A Szegedi Tudományegyetem legújabb Gábor Dénes-díjasa: Berényi Antal agykutató

A Gábor Dénes hologram képével díszített bronz plakettet a díjazottak között a legfiatalabb kutatóként kapta meg a 2016. december 22-én tartott ünnepségen Berényi Antal, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Élettudományi Intézet egyetemi adjunktusa. A szegedi medikusok oktatásából is részt vállaló orvos-közgazdász és neurofiziológus a Gábor Dénes-díjat a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökhelyettesétől, Monszpart Zsoltttól és a rangos elismerést 1989-ben létrehozó NOVOFER Alapítvány kuratóriumi elnökétől, Gyulai Józseftől vette át az Országházban.

Lendület és uniós grant

Az epilepszia-kutatással foglalkozó, a hippokampusz működésének a megértését fókuszba állító Berényi Antal orvosi diplomáját a Szegedi Tudományegyetemen szerezte. Uniós ösztöndíjas posztdoktorként a világ egyik vezető laboratóriumában, New Yorkban, a ritmikus agyi aktivitásokkal foglalkozó Buzsáki György mellett dolgozott. Ott állatkísérletekben sikerült bizonyítaniuk, hogy koponyán kívüli ingerléssel megállítható az epilepsziás rohamok egy bizonyos típusa. Az eredményeket leíró közös cikket a Science magazin közölte.

Berényi Antal társszerzős cikkei közül az egyik az optogenetikai kísérletekben használható transzgén állattörzs kifejlesztését és tesztelését írja le, a másik összegzi a hippokampusz, a térbeli tájékozódásnak, illetve a memóriának az egyik legfontosabb agyi struktúrája vizsgálati eredményét.

Ifjú kutatóként Berényi Antal egyaránt nyertese a Magyar Tudományos Akadémia Lendület programjának és az Európai Unió legnagyobb felfedező kutatásokat támogató rendszerét működtető Európai Kutatási Tanács (European Research Council – ERC) Starting Grant pályázatának. Így hozta létre Szegeden az SZTE-MTA Lendület Oszcillatorikus Neuronhálózatok Kutatócsoportot, illetve idegtudományi, optogenetikai laboratóriumát.

Iskolateremtő fejlesztő

Az idegtudományi méréseknél alkalmazható multiplexelt erősítőrendszer és a mikroelektródák fejlesztése terén Berényi Antal elérte, hogy a korábbinál egy nagyságrenddel több idegsejtet egyidejűleg figyelhessenek meg a kutatók, ezzel minőségi változást hozva az extracelluláris idegélettan vizsgálatokban. Az automatizált, felügyelet nélküli epilepsziás rohamdetektálási algoritmus és implantálható rohamfelügyeleti rendszer fejlesztése során létrejött alkotásai sikeres példák az elméleti kutatási eredmények gyakorlatba való átültetésére.

Iskolateremtőnek számít Berényi Antal az idegtudomány területén. A magyar, japán, spanyol és hamarosan kolumbiai kutatókból álló Berényi-féle csapat állatkísérletekben azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. Az SZTE-MTA Lendület Oszcillatorikus Neuronhálózatok Kutatócsoport laborjában végzett munka eredményét leíró cikket a rangos Neuron folyóirat közölte. A felfedezés segít annak a megértésében, miként működik az emlékezet, de a további epilepszia-kutatást is ösztönzi.

Köszönet a munkatársaknak, a mentoroknak, a családnak

– Két erő feszíti a kutatót: a felfedezés igénye és kutatási eredménye hasznosításának vágya. E két erő egymás mellett hat, ezért fejleszt olyan eszközöket a kutató, amelyekkel a maga és az eredményeit hasznosító kollégái munkáját segíti – fogalmazott Berényi Antal, mikor kezében a Gábor Dénes-díjjal köszönetet mondott. Nevek említése nélkül családjának, a támogató barátoknak, a munkatársaknak és a mentoroknak is kifejezte háláját az ifjú kutató, miközben a díjátadó ünnepségnek otthont adó Parlament épületének Felsőházi teremben megjelent szüleire és testvérére, a kutatómunkában is társának számító feleségére, valamint kollégáira és barátaira pillantott.

A NOVOFER Alapítvány kuratóriuma a Gábor Dénes hologramképével díszített bronz plakettet 1989 óta adományozza olyan szakembereknek, akik jelentős tudományos, vagy műszaki-szellemi alkotást hoztak létre, és ezzel hozzájárultak a környezeti értékek megőrzéséhez, valamint közreműködésükkel nagymértékben elősegítették intézményük innovációs tevékenységét.

Hasonlóképpen a munkahelyi közösségüknek és a családjuknak mondtak köszönetet azok a kutatók, akik a díjátadó ünnepségen különböző elismeréseket vettek át.

A Gábor Dénes „külhoni” díjban részesült Barabási Albert-László fizikus, hálózatkutató, a modern hálózattudomány megalapításában, a hálózatelméleti kutatásokban nyújtott és a gyakorlati, üzleti életben is hasznosítható eredményeiért.

