Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Egy láthatatlan, hallást segítő készüléket ültettek be egy páciensbe a Szegedi Tudományegyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikán pénteken. A műtét fontosságát és szakmai jelentőségét jelzi, hogy a pénteki beavatkozásra külföldi szakértők is érkeztek. Az intézetet igazgató Dr. Rovó László professzor az első ilyen beavatkozást novemberben végezte, akkor egy monori édesanyát műtöttek meg.
Közép-Európában először a Szegedi Tudományegyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikáján vált elérhetővé az a műtéti beavatkozás, aminek segítségével a halláskárosodott betegek minden korábbinál jobb hallásminőséghez juthatnak – vagyis gyakorlatilag minden, addig nem hallott hangot, zajt, neszt képesek hallani.
A második ilyen műtétet pénteken végezte el Dr. Rovó László professzor, ezúttal egy 1947-ben született férfi középfülébe ültették be a hallókészüléket.
Míg a műtét folyt, a sajtó találkozhatott azzal a móri édesanyával is, aki elsőként kapta meg a hallást javító eszközt. Untiné Góczán Ágnes 12 évesen, néhány hónap alatt veszítette el a hallását. Akkor hallókészüléket kapott. Tavaly az audiológusa küldte Szegedre Rovó professzorhoz, aki az alapos kivizsgálást követően javasolta neki az implantátum beültetését, amire tavaly novemberben került sor.
Ezek az eszközök akusztikus elven működnek, vagyis a hangot mechanikus rezgéssé alakítja, így továbbítja azokat. Ezek az implantátumok gyakorlatilag utánozzák a középfül mechanikai funkcióját. A Cochler Carina rendszer bőr alá beültetett mikrofonja összegyűjti a hangokat, és vezetéken továbbítja az implantátumba, amely feldolgozza a hangot, és továbbítja a mikro-jelátalakító fel. A mikro-jelátalakító ezt az analóg elektromos jelet mechanikai rezgéssé alakítva továbbítja a hallócsontokhoz. Eddig a szakszerű magyarázat. De hogy hogyan néz ki mindez a valóságban? Untiné Góczán Ágnes azt mondta: amikor a műtéti seb teljes gyógyulása után, 83 nappal később aktiválták a készüléket, egy egészen más világ nyílt meg előtte.
- Hallom a lépteket, a sóhajokat, az apró nevetéseket, azt, ha valaki rág vagy nyel. Hallom fogmosáskor a fogkefe hangját. Ezeket korábban nem hallottam. Voltak fura hangok is, például az első tüsszentésnél nagyon meglepődtem. Most már mindent hallok, ráadásul a készüléknek köszönhetően már nem kell szájról olvasnom. Sőt, a noteszemet is elraktuk emlékben: korábban abba írta le a lányom, a férjem, ha nem tudtam szájról leolvasni, hogy mit mondtak nekem - mesélte az anyuka.
A betegek életminőségét teljes egészében megváltoztatja a szegedi egyetem klinikáján beültetett eszköz. Ágnes arra a kérdésre, hogy neki melyik hang hiányzott leginkább korábban, meghatottan azt mondta: „a családomé”. A lánya és a férje hangját a hagyományos hallókészülékkel távolról, egészen másképp hallotta, mint most.
A második pácienst, egy 51 esztendős férfit pénteken délelőtt műtötték meg, akinek a móri édesanyához hasonló, 50-60 decibel körüli, idegi eredetű halláskárosodása van. A műtét fontosságát és szakmai jelentőségét jelzi, hogy a pénteki beavatkozásra külföldi szakértők is érkeztek a szegedi egyetemhez tartozó egészségügyi intézménybe. A beavatkozás teljes költségét az OEP finanszírozza.
SZTEinfo- Nyemcsok Éva Eső
