Civilek – Önkéntesség fórum résztvevőinek egy csoportja (balról jobbra): Kis Dzsenifer ("Egy ebéd Egy esély" Alapítvány), Joó Magdolna (szociális munkás), Vida Anikó (SZTE ETSZK), Újvári Edit (SZTE JGYPK).

– Az SZTE több szakján tanulók is kapcsolatba kerülnek végzés után, diplomás munkavállalóként a rászorulókkal, a környezetvédelem ügyével. Mely szakokon tanuló egyetemisták érintettek leginkább a mostani kezdeményezésben?

– A szociális munka alapszakosok és a szociálpolitika mesterszakosok, valamint a szociálpedagógusnak, óvodapedagógusnak, tanítónak és tanárnak, gyógypedagógusnak, andragógusnak, kulturális mediátornak készülők, illetve mindazok, akik szakjuk mellé fölveszik a roma integrációs specializációt. A Tanoda programba már eddig is számos hallgató bekapcsolódott ezekről a szakokról. De a leendő orvosok, ápolók, védőnők és a szociológusok, a közgazdászok is érdeklődést mutatnak a társadalmi kezdeményezések iránt. A környezetvédelem ügyéhez több szak is kapcsolódik az ökológiától a geográfiáig.

– Mindehhez mit tett hozzá az SZTE által kezdeményezett első Egyetem – Civilek – Önkéntesség fórum?

– Bízunk benne, hogy az eddigi egyetemi aktivitások hatékonyságnövelő eszközévé válhat az a törekvés, amelyet a 2016. február 23-i első bemutatkozó fórumunkon indítottunk el. Az SZTE-n belül azokat a tevékenységeket kívánjuk összefogni, amelyek alapmotívuma a rászorulókon való segítés, a lokális problémák kezelése. Ha egymásról is tudunk, akkor jó példákat és metódusokat vehetünk át egymástól. A civilekkel való együttműködést azzal is elő szeretnénk mozdítani, hogy a rászorulókon való segítést célul kitűző szegedi szervezeteket is meghívtunk a bemutatkozó fórumra.

– Például?

– A rászorulóknak étkezést biztosító „Egy esély Egy ebéd” Alapítványt, illetve a szegedi templom kerítésénél már működő Szeretetládát elhelyező csoportot ugyanúgy meghívtuk, mint az oktatási szegregáció ellen küzdő Motiváció Műhelyt, és a roma lakosságot képviselő csoportokat. De a Bajai úton működő hajléktalanszálló is bemutatta, miként segíti a társadalmi visszailleszkedését a fedél nélkül maradt személyeknek. E munkába az ETSZK hallgatói is bekapcsolódnak, szakmai gyakorlatukon. Mindez jelzi, hogy számos esetben az oktatás számára is fontos ez a kapcsolatrendszer.

– Az egyetemen kívüli civil szervezetek mit várnak az SZTE-től?

– A fórumon olyan projektekről és kutatásokról hallhattunk ismertetéseket, amelyekben megvalósult a civil és az egyetemi szféra összefogása a helyi – környezetvédelmi, társadalmi – problémák feltárásában, kezelésében. A Bajai úti hajléktalanszálló –amely az ETSZK szociális munkás szakos hallgatóinak az egyik gyakorlati helye – lehetőséget biztosít hallgatói kezdeményezések kibontakozására is. Például a fórumon bemutatott „élő könyvtár” program egy szegedi egyetemista ötlete. Ez a tudás adott ösztönzést egy pályázati programhoz, amely a hajléktalanokkal szembeni előítélet csökkentését tűzte ki célul. Majd beszélgetést kezdeményeztünk arról, hogy a civil csoportok munkáját miként tudná az egyetemi szféra segíteni. Többen jelezték, számukra az lenne a támogatás, ha a csoportjaiknak az egyetem a szervezetté alakuláshoz adna például jogi segítséget, amelyben az SZTE ÁJTK Jogklinikája partner lehet. Az „Egy ebéd Egy esély” Alapítvány vezetője pedig itt vette föl a kapcsolatot azzal a csoporttal, amelyik a szegregátumban élőket képviselte. A Szeretetláda csoport az arculattervezéshez, a kommunikációhoz kér segítséget. De az adományok koordinálásához is vár ötleteket.

– A civilek mit tehetnek hozzá az SZTE kutató-oktató-gyógyító munkájához?