Gábor Dénes-díjat vehetett át – a szegedi agykutatón kívül – Babcsán Norbert mérnök-fizikus, Bagaméry István villamosmérnök, Frank Péter gépészmérnök, Józsa János Balázs építőmérnök, Simonyi Sándor gépészmérnök, Ürge László vegyész. Gábor Dénes életműdíjas lett: Dolhay Balázs orvos, Szabó Csaba Attila villamosmérnök, Meiszel László vegyészmérnök. In memoriam Gábor Dénes elismerésben részesült: Kovács László matematika-fizika szakos középiskolai tanár. Tudományos Diákköri ösztöndíjat Szlancsik Attila egyetemi hallgató kapott.

A Gábor Dénes-ösztöndíjas középiskolások felsorolásában elhangzott – többek között – Csongrád megyéből egy hódmezővásárhelyi és egy szegedi gimnazista neve is.

A 45 évvel ezelőtti Nobel-díjast is ünnepelték

A 45 évvel ezelőtt Nobel-díjat átvett Gábor Dénest, a magyar és a külföldön is eredményes kutatóinkat, a lGábor Dénes-díjasokat köszöntő ünnepségen beszédet mondott – többek között – Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke.

„Tudósaink eredményei világra szólók, de látni kell mögötte a nemzeti tehetségbe ágyazott alkotó géniuszt és azt a környezetet, amiből erőt lehetett meríteni, ami intellektuálisan képes volt inspirálni őket" - hangsúlyozta Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke.

Kiemelte: a múltat sosem szabad figyelmen kívül hagyni, mert a korábbi évszázadok során felhalmozott tudásbázis megfelelő hasznosítása teszi csak lehetővé, hogy Magyarország ne olcsó munkaerejével, hanem fejlesztéseinek köszönhetően legyen versenyképes.

Szerinte ezek a fejlesztések és a bennük rejlő innováció nélkülözhetetlen a minőségi fejlesztéshez és fejlődéshez,: „hiába a zseniális gondolat, az alkotó géniusz nagysága, ha nincs meg az a szellemi és gazdasági közeg, amelyben igazán kibontakozni, alkotni lehet!”

A legnagyobb magyar elmék többsége az országot elhagyva érte el pályája csúcsát és felfedezéseik sokszor csak évtizedek múlva érték el Magyarországot – emlékeztetett Latorcai János. „Ezért kulcsfontosságúak azok a kormányzati és civil törekvések, melyek célja legjobbjaink itthon tartása, illetve hazacsábítása és elismerése mind anyagi mind szellemi téren” - hangsúlyozta.

A Gábor Dénes-díj különlegességét azzal indokolta, hogy odaítélői és támogatói 1989 óta törekszenek arra, hogy hidat építsenek az innovációra nyitott legfelsőbb állami vezetés és a gazdaság kutatással és fejlesztéssel foglalkozó szereplői között, az alapkutatások gyakorlatba való átültetéséért – zárta mondandóját Latorcai János.

Az innovációs lánc és az elismertek hálózata

„Különösen fontosnak tartom, hogy az élettudomány ne csak használja a fizikai, kémiai eszközöket, hanem a mérnöki kutatás gondolkodás módja hassa át az élettudományokat, és keveredjék akár a medicinával, akár az agráriummal vagy a társadalomtudományokkal” – hangsúlyozta köszöntőjében Gyulai József, a díjat odaítélő kuratórium elnöke.

A Novofer Zrt. felügyelőbizottságának elnöke, Jamrik Péter azt hangsúlyozta: a díj történetében még nem volt ilyen szakmailag kiegyensúlyozott és széles tevékenységi spektrumot felölelő a díjazottak listája. Kiemelte, hogy a kitüntetettek végzettsége, alaptevékenysége felöleli a hazai értékteremő területek szinte mindegyikét. Szerinte az a közös bennük, hogy az innovációs lánc szinte minden szakaszát végigjárták az alapkutatástól, az alkalmazott kutatáson át a fejlesztési tevékenységig, majd a gyártás és az eredmények piacra viteléig, illetve, (…) hogy nem csak itthon, hanem a nemzetközi szakmai, vagy piaci térben is ismertek és eredményesek” fűzte hozzá.

A díjazottak tiszteletére megjelent az ünnepségen Palkovics László oktatásért felelős államtitkár, Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Ormos Pált, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont főigazgatója. A közönség soraiban – a hagyományoknak megfelelően – a díjazottak mentorai, rokonai és barátai mellett több korábbi Gábor-Dénes-díjas kutató is megjelent.

Az 1989-ben alapított Gábor-Dénes-díjasok Klubjának több mint kétszáz tagja között közel húsz Csongrád megyeit, köztük 12, az SZTE-hez is kötődő kutatót számlálhatunk. Például a Szegedi Tudományegyetemen is oktató akadémikusok közül Dékány Imre, Fülöp Ferenc, Szabó Gábor, Vígh László is elnyerte korábban a Gábor Dénes-díjat.

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotók: Bobkó Anna