SZTE Info

Középpontban a klasszikus ókortudomány a bölcsészkar konferenciáján

A klasszikus görög-római történelemről, kultúráról, filozófiáról tartanak nemzetközi konferenciát az SZTE BTK Klasszika-filológia és Neolatin Tanszék szervezésében. A Sapiens ubique civis, azaz „A bölcs az egész világ polgára” című tudományos programra a világ minden tájáról érkeztek doktoranduszok.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Negyedik alkalommal tartanak nemzetközi ókortudományi konferenciát a Szegedi Tudományegyetemen. A 2016. augusztus 24-26. közötti konferencia tematikája sokszínű, az előadások a klasszikus ókortudomány mindent területét érintik, a görög és római történelemtől kezdve az irodalmon és filozófián át egészen a vallástörténetig.


Nagyillés János, az SZTE BTK Klasszika-filológia és Neolatin Tanszékének vezetője hírportálunknak elmondta: nagyon nagy az érdeklődés a program iránt, hiszen a konferencia hiánypótló jellegű. A szakmai program nem kimondottan a felnőtt kutatóknak szól, hanem doktorandusz hallgatóknak, mivel rájuk is hárul publikálási és előadási kötelezettség. A PhD hallgatók mellett kutatási témájukkal bemutatkoznak azok a graduális képzésben résztvevő hallgatók is, akik a későbbiekben doktori iskolába készülnek. A konferencia célja kettős: a fiatal kutatók közötti kapcsolatépítés, egymás munkásságának megismerése mellett szeretnék a közvélemény figyelmét ráirányítani a szegedi tanszékre és az ott zajló tudományos munkára.


Az angol nyelvű tanácskozásra 20 hallgató érkezett a világ minden tájáról. Magyarország mellett Krétáról, az Egyesült Államokból, Angliából, Izraelből, Olaszországból és Spanyolországból is érkeztek résztvevők, sőt a konferencia során egy indonéziai hallgató sykpe előadást is tart. Az SZTE Bölcsészettudományi Kar Irodalomtudományi Doktori Iskolájának diákjai közül Harcz Klaudia mutatja be kutatását Ovidius Halieutica című, a Fekete-tengeri halakról és halászatról szóló szövegének eredetével kapcsolatban – tette hozzá.


Nagyillés János kiemelte: az előadások írott változatát az Acta Antiqua Academiae Scientiarum Hungaricae című akadémiai folyóirathoz nyújthatják be megjelenésre a doktoranduszok, az első konferencia anyaga pedig az ELTE Eötvös József Collegiumának tudományos sorozatában hozzáférhető az érdeklődők számára. Hozzátette: a tudományos programok mellett ismerkedős délutánnal, városnézéssel és búcsúesttel is készültek, ahol a külföldi diákok egy hamisítatlan magyar ételt, a gulyáslevest is megkóstolhatják.


A konferencia facebook-eseménye és részletes programja itt elérhető.


SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. szeptember 26.

Szte_Rovatfejek_konyv_B-BT_20200923

Egy írói életmű rejtett titkaira, az irodalomtörténész nyomozáshoz hasonló kutatási módszereire is fény derült a 91. Ünnepi Könyvhét szegedi rendezvény-sorozatának egyik csúcspontján. A „Ha nem volnátok ti – Kosztolányi Dezső utolsó szerelmei” című kötet szerzőjével, Bíró-Balogh Tamással, a Szegedi Tudományegyetemen oktató irodalomtörténésszel Újszászi Ilona újságíró beszélgetett „az SZTE utcára viszi a tudományt” mottó jegyében.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.