Nobel-díjas díszdoktort is avattak, kitüntetéseket adtak át a Szegedi Tudományegyetem Napján

A Szegedi Tudományegyetem oktatóinak és kutatóinak a teljesítménye előtt külön is tiszteleg minden évben a november 11. napjához legközelebbi szombaton. Idén 2015. november 7-én ünnepeltük a Szegedi Tudományegyetem Napját az SZTE épülete dísztermében.

 

Jeles dátum és vendégek

A tudomány hónapjának nyilvánított novemberben a 11. nap jeles dátum a szegedi egyetem naptárában.
A Szegedi Tudományegyetem Napja november 11. A szegedi universitas történetemében több jeles esemény is e naphoz kötődik. 1872. november 11.: megkezdődött a tanítás a jogelődnek tekintett kolozsvári egyetemen. 1940. november 11..: a Szegeden újonnan alapított Horthy Miklós Tudományegyetem tanévnyitó ünnepsége, amelyen Szent-Györgyi Albert rektorként mondott beszédet. 2002. november 11.: a szegedi felsőoktatás integrációjával létrejött Szegedi Tudományegyetemen az első egyetem napi ünnep.
Díszes vendégserek ünnepelte 2015. november 7-én – a hagyomány szerint november 11. napjához legközelebbi szombaton – a Szegedi Tudományegyetem Napját.
Az SZTE Szenátusa ünnepi ülésén megjelentek a szegedi egyetem és 12 karának talárt öltött vezetői, néhány felsőoktatási intézmény irányítója; az SZTE számos professzora, oktatója, valamint a kitüntetettek és hozzátartozóik.
A programot megtisztelte jelenlétével – többek között – Kiss-Rigó László, a Szeged-Csanád Egyházmegye püspöke; Juhász Tünde, Csongrád megyei kormánymegbízott; Kakas Béla; a Csongrád Megyei Önkormányzat elnöke; Holubán Csilla, a Szegedi Járási Hivatal vezetője; Lukács János, rendőr dandártábornok, a Csongrád megyei Rendőr-főkapitányság vezetője; B. Nagy László országgyűlési képviselő; Hegedűs Zoltán, Hódmezővásárhely alpolgármestere; Dávid Zoltán, Orosháza polgármestere.
A Himnusz közös eléneklésével kezdődött az ünnepség.

 

Rektori köszöntő az SZTE büszkeségeiről

Angol nyelven köszöntötte a kitüntetetteket és a Szegedi Tudomány Egyetem Napján megjelent vendégeket Szabó Gábor rektor.
A szegedi universitas históriájának részleteit is fölvillantak, mikor a jogelőd kolozsvári egyetem 1581-es alapításáról és 1872-es újraalapításáról, majd az I. világháborút követő kényszerű meneküléséről és 1921-beli szegedi befogadásáról, majd részbeni visszaköltözéséről, illetve a szegedi egyetem 1940-beli újraalapításáról szólt az SZTE rektora. Szabó Gábor hangsúlyozta: 1921 óta folyamatosan működik Szegeden egyetem, és büszkék vagyunk örökségünkre. Kiemelte Klebelsberg Kuno kultuszminiszter kulcsfontosságú politikai szerepét, mert lobbizott az egyetemi épületek elkészültéért, a meghívására érkezett a szegedi egyetemre Szent-Györgyi Albert, aki azóta is egyetlen olyan magyar Nobel-díjas, aki itthoni, konkrétan, szegedi munkája elismerésért kapta a tudományos élet legjelentősebb kitüntetéséét.
– Erre az örökségre nagyon büszkék vagyunk. Azt is nagyra értékeljük, hogy olyan kitüntető címeket adományozhatunk, mint a Doctor Honoris Causa, illetve a Senator Honoris Causa, továbbá egyetemi díjakkal ismerhetjük el a kiemelkedő oktatói-kutatói munkát. A mai esemény is tükrözi abbéli törekvésünket, hogy világszínvonalú egyetemmé váljunk. Ehhez szükségünk van – a világ minden tájáról – együttműködő partnerekre, kollégákra, illetve szükségünk van színvonalas tanári karra, professzorokra. Ezért, a Szegedi Tudományegyetem Napja nagyon megfelelő alkalom arra, hogy akár nemzetközi, akár itthoni kollégáink eredményeiről megemlékezzünk.

