SZTE Info

Újabb bravúros műtét a szegedi egyetem fül-orr-gégészeti klinikáján

Egy láthatatlan, hallást segítő készüléket ültettek be egy páciensbe a Szegedi Tudományegyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikán pénteken. A műtét fontosságát és szakmai jelentőségét jelzi, hogy a pénteki beavatkozásra külföldi szakértők is érkeztek. Az intézetet igazgató Dr. Rovó László professzor az első ilyen beavatkozást novemberben végezte, akkor egy monori édesanyát műtöttek meg.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Közép-Európában először a Szegedi Tudományegyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikáján vált elérhetővé az a műtéti beavatkozás, aminek segítségével a halláskárosodott betegek minden korábbinál jobb hallásminőséghez juthatnak – vagyis gyakorlatilag minden, addig nem hallott hangot, zajt, neszt képesek hallani.

 

A második ilyen műtétet pénteken végezte el Dr. Rovó László professzor, ezúttal egy 1947-ben született férfi középfülébe ültették be a hallókészüléket.

 

Míg a műtét folyt, a sajtó találkozhatott azzal a móri édesanyával is, aki elsőként kapta meg a hallást javító eszközt. Untiné Góczán Ágnes 12 évesen, néhány hónap alatt veszítette el a hallását. Akkor hallókészüléket kapott. Tavaly az audiológusa küldte Szegedre Rovó professzorhoz, aki az alapos kivizsgálást követően javasolta neki az implantátum beültetését, amire tavaly novemberben került sor.

 

Ezek az eszközök akusztikus elven működnek, vagyis a hangot mechanikus rezgéssé alakítja, így továbbítja azokat. Ezek az implantátumok gyakorlatilag utánozzák a középfül mechanikai funkcióját. A Cochler Carina rendszer bőr alá beültetett mikrofonja összegyűjti a hangokat, és vezetéken továbbítja az implantátumba, amely feldolgozza a hangot, és továbbítja a mikro-jelátalakító fel. A mikro-jelátalakító ezt az analóg elektromos jelet mechanikai rezgéssé alakítva továbbítja a hallócsontokhoz. Eddig a szakszerű magyarázat. De hogy hogyan néz ki mindez a valóságban? Untiné Góczán Ágnes azt mondta: amikor a műtéti seb teljes gyógyulása után, 83 nappal később aktiválták a készüléket, egy egészen más világ nyílt meg előtte.


fullmutet- Hallom a lépteket, a sóhajokat, az apró nevetéseket, azt, ha valaki rág vagy nyel. Hallom fogmosáskor a fogkefe hangját. Ezeket korábban nem hallottam. Voltak fura hangok is, például az első tüsszentésnél nagyon meglepődtem. Most már mindent hallok, ráadásul a készüléknek köszönhetően már nem kell szájról olvasnom. Sőt, a noteszemet is elraktuk emlékben: korábban abba írta le a lányom, a férjem, ha nem tudtam szájról leolvasni, hogy mit mondtak nekem - mesélte az anyuka.

 

A betegek életminőségét teljes egészében megváltoztatja a szegedi egyetem klinikáján beültetett eszköz. Ágnes arra a kérdésre, hogy neki melyik hang hiányzott leginkább korábban, meghatottan azt mondta: „a családomé”. A lánya és a férje hangját a hagyományos hallókészülékkel távolról, egészen másképp hallotta, mint most.

 

A második pácienst, egy 51 esztendős férfit pénteken délelőtt műtötték meg, akinek a móri édesanyához hasonló, 50-60 decibel körüli, idegi eredetű halláskárosodása van. A műtét fontosságát és szakmai jelentőségét jelzi, hogy a pénteki beavatkozásra külföldi szakértők is érkeztek a szegedi egyetemhez tartozó egészségügyi intézménybe. A beavatkozás teljes költségét az OEP finanszírozza.


SZTEinfo- Nyemcsok Éva Eső

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. január 27.

Kiemelt_Zolnay_Kriszta

Szeged és London között ingázik: a Richter igazgatósági tagja, multinacionális gyógyszercégeket képviselt a nemzetközi porondon, most a pénz és az egészségügy metszéspontján végez szakértői munkát a Tisza-parti város Kígyó Patikája tulajdonosaként is ismert dr. Zolnay Kriszta. Az SZTE Gyógyszerésztudományi Karán végzett szakemberrel életútjáról beszélgetve megtudtuk, időnként miért kérdezi önmagától: „Ez tényleg velem történt meg?”

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 25.
    13:00 - 17:00
  • február 25.
    16:00 - 17:00
    A megjelenteket köszönti: Gácser Attila, a Biológia Intézet vezetője
    A kötetet bemutatják: a könyv lektora, Nagy Lászlóné, valamint a könyv szerkesztője és szerzői: Balázs János, Hegyi Andrea, Poór Péter, Sinka Rita és Vörös Mónika
  • február 25.
    18:00 - 19:00
    Hiteles és motiváló előadás a Mentor(h)áló Pedagógiai esték 2020-as tavaszi évadában a futás, azon belül az ultrafutás különös világáról. Vendégünk Lubics Szilvia magyar amatőr hosszútávfutó és ultramaratonista, az Ultrabalaton és a Spartathlon többszörös győztese!
    Jegyár: kedvezményes 1.800 Ft (SZTE-kártya, diákigazolvány, pedagógusigazolvány); teljes árú 2.400 Ft. Kedvezményes jegyek csak személyesen vásárolhatók, a vásárláskor be kell mutatni a kedvezményre jogosultságot igazoló dokumentumot! Jegyek november 11-től kaphatók az IH Rendezvényközpontban és online, a http://jegyek.ihrendezvenykozpont.hu/category/entry-ticket weboldalon.
    Az SZTE Mentor(h)áló 2.0 projekt programja
  • február 25.
    18:00 - 19:00
    A Dugonics Társaság előadóülése
    Előadó: Dr. Kerek Ferenc zongoraművész, a Dugonics Társaság elnöke, az SZTE Bartók Béla Művészeti Kar oktatója
    Beszélgetőtársak: Gyüdi Sándor, a Szegedi Szimfonikus Zenekar igazgatója
    Kerek Attila, SZMJV protokoll- és rendezvényreferense, a Dugonics Társaság elnökségi tagja
  • február 26.
    08:00 - 09:00
    Az SZTE BTK Pszichológiai Intézet szervezésében