SZTE Info

Hang alapján ismeri fel a Parkinson-kórt egy magyar algoritmus

A beszélő hangja alapján a Parkinson-kór felismerésére alkalmas algoritmust fejlesztettek ki a Szegedi Tudományegyetem kutatói egy nemzetközi beszédtechnológiai versenyre. A Computational Paralinguistic Challenge elnevezésű megmérettetésen a feladat a beszédben rejlő információk kinyerése automatikus módszerekkel. Minden évben 20-25 nemzetközi csapat indul, idén az SZTE kutatói bizonyultak a legjobbnak.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az Interspeech konferencia a beszédtechnológiával foglalkozók legnagyobb és legrangosabb éves konferenciája, melyet idén Drezdában rendeztek. A szervezők minden évben versenyt is kiírnak a résztvevőknek. A Computational Paralinguistic Challenge-en a feladat a beszédben rejlő információ kinyerése automatikus módszerekkel. A korábbi években beszéd alapján kellett az alany véralkohol-szintjét megbecsülni, megsaccolni, hogy mióta fut valaki a futópadon, vagy milyen ételt rág a beszéde közben. Idén többek között a Parkinson-kór felismerése volt a cél a beszélő hangja alapján.

 

A versenyen minden évben 20-25 csapat méretteti meg magát a világ minden tájáról. Idén a szegedi bizonyult a legjobbnak. A csapat tagjai: Gosztolya Gábor és Tóth László, az MTA-SZTE Mesterséges Intelligencia Kutatócsoport tudományos munkatársa és -főmunkatársa, Grósz Tamás, az SZTE TTIK Informatikai Tanszékcsoport doktorandusz hallgatója és Busa-Fekete Róbert, a németországi Paderborni Egyetem oktatója. A szegedi kutatók nem először vettek részt a konferencián és a versenyen, amelyről a korábbi években is szép eredményekkel tértek haza.

 

„A konferencia előtt egy-két hónappal egy honlapon adatbázist helyeznek el, ezen az adatbázison kell a résztvevőknek kísérletezni - mondta el Tóth László, az MTA-SZTE Mesterséges Intelligencia Kutatócsoport tudományos főmunkatársa. A verseny lényege a gépi tanulási algoritmusok használata. Ennek során tanítópéldákat adunk az algoritmusnak, az pedig automatikusan megtalálja az összefüggéseket. A nehézséget általában a megfelelő algoritmus kiválasztása és finomhangolása jelenti. A hang felismerése ezután számítógépen keresztül egy szoftver segítségével történik” – tette hozzá a kutató.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. november 11.

Nyito_Tanevnyiton_1940_11_11

Mit az üzen a 148, a 80 és a 18 évvel ezelőtti november 11. a Szegedi Tudományegyetem mai polgárainak? 2020. november 11-én, az SZTE Egyetem Napján ünneplés helyett a Covid-19-pandémia leküzdésére fókuszál a szegedi universitas is. A jelen tudományos, egészségügyi, logisztikai és emberi problémái megoldásához talán erőt adhatnak SZTE három „első rektora” november 11-hez kötődő gondolatai.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.