Az SZTE professzorainak és díszdoktorainak széleskörű tudományos tevékenysége jó tükre az egyetem aktivitásainak, ami a pszichológiától kezdve a matematikán át az orvostudományig terjed. Ezzel a széles spektrummal kíván jelen lenni az SZTE a nemzetközi szintéren is.
– Az egyetem jövőbeni küldetését tükrözi, hogy november 6-án tizenötödik alkalommal volt tiszteletbeli feladatom köszönteni olyan Nobel-díjast, aki a Szegedi Tudományegyetem vendégeként találkozott középiskolásokkal – idézett egy aktualitást az SZTE rektora, Szabó Gábor. – Képviselnünk kell egyetemünket a nemzetközi tudományos szintéren, de egyúttal regionális küldetésünk is van, felelősek vagyunk a szegedi és a környékbeli emberekért. Ennek egyik oka az, hogy az SZTE a legnagyobb munkaadó a régióban. A feladat sok kihívással jár, de az emberek jólétéért mi is felelősek vagyunk. Tehát az SZTE versenyezni akar a bajnokok ligájában, ugyanakkor a regionális csoportban is. Egyiket sem hagyhatjuk figyelmen kívül. Ezt szeretném hangsúlyozni akkor, amikor az egyetem napját ünnepeljük.
– Nagyon büszkék vagyunk a kitüntetettjeikre, és arra kérjük őket, hogy ők is legyenek büszkék a SZTE-re, és tevékenységükkel a jövőbeni is segítsék a Szegedi Tudományegyetem céljainak megvalósulását – zárta köszöntőjét Szabó Gábor rektor.A Szegedi Tudományegyetem Napja alkalmából tartott rendezvényen Doctor Honoris Causa, illetve Senator Honoris Causa kitüntető címet, továbbá 7 féle kitüntetést adtak át az arra érdemeseknek az SZTE központi épülete dísztermében tartott ünnepségen.

 

Nobel-díjas díszdoktort is avattak, kitüntetéseket adtak át a Szegedi Tudományegyetem Napján - GALÉRIA

Laudációk és Nobel-díjas válasz

Az SZTE DOCTOR HONORIS CAUSA CÍMMEL KITÜNTETETT SZEMÉLYISÉGEI közül Joachim Funke laudációját az SZTE Bölcsészettudományi Kar dékánja, Szajbély Mihály ismertette angol nyelven.
JOACHIM FUNKE a heidelbergi egyetem pszichológiai intézetének professzora, az ottani Kísérleti és Elméleti Pszichológiai Tanszék vezetője, a problémamegoldás és az általános értelmi képességek kutatásának egyik legnagyobb hatású képviselője.
Kutatási területe a gondolkodás fejlődése, a komplex problémamegoldás és a döntéshozatal dinamikája. Jelentős nemzetközi hatást kiváltó munkái az 1980-as években kezdődtek, amikor újraértelmezte, majd különböző kontextusokban tanulmányozta a problémamegoldás fejlődését. Ezek a munkái mára sokat idézett klasszikussá, egyetemi tananyaggá váltak. A dinamikus problémamegoldás koncepciója, valamint az annak számítógépes mérésére kidolgozott eszközrendszer ugyancsak komoly nemzetközi hatást váltott ki. A dinamikus problémamegoldás szerepelt a PISA 2012-es mérési ciklusában, a Problémamegoldás Szakértői Csoport vezetője Funke professzor volt.
Publikációinak száma meghaladja a 300-at, mintegy tucatnyi könyvnek szerzője, társszerzője, szerkesztője. Cikkei a szakterület vezető folyóirataiban jelennek meg, a munkáira való hivatkozások száma 4000 feletti. A világ számos egyetemén volt vendégprofesszor, többek között Fribourg, Melbourne és Nanjing egyetemein.
Funke professzor közel két évtizede áll kapcsolatban a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetének kutatóival, az együttműködést több publikáció dokumentálja. Számos tudományos előadást tartott Szegeden, 2013 óta a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori Iskola oktatója.

