SZTE Info

kiemelt

A szakdolgozókat köszöntötték az Ápolók Nemzetközi Napján

Emlékplakettel és díszoklevéllel ismerték el az egészségügyi szakdolgozók munkáját az SZTE-n az Ápolók Nemzetközi Napján. A legjobb gyakorlóhely címet a Traumatológiai Klinika fekvőbeteg-ellátó osztályai nyerték.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központja az Ápolók Nemzetközi Napjának hagyományos megünneplésével ismeri el az egészségügyi szakdolgozók odaadó és nagy jelentőségű munkáját.


Az Ápolók Nemzetközi Napja május 12., Florence Nightingale brit ápolónő születésének emlékére. A már életében legendává vált, rendkívüli akaraterővel megáldott brit hölgy az 1853-56-os krími háború idején a törökországi brit katonai kórházban a tisztaság és a megfelelő ellátás megszervezésével nagyságrenddel csökkentette a halálozási arányt. Florence Nightingale nemcsak az ápolóképzés és az ápolás gyakorlatának megújítója volt, hanem a betegápolás etikai alapjainak megteremtője is, aki küzdött az ápolói hivatás képviselőiért.


"Nincs nehezebb és magasztosabb munka, mint beteg embert ápolni."


A május 19-i ünnepségen Prof. Dr. Martinek Tamás az SZTE közkapcsolati rektorhelyettese köszöntőjében a brit ápolónő szavait idézte: "Az ápolónő legyen józan, becsületes és megvesztegethetetlen. Legyen igazmondó és megbízható. Legyen pillanatra pontos és hajszálig rendes. Gyorskezű, de nem kapkodó. Szelíd, de nem lassú. Nyájas, de nem fecsegő. Tapintatos, de sohasem tétovázó. Legyen derűs és bizakodó, tiszta saját személyében és tisztaságot teremtő a beteg körül. Legyen szíves és szolgálatra kész, a betegekre gondoljon és nem önmagára.” A rektorhelyettes hangsúlyozta: az idézet szavai nagyon szigorú normát szabnak, aminek az ápolóknak minden nap meg kell felelniük. A szakdolgozók figyelmüket mindennap a betegek felé fordítják, az ápolók napján azonban ők kerülnek a figyelem középpontjába.


Prof. Dr. Facskó Andrea, a Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ elnöke azt emelte ki, hogy nincs nehezebb és magasztosabb munka, mint beteg embert ápolni. Az ápolók és ápolónők mindent odaadnak az ápolás érdekében. A betegeket és az orvosokat egyaránt segítik a járó beteg ellátásától kezdve, a műtéti munkán át egészen az otthoni ápolásig. – Önök nélkül nem megy a világ, nem működik a Klinikai Központ európai színvonalú betegellátása – mondta.


"A sikerem titka abban rejlik, hogy soha nem adtam fel semmit, és nem kerestem a kifogásokat." – idézte Florence Nightingale szavait Balogh Dénes, a Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ főápolója. Hozzátette: az ápolók munkája a kitartásról, a hűségről és a hivatástudatról szól. – Azt kívánom, hogy rádöbbenjen végre a magyar társadalom, hogy soha ilyen sokat nem köszönhetett ilyen keveseknek – fogalmazott.


A nagy jelentőségű munka elismerése


A Klinikai Központ minden évben oklevéllel ismeri el az egészségügyi szakdolgozók munkáját. Idén 29 nyugállományba vonuló munkatárs részesült elismerésben. Oklevelet kaptak az aktív és kiemelkedő teljesítményt nyújtó munkatársak is. Kiváló ápoló kitüntető címben részesült Ignáczné Hepp Krisztina, a II. Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központ Invazív Kardiológiai Részleg munkatársának. A kiváló szakoktató kitüntető címet Dr. Szabóné Bálint Ágnes, egyetemi okleveles ápoló, az Ápolásvezetési és Szakdolgozói Oktatási Igazgatás munkatársa kapta.


A Szent-Györgyi Albert Klinikai Központban gyakorlatot teljesítő hallgatók minden tanév végén anonim tanulói elégedettségi kérdőívet töltenek ki. A hallgatói vélemények alapján a 2015/2016-os tanévben a Klinikai Központ legjobb gyakorlóterülete minősítést a Traumatológiai Klinika fekvőbeteg-ellátó osztályai nyerték el.


Apolok_napja_2016.05.19.BA
Az eseményen készült képgaléria megtekinthető itt.


Az ápolók jelentik az erőt az egészségügy rugalmas ellenállási képességének növelésében


Az ápolók mindennapi munkájuk során változó elvárásokkal és sokasodó feladatokkal néznek szembe, hiszen az ápolás mellett oktatási, adminisztrációs feladatokat is ellátnak – mondta Dr. Csabai Márta, az SZTE BTK Pszichológiai Intézet munkatársa. Kiemelte: az ápolók jelentik az erőt az egészségügy rezilienciájának növelésében. A reziliencia rugalmas ellenállási és alkalmazkodási képességet jelent, az a készség, amellyel az ember gyorsan vissza tudja nyerni eredeti jó állapotát nehéz élethelyzetek átélése után.


Az Amerikai Egyesült Államokban készült felmérés szerint, amelyet 3500 intenzív osztályos ápolóval végeztek, az ápolók 80%-a mutatta a kiégés kisebb- nagyobb jeleit. Ugyanakkor a megkérdezettek 22%-nál magas reziliencia pontszámot mértek. Ezek az ápolók nagyobb munkakedvről, kevesebb stresszről számoltak be. Egy másik amerikai felmérés szerint azokban a kórházakban, ahol 30%-kal csökkentették az ápolók kiégési szintjét, jelentősen csökkent a kórházi fertőzések és műtét utáni komplikációk száma. Mindez jelentős költségcsökkenést is eredményezett – tudtuk meg.


Dr. Csabai Márta hangsúlyozta: egy szervezet csak akkor lehet reziliens ha a tagjai is azok. Ezért fontos, hogy mindenki keresse magában a lehetőségeket. A reziliencia összetevője például az érzelemszabályozás, az empátia, az optimizmus és az énhatékonyság is. A reziliencia a fiatal kollégák támogatásával, a pozitív érzelmek keresésével és megosztásával, és pozitív szakmai kapcsolatok építésével is fejleszthető – összegezte.


 

SZTEinfo – Gajzer Erzsébet

Fotó: Bobkó Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. augusztus 31.

Desktop8-001

Jászay Tamás életében meghatározó szerepe van a színháznak. A 30. THEALTER-en művészeti tanácsadóként segítette a fesztivált, emellett a blog jr. szerkesztője és a fesztivál szakmai beszélgetéseinek egyik moderátora. A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék adjunktusát kérdeztük a színházhoz fűződő viszonyáról és a kritikaírásról is.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.