– Például a Motiváció Műhelyt az SZTE BTK Neveléstudományi és a JGYPK Felnőttképzési Intézetének az oktatói hozták létre. A civil szervezeti formát különösen alkalmasnak találták arra, hogy a hátrányos helyzetű gyermekeken segíteni akaró hallgatók mentori munkáját megszervezzék. Ezzel nemcsak a mentorált tanulókat segítik, hanem a hallgatók is gyakorlati helyet, referenciát, többlettudást kaphatnak. Egy másik példa az ETSZK szociális munka BA szakos hallgatók önkéntes munka szemináriuma: a fiatalok által kiválasztott intézményben vagy civil szervezetben az eltöltött időszak előtt és után a szeminárium vezetőjével közösen dolgozzák fel az ott tapasztaltakat.

– Ki számít rászorulónak?

– A fórumon az előadók rászoruló csoportként határozták meg azokat, akik támogatásra szorulnak a hátrányos helyzetből való kiemelkedéshez, sok esetben a megélhetés biztosításához, a hajléktalanokat, a hajléktalan gondoskodásból kikerülőket. A rászorulók körébe tartoznak a szegregátumokban nehéz lakhatási körülmények között élő, gyermekeik iskolai sikerességéhez támogatást igénylő cigány családok is. Szegeden szegregátumnak tekinthető például a Cserepes sor és a kiskundorozsmai Búza és Árpa utca környéke. Az itt élők számára a kellő érzékenységgel és pedagógiai felkészültséggel rendelkező egyetemi oktatók és hallgatók tudnak segíteni. A Szeretetláda csoport tapasztalata az, hogy a gyermekét vagy gyermekeit egyedül nevelő nők és az idősebbek közül is sokan szorulnak rá a mindennapi étkezésük kiegészítéséhez.

– Hogyan született meg az Egyetem – Civilek – Önkéntesség fórum ötlete?

– A 2015. nyári MigSzol-os munka után merült föl a kérdés: a szegedi rászorulókon való segítést miként tudja hatékonyabbá tenni a szervezettség? Közös tapasztalatunk, hogy számos jó kezdeményezés létezik, amelyet talán hatékonyabbá lehetne tenni. Az egyetemi szféra a maga jól szervezett kapcsolatrendszerével és felkészültségével képes lehet megsokszorozni a civil törekvéseket. Erről beszélgettem egy svéd-magyar állampolgárral, és ennek hatására kezdeményeztem olyan találkozókat az egyetemi kollégákkal, amelyeken kikristályosodott a fórum ötlete. A csatlakozókról és a fórumot záró Szándéknyilatkozatot aláírókról elmondható: egyéni motivációra, alapvető jellemvonásokra is visszavezethető az, ha valaki szeret másokon segíteni, ha fontosnak tartja, hogy tegyen valamit a segítségre szorulókért.

– Lesz-e folytatás?

– Szegedi hatókörben gondolkodtunk. A bemutatkozó fórumon megfogalmazódott az a javaslat, hogy hasznos lenne egy közös platform, esetleg szervezeti keret is, amely tudatosítja: az szegedi egyetemen belül több képzési programban jelen van a rászoruló csoportokon való segítés, ehhez oktatási, kutatási programok is kötődnek, de önkéntes munkaként is megjelenhetne. E kötődéseket szeretnénk bemutatni például az egyetemi honlapról elérhető (al)honlapon. Bizonyos rendszerességgel e csoportok összehangolják munkálkodásukat. Még e szemeszterben szeretnénk egy újabb fórumot szervezni, ahol a szegedi civilek bemutathatnák programjaikat, törekvéseiket. Mi az SZTE részéről a frekventált helyszínt, például a TIK kiállítási terét adnánk ehhez a civil börzéhez. Résztvevőként azokra a hallgatókra is számítunk, akik egyetemi tanulmányaik során gyakorlati kurzusaikon, majd pedig munkájuk révén kapcsolatba kerülnek a szociális szférával, a rászorulókkal, illetve a környezetvédelemmel. Így számítunk a pedagógus szakos és jogász hallgatóktól kezdve a medikusokon és ápolónak tanulókon át a szociális munkásokig és geográfusokig. Az új, közösségszervező BA szak számára is hasznos szakmai lehetőséggé válhat ez a kezdeményezés. De a pályaválasztás és továbbtanulás előtt álló középiskolások számára is érdekes lehet e fórum, mert arra is föl kívánjuk hívni a figyelmet, hogy szép szakma a rászorulókon segíteni. Ráadásul az érettségi feltételét jelentő önkéntes közösségi munkára itt nagy lehetőséget találhatnak.

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotó: Bobkó Anna

Az Egyetem – Civilek – Önkéntesség fórum résztvevői szándéknyilatkozatban rögzítették: céljuk az elszegényedő csoportok és a környezeti problémák kezelését fókuszba állító civilek támogatása. A Szándéknyilatkozat itt olvasható:

SZTE_civil_szandeknyilatkozat_201602