*

A díszdoktori címet elnyert Arnold Neumaier méltatását az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar dékánja, Mucsi László olvasta fel angolul.
ARNOLD NEUMAIER, a Bécsi Egyetem kiemelkedő tudományos munkásságú egyetemi tanára. Két közleménye is kétezer fölötti hivatkozást kapott. Publikációira, köztük 150 tudományos cikkére több, mint 12 000 hivatkozást kapott, a Google Scholar szerinti H indexe 43. Tizenhat doktorandusza védte meg értekezését, jelenleg további két munkáját irányítja. Több szakterületen a vendégoldalai a leginkább relevánsak között szerepelnek. Például a bizonytalanság modellezéséről szóló az első az 57 millió ilyen oldal közül a Yahoo szerint. Számos matematikai és informatikai szakterületet művel kiemelkedő színvonalon, köztük a számítógéppel támogatott bizonyításokat, matematikai modellező nyelvek fejlesztését, és a megbízható számítógépes eljárásokét is.
Intenzív az együttműködése egyetemünkkel: több közleménye van karunk 5 jelenlegi oktatójával, és két korábbi doktoranduszunkkal. Számos közös nemzetközi kutatási pályázatot nyertünk, és ezek keretében szegedi oktatók hónapokat töltöttek a tanszékén Bécsben. Erős szakmai kapcsolatot tart fönn az Informatikai Intézettel: több hetet töltött Szegeden, és doktori kurzust tartott 2012-ben. Plenáris előadó volt több magyarországi konferencián, többek között a szegedi Conference of PhD Students inComputer Science címűn. Szegedi doktoranduszokkal dolgozott együtt saját projektjeiben, és egy volt doktoranduszunk immár hetedik éve a jelölt tanszékén dolgozik különféle pályázatok keretében.

*

A díszdoktori címre jelölt Sahin-Tóth Miklós érdemeit angolul sorolta fel az SZTE Általános Orvostudományi Kar dékánja, Bari Ferenc.
SAHIN-TÓTH MIKLÓS nemzetközileg ismert és elismert kutató, aki szakterületének meghatározó képviselője. A pankreász emésztőenzimeinek biokémiai jellemzésében és a pankreatitisz genetikai rizikófaktorainak kutatásában meghatározó felfedezéseket tett. Elsőnek mutatta ki, hogy a kimotripszin C és a karboxipeptidáz A1 gének mutációi szoros összefüggésben állnak a pankreatitisz kialakulásával. Eredményeit a Nature Genetics folyóirat közölte. Tudományos kiválóságát jól tükrözi 116 tudományos közleménye és hogy ezek közül 17 jelent meg 10-es impakt faktor feletti újságban. Az Amerikai Hasnyálmirigy Társaság vezetőségének tagja és egyben leendő elnöke.
Tíz éve folytat rendkívül szoros tudományos és oktatási együttműködést az SZTE ÁOK I. számú Belgyógyászati Klinikájával és az Orvosi Mikrobiológiai és Immunológiai Intézettel, illetve az SZTE Elméleti és Interdiszciplináris Orvostudományok Doktori Iskolával is, mely iskoláknak témavezetője. A Doktori Iskola öt törzstagjával (Prof. Mándy Yvette, Prof. Hegyi Péter, Prof. Takács Tamás, Prof. Czakó László, Dr. Rakonczay Zoltán) is rendszeres kétirányú kutatási együttműködést folytat. Egyetemünkről eddig nyolc fiatalt fogadott a Bosztoni Egyetemen, melyek közül öt diák az Elméleti, két diák az Interdiszciplináris Doktori Iskolában védte meg disszertációját. Több rangos OTKA és TÁMOP pályázat nemzetközi kollaborációs partnere. Évente 2-3 alkalommal látogat az SZTE ÁOK-ra, ahol részt vesz a posztgraduális és graduális képzésben. Az SZTE ÁOK-val eddig kilenc közös közleménye jelent meg, ebből nyolc angol nyelvű nemzetközi folyóiratban. A nyolc közlemény átlag impakt faktora 13,573, ami egyértelműen utal a kollaboráció magas tudományos színvonalára.

