Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A média relativizálja a háború borzalmait. Holott a háború rettenetes. A valós háborús hétköznapok hangulatát villantják fel, cselekvési lehetőségeit mutatják be a ma fiataljai számára is átélhető és megérthető módon a szegedi történészek tanulmánykötetei. Két könyv – a „Háborús hétköznapok hadszíntéren, hátországban 1939-1945”, illetve a „Perben és haragban világháborús önmagunkkal” című kiadvány – bemutatóján jártunk.
Neves történészek ajánlották az olvasó figyelmébe – a Kronosz Kiadó, a Magyar Történelmi Társulat és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára szervezésében a szegedi egyetem kötelékébe tartozó francia központban tartott programon – a „Háborús hétköznapok hadszíntéren, hátországban 1939-1945” című 19 szerzős kiadványt, illetve Pihurik Judit: Perben és haragban világháborús önmagunkkal című tanulmánykötetét.
A 19 közül 10 szegedi szerző
„A totális rendszerek működését történetek elbeszélésén keresztül lehet leginkább megérteni” – hangsúlyozta Szász Zoltán történész, címzetes egyetemi tanár, mikor méltatta a 19 tanulmányt tartalmazó, három és félszáz oldalas, Háborús hétköznapok hadszíntéren, hátországban 1939-1945 című kötetet. Kijelentette: „a recenzensek rémálma a tanulmánykötet ismertetése”, majd nagy részletességgel ecsetelte a szerzők érdemeit.
Kiemelte a kötetben olvasható 100 szavas „háborús szótár” elemzésének fontosságát a manapság a kulcsszavak alapján gondolkodó ifjúság szempontjából is.
Az 1939-1945 közötti háborús hétköznapokról 2013-ban Szegeden tartottak konferenciát. Az akkor elhangzó előadások képezték az alapját a most kötetté szervezett tanulmányoknak.
A szegedi történészek – A. Sajti Enikő, Csernus Sándor, Olasz Lajos, Zombori István, Kiss Gábor Ferenc, Cora Zoltán, Molnár Judit, Karsai László és Pihurik Judit – a hétköznapokat érintő, mégis izgalmas témákat feszegetnek.
„A front és a hátország közötti kapcsolatból sokat megmutatnak e tanulmányok” – jelentette ki Szász Zoltán, aki korábban első világháborús leveleket vizsgált. Szerinte „a katonák az otthont igyekeznek berendezni a fronton” – például a disznóvágással, a hétköznapokat idézik a cukor és szappan körüli sefteléssel, az óra „zabrálással” is.
Kilátástalan helyzetben a saját szerep
A kötet szerzői közé olyan neves történészek emelődtek, mint például Ormos Mária, Gyáni Gábor, Szakály Sándor, Széchenyi Ágnes, Simon Attila, vagy a kötetet Pihurik Judittal együtt szerkesztő Gyarmati György. Közülük a recenzens kiemelte – többek között – a naplókat feldolgozó Gyáni Gábor tanulmányát.
„Illyés Gyula tépelődéseit akár lakmusz-papírnak is tekinthetjük a kor vizsgálatakor. Az író a kilátástalan helyzetekben is keresi a saját szerepét” – fogalmazott az egyik tanulmány kapcsán Szász Zoltán, aki saját háborús élményeit is felvillantotta.
A gyerekek szempontjaihoz adnak adalékot Ormos Mária és Harsányi Iván személyes visszaemlékezései, amelyeket külön kategóriaként minősített izgalmasnak a történész. Hozzátette: például a légóval és az egészségüggyel, a zsidó hétköznapokkal, a csendőrséggel, a francia hadifoglyokkal is foglalkozik tanulmány. Szerinte ez a sokszínűség is oka annak, hogy „a könyvet lapozva, a tanulmányokat olvasva mindannyian fölismerhetünk valami újat a családunkról”. Hangsúlyozta Szász Zoltán: „emlékőrzés, a múlt bevallása is ez a kötet, amely – élvezetes olvasmányként – átélhetővé teszi a háború hétköznapi borzalmát” mai világunkban, amikor a média relativizálja azt.
Hideg napok Csúrogon
„Katonaruhába öltöztetett hétköznapi emberek sorsa, magatartása, cselekvési lehetőségei érdeklik Pihuruk Juditot” – állapította meg A. Sajti Enikő. A Szegedi Tudományegyetem történész professzora mutatta be kollégája, Pihurik Judit: Perben és haragban világháborús önmagunkkal című kötetét. Elárulta: a szerzővel sokat beszélgettek a memoárok forrásértékéről, a magyar-szerb kapcsolatokra is nagy hatást gyakorló világháborús „délvidéki eseményekről”.
A 8 tanulmányból építkező Pihurik-kötetet az emberi sorsok tartják össze, mindegyik arra a kérdésre keresi a választ: „Hogyan lehetséges az irracionális időszakot racionálisan, a történetírás szabályai és az emberek szemszögéből is leírni?”
A délvidéki témákkal foglalkozó 4 tanulmány közül kórképként kiemelte az újvidéki katonai parancsnoknak a polgári perét bemutató szöveget. Reflektort irányított arra a tanulmányra is, amely a Csúrogon 1942 januárjában történt megtorlás következményeiről szól. A vajdasági faluban megtizedelik a helyi szerb lakosságot, így arányaiban még az újvidéki „hideg napok” történéseinél is súlyosabb események nyomasztják az emlékezetet. Ugyanakkor az ezt követő számonkérés bizonyítja: a magyar honvédségben a háború idején is rend uralkodott.
„Pihurik Judit kézben tartja a forrásokat, képes azokat társadalomtörténeti következtetésekre és egyéni sorosok jellemzésére, rekonstruálásra is hasznosítani” – hangsúlyozta A. Sajti Enikő. Nem az államhatalom, az elnyomó szerv szemszögéből mutatja be a világháborút, hanem a hétköznapi ember útkeresései, a civil szempontok, a lehetséges magatartásmódok alapján: az egyén cselekvési lehetőségeit teszi nagyító alá. Ezért is érdemes e kötetet, mint „nemzeti emlékezetcsomagot” kézbe venni és a tanulmányokat elolvasni. A professzor szerint „saját történelmének valós ismerete adhat bátorságot minden nemzetnek a jövő építésére”.
*
A Háborús hétköznapok hadszíntéren, hátországban 1939-1945 című többszerzős tanulmánykötet, illetve Pihurik Judit: Perben és haragban világháborús önmagunkkal című könyve egyaránt megvásárolható a Líra könyvesboltjaiban, illetve a Kronosz Kiadótól is megrendelhető: www.kronoszkiado.hu, www.facebook.com/kronosz.kiado.
SZTEinfo – Ú. I.
