Újra Richter Tudós Klub a 22. Szent-Györgyi Napokon

– Tudományos körökben jelentős sikerként könyvelik el, hogy az Amerikai Egyesült Államok egészségügyi hatósága jóváhagyta a Cariprazin nevű, a Richter Gedeon Nyrt. hazai kutatói által kifejlesztett gyógyszer, amelyet több pszichátriai betegségen kívánnak alkalmazni. Melyek voltak a vállalkozás legfontosabb lépései?

– A cariprazine fejlesztése a klasszikus új originális gyógyszerkutatás és fejlesztés útját járja be: ez az ív magában foglalja a gyógyszermolekula szintézisétől a forgalomba hozatali engedély megszerzéséig tartó minden lépcsőt. Ez történelmi mérföldkő, nemcsak a Richter, hanem Magyarország és az egész régió számára. Egyrészt ipartörténeti mérföldkő: először sikerült egy olyan gyógyszert az Egyesült Államokban a betegek rendelkezésére bocsátani, amely az ötlet megszületésétől kezdve, a klinikai vizsgálatok megszervezésén és lebonyolításán, értékelésén keresztül, egészen a hatósági kérelemmel kapcsolatos ügyintézésig a Richter nélkülözhetetlen közreműködésével, sok lépésnél egyedüli részvételével zajlott.

– Miért tekinthető orvostudományi mérföldkőnek is a bevezetendő új Richter-gyógyszer?

– A cariprazine-nal eddig elvégzett 42 klinikai vizsgálat mindegyikében a Richternek nélkülözhetetlen szerepe volt. A koncepció megalkotása mellett a Richter Gedeon Nyrt. öt klinikai vizsgálatot teljesen egyedül végzett, ezek több mint felében operatív, logisztikai, technikai segítséget nyújtott. Ez összesen 9 ezer 300 beteg kezelését jelentette négy kontinens 26 országában.

– Mi a legnehezebb feladat a sikerhez vezető úton az originális kutatásban? Milyen hazai és külföldi erőforrások bevonását igényelte a gyógyszerfejlesztés?

– A kémiai és farmakológiai kutatómunkát a Richteres kutatók végezték teljes mértékben a klinikai fejlesztésbe partnereket is bevontunk. A Richter klinikai kutatása volt a legmeghatározóbb és nézett a legnagyobb kihívással szembe, azért hogy a gyógyszer a betegek rendelkezésére állhasson. Az orvostudományi szempontok mellett a financiális szempontok sem voltak lebecsülendők. Az anyagi teherviselésben a Richteren kívül a Forest – jelenleg Allergan – és a Mitsubishi-Tanabe vállaltak részt és az Egyesült Államokbeli és Távol-Keleti fejlesztés közös erőfeszítéssel zajlik. Már ebből is érzékelhető, hogy nemzetközi élmezőnyben dolgozunk és a külföldi hatóságok által támasztott magas elvárásoknak – az FDA, vagyis az Amerikai Gyógyszerügyi Hatóság mércéje ebből a szempontból különösen kiemelkedik – is meg kell felelnünk. Amerikai és japán kutatókkal együttgondolkodva, de a helyi sajátságaikat figyelembe véve kellett a legújabb kihívásoknak megfelelni. Az elmúlt több mint tíz évben a gondolkodásmódunk is ennek megfelelően alakult: ez részben nagy kihívás, ugyanakkor nagy lehetőség is volt a klinikai kutatásunk számára. A csapatmunka nemcsak Richteren belül vált nélkülözhetetlenné, hanem nemzetközi szinten is.

– Milyen emberi adottságok, tulajdonságok nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy létrejöhessen egy originális készítmény?

– Én úgy érzem, hogy a legfontosabb a kitartás, hiszen a siker még az utolsó pillanatban sem garantált. Nagyon sok tudományos, de logisztikai, stratégiai sőt technikai kérdést kellett párhuzamosan és összehangoltan megoldanunk; mindezeket szoros határidők mellett. Ennek sikerre vitele elkötelezettség nélkül lehetetlen lenne. A másik adottság, amit kiemelnék az intuíció és ez alapján az egészséges mértékű rizikó vállalás. Ennek tipikus példája, hogy a klinikai adatok másodlagos elemzéseivel képesek voltunk a cariprazine olyan tulajdonságaira jeleket találni, amelyek hatalmas, eddig nem kiaknázott értékeket jelentenek. Ezeket a „megérzett” a többi antipsychoticumhoz képest teljesen egyedülálló tulajdonságokat utána természetesen kreatív klinikai vizsgálattal igazolni kellett.

– Milyen egyedülálló terápiás lehetőségeket lát az új gyógyszer esetében?

– Az antipszichotikumok a skizofrén betegek tüneteinek egy részét jól tudják kezelni, ezek az akut úgynevezett pozitív tünetek, mint például a hallucinációk. Vannak azonban olyan úgynevezett negatív tünetek, mint például a környezetbe való beilleszkedés, munkavállalás, öngondoskodás nehézségei. A Cariprazine elsőként ezekre a tünetekre is megoldást jelenthet. Ezekre nem áll jelenleg rendelkezésre gyógyszer. Sikerült a skizofrénián belül egy alcsoportot azonosítanunk – többek között az előbb említett intuíció segítségével – és ebben a predominánsan negatív tünetekkel rendelkező betegcsoportban – a hatékonyságot elsőként igazolni. Azaz „first-in-class” megközelítésről van szó. Tehát egy jelentős kielégítetlen orvosi igényt fedhet le az új gyógyszerünk, mert ezen tünetcsoporttal rendelkező betegek számára eddig nem létezett specifikus terápia. Az európai klinikai fejlesztés egyik alappillére éppen az előbb felvázolt többletérték. Az Egyesült Államokban pedig erre alapozva úgynevezett „breaktrough designation”-t szeretnénk a partnerünkkel elérni.

– Milyen, az oktatás különböző fázisaiban is említendő kulcslépései vannak egy gyógyszerfejlesztésnek?

– A cariprazine története szép párhuzama az egyetemi oktatás vonulatának. Az alapkutatástól a klinikai kutatás minden fázisáig azaz az orvosi vegytantól a betegágyig feltűnnek azok a lépések amelyeket az egyetemi tantermek padjaiban tanulhatunk. Egy másik aspektus: a hatásmechanizmus – a cariprazine D3/D2 parciális dopamin agonista vegyület – egyik komponensével, a D3 receptorokon történő hatás klinikai relevanciájával kapcsolatban csak feltételezések voltak. Mai kifejezéssel élve a reverz transzláció elvét használtuk: a klinikai eredményekre támaszkodva próbáltuk a D3 receptorok funkcióját értelmezni.

– Melyek azok a buktatók, amelyekre mindenképpen érdemes felhívni a kutatás – fejlesztés iránt érdeklődő fiatalok figyelmét?

– Amit elsősorban hangsúlyozok: ne legyünk kishitűek. A szorgalommal, kitartással párosuló kreativitás meghozza a gyümölcsét. Természetesen a klinikai kutatás rendkívül jelentős összegeket emészt fel, amely csak nemzetközi együttműködés és költségmegosztás révén biztosítható. Ez különösen érvényes egy olyan kis ország esetében, mint Magyarország.

SZTEinfo