*

Hans-Peter Steinrück angol nyelvű laudációját Mucsi László SZTE TTIK dékán ismertette.
HANS-PETER STEINRÜCK professzor fizikus diplomáját 1983-ban szerezte a Grázi Műszaki Egyetemen, PhD fokozatot szintén a fizika területén kapta a Grazi Egyetemen 1985-ben. Különböző tudományos pozíciókat töltött be a következő egyetemeken: Stanford University, Technical University of Munich, Rutger University, University of Würzburg valamint a University of Science and Technology of China. 1998 óta az Erlangen-Nürnberg Egyetem Fizikai Kémia tanszékének kinevezett professzora. Választott tagja az Európai Akadémiának, szintén beválasztották az Amerikai Fizika Társaságba, és levelező tagja az Ausztriai Akadémiának.
Professzor Steinrück dékánja, dékán helyettese és helyettes elnöke volt az Erlangen-Nürnberg Egyetemnek. 2015 ben elnöke volt a Gordon Research Conferences „Surface Reaction” szekciójának Venturában (USA). Jelenleg vezető kutatója a „Cluster of Excellence” „Enineering of Advanced Materials” kutatóegységnek Erlangenben. Tagja a „Progress in Surface Science” tanácsadó testületének és editora a „Surface Science” folyóiratnak.
Steinrück professzor kutatási érdeklődése a felület és határfelület kutatására esik. Fő területe az új tulajdonságokkal rendelkező anyagok kutatásának új elektronikai, geometriai és kémiai jellege. Vizsgálja a felületi reakciók elemi lépéseit és ezek vizsgálati módszereit kívánja megalapozni, továbbfejleszteni. Több, int 290 kiemelkedő folyóirat szerzője, melyekre több mint 6000 független hivatkozást kapott. Hirsch-indexe 50.
Hans-Peter Steinrück professzor szoros kutatási kapcsolatban áll a Szegedi Egyetem kémiai tanszékeivel. Gyümölcsöző kooperációs tevékenység alakult ki, mely során számos közös dolgozat született és folyamatos a kutatók és PhD hallgatók kölcsönös látogatása az elmúlt 5 évben. Német részről Steinrück professzor a vezetője a két egyetem között lévő tudományos együttműködésnek, melyet az Alexander von Humboldt Alapítvány támogat.

