SZTE Info

Kiállítással emlékeznek Cholnoky Jenőre

Az Évfordulós Professzori Pantheon sorozatban Cholnoky Jenő geográfus kolozsvári professzori kinevezésének 110. évfordulója alkalmából nyílt kiállítás a József Attila Tanulmányi és Információs Központban.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A kiállítás megnyitóján az SZTE Klebelsberg Könyvtár nevében Laczkó Sándor, a Különgyűjteményi Osztály vezetője köszöntötte az egybegyűlteket, majd Mucsi László a Természettudományi és Informatiki Kar dékánja méltatta Cholnoky Jenő professzori munkásságát és nyitotta meg a kiállítást. Ezt követően Bartos-Elekes Zsombor mutatta be a kiállított dokumentumokat, tárgyakat, fotókat, térképeket.

Cholnoky Jenő 1905-1919 között vezette a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Földrajzi Intézetét. Tanári működése alatt a természettudományos szemléletű földrajz oktatásához szükséges gyakorlati tantermet, fotolabort, meteorológiaia és szeizmográfiai állomást, páratlanul gazdag könyv-, fénykép-, térkép-, ásvány- és kőzettárat épített ki (5000 fényképet és 6500 térképet), szemléltető eszközöket készített. Adományok gyűjtésével megteremtette hallgatói terepgyakorlatainak anyagi fedezetét. Egyetemi előadásainak a diákok által lejegyzetelt, letisztázott és a Tanárjelöltek Segélyegyelete által kiadott jegyzetei segítségével pontosan követhető a leadott tananyag.

A Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Földrajzi Intézetének két kollégája, Imecs Zoltán és Bartos-Elekes Zsombor dolgozza a Kolozsváron 2001-ben megtalált Cholnoky-féle fénykép- és térképtárat. A kiállításra számos igen értékes fényképet hoztak el pl. Cholnoky 1910-es útjáról, amikor a nemzetközi geológiai kongresszus keretében a Spitzbergákra utazott el. De bemutatásra kerültek a 110 évvel ezelőtti technikai színvonalon megvalósított 3D-s fényképek is látványos geomorfológiai és egyéb földrajzi jelenségekről. Ennek titka, hogy egyidejűleg két fényképezőgéppel készítettek úgynevezett sztereó képeket, amelyeket ezt követően egy duplaméretű fotópapírra hívtak elő, s egy úgynevezett sztereoszkóp segítségével lehet térhatásúan látni és átélni a bemutatni kívánt jelenséget. Cholnoky Jenő és a kolozsvári geográfus iskola technikai érzékét mutatja, hogy az 5000-es fotótár több mint harmada, körülbelül 2000 ilyen sztereofelvétel.


Fennmaradt Kolozsvárott a Cholnoky Jenő által kiépített térképtár nagyobbik része is. A 6500 térkép közül 3200 általános és tematikus térkép, 150 atlasz és 3150 topográfiai térkép. A legrégebbi térkép 17. századi (a Duna folyását a forrásától a torkolatig bemutató térkép, amely 1635-ben Amszterdamban jelent meg) és több egyedi kéziratos térképpel is rendelkezik (például Magyar László Délnyugat-Afrika térképvázlata.) A kiállításon mindkét különleges térképkincs bemutatásra került három Szegedet ábrázoló térképpel együtt.

Az érdi Magyar Földrajzi Múzeum páratlanul gazdag személyes hagyatékot őriz a világhírű geográfustól. Többek között 38 kötetes terep naplóit, amelyekben igen értékes útifeljegyzései és rajzai láthatók. De említésre érdemes a sok személyes fénykép és a több ezer hozzá írt levél, amelyek segítenek a professzor életútjának rekonstrukciójában. A fényképek mellett bemutatásra kerültek Cholnoky Jenő személyes iratai közül családi pénztárkönyvei, bevásárlási könyve és fizetési könyvei is, amelyek bepillantást engednek egy tanársegéd, majd professzor családjának hétköznapjaiba.

A kiállítás 2015. november 13-ig látogatható a Tanulmányi és Információs Központ átriumában.

A kiállítás négy intézmény együttműködésében valósult meg: a Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Könyvtár, az Egyetemi Levéltár, a Magyar Földrajzi Múzeum és a Cholnoky Jenő Földrajzi Társaság. A kiállítás anyagát Gausz Ildikó és Vajda Tamás rendezte.


SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. október 20.

Nyito_1956._oktober_20._AudMax

„A szövetség célja az, hogy az egyetemekről és főiskolákról kikerülő ifjúság, ne közönyös tömeg, vagy megfélemlített réteg legyen, hanem a népért, a hazáért, a boldogabb jövőért harcoló bátor, lelkes sereg” – idézte a helyi napilap a szegedi MEFESZ 1956. október 20-i nagygyűlésén elhangzottakat. A szegedi egyetemisták és oktatóik 64 évvel ezelőtti napjait az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta rendszeréből kiemelt visszaemlékezéssel és újságcikkel, valamint fotókkal és hangképekkel is fölidézhetjük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.