A szegedi egyetemen kérdezték az uniós biztost és az államtitkárt

– Több mint 15 milliárd forintos, jórészt uniós fejlesztési forrással újítottuk föl a Szegedi Tudományegyetem Dugonics téri épületét, amely most otthont ad a Párbeszéd a polgárokkal című EU-programnak – kezdte sorolni a példákat az SZTE és az Európai Unió kapcsolatáról Szabó Gábor. A szegedi rektor az uniós rendezvényt köszöntve arra is emlékeztetett, hogy a város határában már jól látszik a szuperlézernek nevezett ELI jellegzetes épülete, amelynek nemcsak az a jellemzője, hogy EU-forrásból készül el, hanem az is, hogy az uniós nagyberendezésnek ez az egyik pillére.

  Az EU és a párbeszéd haszna

– Ha valahol, akkor Szegeden világosan látszik, milyen hasznunk van az uniós tagságból – összegzett az SZTE rektora.

A leghamarabb integrálódó intézményként jellemezte az egyetemet, a felsőoktatást Szabó Gábor. – Az EU kutatási keretprogramjának már Magyarország uniós csatlakozását megelőzően, a ’90-es évek legvégétől részesei voltunk – mondta a szegedi akadémikus, rektor.

Érdekes kérdésnek nevezte, hogy az integráció mit jelent most, az Egyesült Királyság kilépési szándékáról döntő népszavazást követően. A történtek tanulságaként egy székely mondást idézett: „a politikai és a medve nem játék”. Balul végződött a politikai taktikázás, de a helyzere európai megoldást kell találni. Ezért is időszerű a Párbeszéd a polgárokkal elnevezésű program, amely az SZTE rektora szerint arra is alkalmas, hogy minél többen kérdezzenek, mondjanak véleményt, hogy megszülethessenek a legjobb válaszok, s így az uniós rendszer kiállja a próbát. Mert egy meggyengülő EU és egy széteső Egyesült Királyság senkinek sem érdeke.

– A britek döntését az Európai Bizottság tiszteletben tartja – reagált a Brexit eredményére Navracsics Tibor. Az uniós biztos hangsúlyozta: a brit kutatóhelyek haszonélvezői voltak az EU tudományos programjainak. Az együttműködéséket érdemes fenntartani. Novák Katalin államtitkár szerint most arra kell koncentrálni, miként tud működni az EU Nagy-Britannia nélkül, hogyan tudjuk képviselni a magyar érdekeket.

„Mit gondolnak: az Önök véleménye számít-e az Európai Unióban?” – ismertette a rendezvény moderátora, Mészáros Antónia az első, a program látogatóinak szóló, a brit népszavazás eredményének az ismeretében különösen aktuális kérdést. Az okostelefonjukat használó résztvevők kétharmada válaszolt igennel.

Még két „kollektív kérdésre” voksolhattak az SZTE Dugonics téri épülete dísztermét zsúfolásig megtöltő résztvevők. Minden voksoló igent mondott arra, hogy „Fontosnak tartják-e, hogy idegen nyelven beszéljenek?”

A Párbeszéd… programot értékelő utolsó kérdőjeles mondatra, mely szerint „Az uniós ismereteik bővítéséhez hozzájárult-e a rendezvény?” csak minden második okostelefonos szavazó válaszolt igennel.

  Uniós prioritások

Az Európai Bizottság (EB) kultúráért, oktatásért, ifjúságért és sportért felelős biztosához, Navracsics Tiborhoz intézték a legtöbb kérdést. Ám a politikusnak többször is hangsúlyoznia kellett válaszában, hogy uniós tisztségviselőként számára „etikai parancs”, hogy az EB álláspontját ismertesse – például migrációs ügyben, hazai belpolitikát érintő kérdésekben nem foglalhat állást.

Egyéni kompetenciáit, felkészültségét, illetve korábbi magyarországi tisztségeire utalva a döntést követő formális párbeszéd értelmét firtatta az EU-biztoshoz forduló első kérdező. A jövő munkaerő-piaci kihívásaira való felkészítésre kérdezett rá egy szegedi egyetemen végzett fiatal. Kérdőjeles mondataikkal az innovációnak az EU és az ország felzárkózásában játszott szerepére, illetve a H2020 ösztöndíjakból és pályázatokból a „visegrádi országok” alacsony részesedésére, valamint a sportoló és egyéb tehetségek támogatásának hiányaira irányították a figyelmet az SZTE munkatársai.

A digitális készségek fontosságát kiemelte Navracsics Tibor, amikor ismertette az EB oktatással kapcsolatos stratégiáját. A fiatal munkanélküliek számának csökkentésére tett erőfeszítések eredményességének jellemzéséül a javuló magyar arányokat görög, spanyol és portugál statisztikai adatokkal vetette össze.

– Versenyelőnyt jelent az innováció – hangsúlyozta az uniós biztos. A közép-európai kutatók helyzetbe hozásáért sokat dolgoznak, a tehetséggondozás kiemelt uniós program. Az EU-biztos szerint hosszú távra ad feladatot, hogy például a történelmi események megítélésében és tanításában érvényesülhessen valamiféle „európai szempont”. Ehhez az első lépést jelenthetné, ha a közoktatásba beépülhetne a közös értékekről, hagyományokról szóló „EU-ismeretek” tantárgy.

  A bölcsitől az idősek akadémiájáig

A „Rólad szól”-sorozatot is megemlítette a polgárokkal való hazai egyeztetés példái között Novák Katalin. A család- és ifjúságügyért felelős államtitkár a bölcsődei rendszer átalakításának történetével azt ecsetelte, miként igyekeznek a döntéseket megelőzően elkezdeni az érintettekkel a konzultációt. Ugyanakkor elismerte: gyakran a kívánatosnál kevesebb idő jut az érdekegyeztetésre.

– Az EU-átlag alá vittük, így a pályakezdők 17%-a munkanélküli jelenleg. Számos intézkedéssel, például a duális szakképzés bevezetésével is közelítjük a munkaerőpiaci keresletet a kínálathoz – magyarázta a politikus, aki szerint az innováció, a tehetséggondozás az oktatásügy része lett.

Az iskolák állami fenntartásba vételét kritizáló kérdésre reagálva kiemelte az irányváltást jelző korrekciókat, miközben hangsúlyozta: a közoktatási intézmények fenntartásának és működtetésének az egy kézben tartása nem a tulajdonról szól.

– A tankönyvválasztás szabadsága nincs korlátozva – jelentette ki az államtitkár, mikor válaszolt a hazai piac változásait nehezményező véleményre. Arra is fölhívta a figyelmet, hogy az ingyenes tankönyvekkel a családokat segítik. A kísérleti jellegű kiadványokkal kapcsolatos észrevételeket pedig azért kérik és várják, hogy közösen javíthassunk a tankönyvek minőségén. Kiemelte: a gyerekek felkészültségének az EU átlaghoz közelítésében vagy túlszárnyalásában a pedagógusok elkötelezettsége a kulcs.

Az Idősek Akadémiája szegedi példáját méltatva az önkéntesség népszerűsítését, a tapasztalat átadásának ezt a formáját azzal is kiemelte Novák Katalin, hogy ezt a „szépkorú” életszakaszt úgy nevezte: „aktív idősödés”.

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotók: Bobkó Anna