*

A Nobel-díjas Eric Francis Wieschaus, Doctor Honoris Causa kitüntető címhez tartozó életútját Bari Ferenc, az SZTE ÁOK dékánja olvasta fel angolul.
ERIC FRANCIS WIESCHAUS 1947. júniusában született az USA Indiana államában. A Notre Dame Egyetem elvégzése után (1969) a Yale Egyetemen volt doktorandusz hallgató, és érdemelte ki a PhD fokozatot (1974). Posztdoktor előbb Bázelban volt Walter Gehring (1973-1975), majd Zürichben Rolf Nöthiger laboratóriumában (1975-1978).
Zürichből Heidelbergbe vitt az útja az akkor alakuló European Molecular Biology Laboratory-ba. Itt folytatták azokat a kísérleteket Christiane Nüsslein-Volharddal, amelyekkel – Ed Lewissel közösen – 1995-ben kiérdemelték a Nobel-díjat az embriógenezis genetikai szabályozására vonatkozó eredményeikkel.
Wieschaus professzor 1981-ben alapította meg műhelyét a Princeton Egyetemen. Azóta is ott dolgozik, az egyetem tanára. Kutatási területe a molekuláris sejtgenetika. Sok-sok tudományos dolgozata a szakterület vezető folyóirataiban jelent meg. Műhelyében több tucatnyi olyan hallgató nevelkedett, akik ma a fejlődésgenetika vezető szakemberei. Wieschaus professzor tagja az Amerikai Tudományos Akadémiának, több egyetem díszdoktora.
Wieschaus professzor 1975-től kezdődően ápol szakmai/baráti kapcsolatokat egyetemünk és a Szegedi Biológiai Kutató Központ Drosophila kutatóival. Legutóbb 2012-ben látogatott Szegedre. Akkor emlékezett Egyetemünk Szent-Györgyi Albert Nobel-díjának 75. évfordulójára. A Doctor Honoris Causa cím odaítélése kiváló alkalom arra, hogy ismét körünkben tudjuk azt a kivételesen nagyszerű kutatót, akinek oly sokat köszönhet Szeged tudományos közössége.
A SENATOR HONORIS CAUSA KITÜNTETŐ CÍMET ELNYERT Gömöri György laudációját angol nyelven olvasta fel Szajbély Mihály, az SZTE BTK dékánja.
GÖMÖRI GYÖRGYÖT az SZTE Angol-Amerikai Intézet, a Magyar Intézet, valamint a Hungarológia Nemzetközi Oktatási Központ terjesztette fel a Szegedi Tudományegyetem senator honoris causa címére.
Életének fő tényei: 1934-ben született, nyolcvanadik születésnapját tavaly ünnepelték országszerte és sok helyen a világban. 1953 és 56 között az ELTE magyar-lengyel szakos hallgatója, 1956-ban a Petőfi kör tagja lett és a forradalmat elindító diáktüntetések egyik szervezője. 1956 novemberében külföldre menekült, egyetemi tanulmányait az Oxfordi Egyetemen fejezte be. 1969 és 2001 között a Cambridge-i Egyetemen a magyar és lengyel irodalom oktatója volt.
Pályája három pilléren áll: 1. elismert költő (számos kötete jelent meg, köztük Levél hanyatló birodalomból, 1976; Őszi magánbeszéd, 1997; Rózsalovaglás, 2014; Polishing October: New and Selected Poems, 2014); 2. aktív műfordító; 3. sokoldalú tudós, a lengyel irodalom, valamint a kora újkori magyar irodalom és a magyar-angol kultúrkapcsolatok kutatója. E téren is számos kötete jelent meg: tanulmány Cyprian Norwidról (1974, 1989); Erdélyiek és angolok (tanulmányok, 1991); „Jöjj el, szabadság”. Írások a XX. századi magyar költészetről (1999); A rejtőzködő Balassi (2014).
Gömöri György kapcsolata Szegeddel és a Szegedi Tudományegyetemmel sokoldalú és évtizedekre nyúlik vissza. Mint a régi magyar irodalom és az angol-magyar kapcsolatok kutatója a hetvenes évek óta rendszeresen együtt dolgozott Keserű Bálinttal és tanítványaival; de jó kapcsolatokat ápolt az Angol Tanszékkel és a Hungarológia Központtal is. A hetvenes évek óta segítette szegedi kutatók cambridge-i útjait, könyvtári munkáját, és nála otthonra is találtak a kispénzű hazai ösztöndíjasok.
Végül, de nem utolsó sorban megemlítendő, hogy Gömöri hozta létre 2000-ben Cambridge-ben a Cambridge–Szeged Társaságot, amely azóta is ápolja a szegedi kapcsolatokat az angliai egyetemi városban és lehetővé tette sok szegedi tudós és művész ottani bemutatkozását. E körnek Gömöri György volt első elnöke.
Gömöri irodalmi és közéleti munkásságát számos díjjal ismerték el.
Gömöri György mind példamutató emberi tartásával – melyek az 56-os forradalom üldözöttjéből a magyar irodalom nemzetközi követévé emelték –, mind pedig oktatói és szakmai-írói erényeivel büszkeségére és díszére válik egyetemünknek, mint honoris causa szenátorunk.

 

Köszönetet mondott a kitüntetettek nevében a Szegedi Tudományegyetem Napján megjelent és immár az SZTE Doctor Honoris Causa kitüntető címével rendelkező Eric Francis Wieschaus Nobel-díjas amerikai genetikus. Mert e napon a kutatói eredmények mellett magát az egyetemet ünnepeljük. Az itteni kutatási területek jól reprezentálják az emberi tudás széles spektrumát, és egyszersmind az egyetem céljait. – Mindannyian köszönetet mondhatunk, hogy egy olyan szervezetnek, a Szegedi Tudományegyetemnek a részesei lehetünk, amely elkötelezettje emberi értékeknek és azok kiszélesítésének – zárta köszönetét a Nobel-díjas tudós.

 

Ünnepi műsort adtak a ZMK művésztanárai. Varga Laura fuvolaművész, főiskolai docens, valamint Klebniczki György zongoraművész, egyetemi tanársegéd Mozart D-dúr szonátájának első tételét játszotta el a díjazottak és az SZTE vendégei tiszteletére.

 

Elismerések az SZTE munkatársainak

7-féle kitüntetés is elismeri az SZTE munkatársainak eddigi teljesítményét.

