Joghallgatók kérdeztek a startup jogról

„Szolgáló tudománynak” nevezte a jogot Bóné László ügyvéd. Hivatását úgy jellemezte, hogy az ügyvéd az embereket segítő „fizetett szolga”. Az Amerikát járt, a társasági és kereskedelmi jogot a nemzetközi és a hazai környezetben is gyakorlatból ismerő és alkalmazó budapesti ügyvéd avatta be a szegedi joghallgatókat és közgazdásznak készülő fiatalokat a legújabb vállalkozási forma, a startup cég létrehozásának és működtetésének titkaiba.

Innovatív ötlet az alap

– Mi a startup? – tette föl az alapkérdést Bóné László a Pro Jure közösség rendezvényén. – Olyan új vállalkozás, amely extra és innovatív dolgot csinál és erre egy befektetővel szövetkezve új céget hoz létre.

– Beszélhetünk-e startup jogról? – folytatta az ügyvéd, majd indokolta, hogy a válasz miért lehet „Igen”, „Nem” és „Nemigen”. Kifejtette, hogy Amerikában a társasági jogon belül több évtizede elkülönült ugyan a startup jog, ám Magyarországon ez még nem következett be. – Az amerikai szakirodalomban használatos kifejezések nagy részének még nincs magyar megfelelője. Ám ha itthon jól érzik magukat az innovatív ötleteikre céget létrehozni igyekvő fiatalok, akkor itt is önálló jogággá izmosodhat a startup.

Hagyomány és tanulás

– Mit csináljunk, ha startup joggal szeretnénk foglalkozni? – visszhangozta az újabb kérdést. – A „fogalmakkal dolgozó ügyvéd” hagyományos munkájában kell elmélyedni, minél nagyobb gyakorlatot, valójában probléma megoldási rutint szerezni. Erre lehet építeni a társasági és a kereskedelmi jog magas színtű művelését, az összes részletszabály ismeretével – összegzett Bóné László. Szerinte az ügyvédnek arra kell törekednie, hogy minél komfortosabban érezzék magukat az ügyfelek.

– Folyamatos tanulás. Ez a legfőbb tennivaló a jogászi pályán – vélekedett az előadó, aki arra is fölhívta a satrtup jog iránt érdeklődő hallgatók figyelmét, hogy e területen elengedhetetlen a kiváló angol nyelvtudás. – A magyar jogot meg kell tanulni az egyetemen ahhoz, hogy az amerikai modellben bevált módszereket, megoldásokat átültethessük a hazai viszonyokra.

Aranyszabályok a pályán

„Minél egyszerűbb, annál jobb!” Ez a jó szerződés aranyszabálya – tudtuk meg a szakmai programon. Ám az is elhangzott, hogy röviden írni sokkal nehezebb, mit bő lére eresztve fuldokolni a részletekben.

„Tartsd titokban!” „Légy gyors!” Ez az ügyvéd javaslata az innovatív ötletgazdák, az induló startup cégek számára. Szerinte szabadalmaztatással, a szellemi alkotás védelmével csak akkor kell foglalkozni, ha már kellően nagy a vállalkozás.

Plusz „ajándékként” olyan szakkifejezések magyarázata is elhangzott, mint például: vesting, antidilution…

Szakmai közösség

Magyarország és Budapest lehet-e startup-központ? Mit lehet tenni a „vállalkozó” kifejezés társadalmi rangjának visszaszerzéséért? Mit jelent és milyen következményekkel jár az úgynevezett közösségi finanszírozás? Milyen az „okos pénz” és mi miatt lehet „buta” a befektetőtől érkező összeg? Így sorjáztak a szakembernek szegezett kérdések. A több mint ötven érdeklődő egyetemista két órán át aktivizálta magát egy olyan téma körbejárása érdekében, amelyről újdonsága miatt az előadásokon és szemináriumokon alig esik szó.

A leendő hivatásukhoz kötődő aktualitásokról többlettudást igényelve készülnek pályájukra a Szegedi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karán szerveződő Pro Jure közösség tagjai.

A csoport és a program fő szervezői – Schváb Martin, Szilvási Tamás, Tombácz Ákos – a csapat bemutatkozó kiadványát is átadták az érdeklődőknek. Itt olvastuk, amit átélhetővé tettek a rendezvényen: a Pro Jure „egy olyan közösség, amely erősíti a szegedi joghallgatók és a már végzett jogászok közötti kapcsolatot”.

SZTEinfo – Ú. I.