PRO UNIVERSITATE-DÍJBAN részesülhet az a személy, aki – többek között – az egyetemi oktatás-kutatás eredményeiért jelentőset tett, illetve az egyetem vezetésében és annak fejlesztésében kiemelkedő érdemeket szerzett.
2015-ben az SZTE Szenátusa Pro Universitate-díjat adományozott – amit Szabó Gábor rektor adott át –: Balogh Elemér professzornak, az SZTE Állam- és Jogtudományi Kar Európai Jogtörténeti Tanszék tanszékvezető egyetemi tanárának; Krisztin Tibor professzornak, az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar tanszékvezető egyetemi tanárának, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának; Rakonczai Jánosnak, az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar egyetemi tanárának.

 

Az SZTE hagyománya, hogy azokat az oktató kollégákat, akik hosszú időn keresztül öregbítették az egyetem hírnevét, nyugdíjba vonulásuk alkalmából PROFESSOR EMERITA, EMERITUS KITÜNTETŐ CÍMBEN részesít. A 2015. évi egyetem napi ünnepségen Szörényi László professzor Szabó Gábor rektortól vette át ezt az elismerést.

 

A KLEBELSBERG KUNÓ DÍJBAN részesülhet az a személy, aki a Szegedi Tudományegyetemen vagy az intézményhez kapcsolódóan a tudomány, az oktatás, a kultúra, a művészet területén jelentőset alkotott, illetve jelentős mértékben hozzájárult a tudományos eredmények és a kulturális értékek megismertetéséhez és elfogadtatásához.
2015-ben – a kuratórium javaslatára – az SZTE Szenátusa Klebelsberg Kunó-díjat adományozott, az elismerést Szabó Gábor rektor és Makk Ferenc professzor, a kuratórium elnöke adta át: Csirik János professzornak, az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar egyetemi tanárának; Paczolay Péter professzornak, az SZTE Állam- és Jogtudományi Kar egyetemi tanárának; Szecsődi Ferenc professzornak, az SZTE Zeneművészeti Kar egyetemi tanárának.
A KLEBELSBERG KUNÓ-DÍJ EMERITUS FOKOZATÁT vette át Fekete Éva professzor, az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar professor emeritája; Lonovics János professzor, az SZTE Általános Orvostudományi Kar professor emeritusa.

 

A kiemelkedő jelentőségű középkorkutató, Kristó Gyula professzor emlékére alapított díjat azon fiatal oktatók, kutatók kaphatják, akik a középkori magyar históriában érdekelt tudományok témakörében kiváló eredményeket értek el.

 

A Kristó Gyula Alapítvány Kuratóriuma KRISTÓ GYULA DÍJAT adományozott, az elismerést a rektor és Makk Ferenc kuratóriumi elnök adta át Kiss Attilának.

 

A Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori Iskolája által alapított CSENGERY JÁNOS EMLÉKÉRMET olyan, elsősorban nem a neveléstudomány terén elismerést szerzett kutatók kaphatják meg, akik fontos szerepet játszottak a neveléstudomány vagy a pedagógusképzés fejlődésében. A Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori Iskola Tanácsa Csengery János Emlékérem elismerést adományozott Benedek György professzornak, az SZTE Általános Orvostudományi Kar egyetemi tanárának. Az elismerést az SZTE rektora és a doktori iskola vezetője, Csapó Benő professzor nyújtotta át.

 

A PRO LAUDANDA PROMOTIONE DÍJat olyan személyek kaphatják, akik a PhD fokozatot a Szegedi Tudományegyetemen, szervezett képzést követően szerezték meg és valamennyi követelményt kiemelkedő színvonalon teljesítettek.

A díj adományozásáról a Tudományterületi Doktori Tanácsok javaslatai alapján az Egyetemi Doktori Tanács döntött. Az elismerést átadta: Szabó Gábor rektor és Toldi József professzor, az Egyetemi Doktori Tanács elnöke: Aranyi Anitának, a Kémiai Doktori Iskola; Auer Ádámnak, az Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola; Gehér György Pálnak, a Matematika- és számítástudományi Doktori Iskola; Nagy Krisztinának, a Multidiszciplináris Orvostudományok Doktori Iskola; Sárközy Mártának, a Multidiszciplináris Orvostudományok Doktori Iskola és Székesi Dórának, az Irodalomtudományi Doktori Iskola végzett PhD-hallgatójának.

 

A Szegedi Tudományegyetem Ünnepi Egyetemi Szenátusülését a Szózat közös eléneklésével zárult.

 

SZTEinfo – Ú. I.

Fotók: Bobkó Anna