SZTE Info

A globális és a lokális is része az ifjúságkutatásnak

Az Eszményektől a kompetenciák felé című konferenciát 9. alkalommal hívta életre az MTA Szegedi Területi Bizottság Szociológiai Munkabizottsága. Idén a globális és lokális problémákra fókuszáltak a kutatók és előadók.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Ifjúsági és ifjúságkutatási tematikát helyezett középpontba, szociológiai megközelítésben foglalkozott a 9. Eszményektől a kompetenciák felé elnevezésű konferencia. A tudományos eredmények gyakorlati hasznosulását célzó, az MTA Szegedi Területi Bizottsága székházában 2015. november 16-án rendezett szimpózium résztvevőit Prof. Dr. Martinek Tamás, a Szegedi Tudományegyetem közkapcsolati rektorhelyettese köszöntötte.

 

 

Az életvilágokról


A konferencia kutatók, az egyetemi oktatók és ifjúságügyi szakemberek – például fejlesztők, stratégiai tervezők, oktatás- és ifjúságpolitikai szakértők, ifjúságsegítők – konzultációs tere lett a kilencedik alkalommal életre hívott tanácskozás.


A globalizációval kapcsolatos problémákról, annak pozitív és negatív következményeiről, a társadalom- és a természettudományok egymásra hatásáról szólt bevezető előadásában Prof. Dr. Pászka Imre. A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Szociológia Tanszék professzora szerint e felnövekvő generáció szempontjából fontosak ezek a problémák. A globalizáció, a lokalitás, a regionalizmus összefügg, része az életvilágok, azaz a természet és a kultúra világa szociológiai kutatási problémáinak. Mindezek integrálása az ifjúságkutatásba elengedhetetlen napjainkban.


Az Eszményektől a kompetenciák felé konferencia-sorozat hagyománya, hogy minden évben kiemelt témákat is tárgyal. Idén a konferencia homlokterében két téma került. Az előadók vitára kínálták a tényeken, kutatási eredményeken alapuló innováció – például településfejlesztés, felsőoktatási képzésfejlesztés – szociológiai megközelítését. De körbejárták az új ifjúságpolitikai kihívások több – közte a közéleti aktivitás, a hátrányos helyzet – témakörét is.

 

 

Alkalmazott kutatás és képzésfejlesztés


– A Dél-Alföld, Szeged, és az SZTE két fő fókuszban érintett: a jánoshalmi alkalmazott kutatás és képzésfejlesztés, ami az SZTE regionális tudásbázis szerepéből adódó feladatvállalás – hozott konkrét példát Jancsák Csaba. Az SZTE Juhász Gyula pedagógusképző Kar Alkalmazott Humántudományi Intézet Alkalmazott Társadalomismereti Tanszék főiskolai docense, a konferencia fő szervezője és a projekt kutatásvezetője elmondta: munkájukkal hozzájárultak a település jövőtervezéséhez, fejlesztési tervéhez, fejlesztési pályázataihoz. – A kutatás során kifejlesztett módszertan hasznosítható más dél-alföldi kisvárosok esetében is, mint az SZTE szolgáltatása.


A Szegedi Tudományegyetemen oktatási képzésfejlesztést eredményez a jánoshalmi projekt. Ezekről az eredményekről Kiss Mária Rita, az SZTE JGYPK Alkalmazott Társadalomismereti Tanszék főiskolai docense adott elő.


– Mindkét eset, új felsőoktatási tartalmakat és szolgáltatásokat jelent, mert egyrészt a régió felhasználja az SZTE kutatóinak tudását és kutatási eredményeit, másrészt az SZTE a kutatási eredményeket és tapasztalatokat felhasználva fejleszt ki új képzéseket – összegzett Jancsák Csaba.

 

 

A vidékfejlesztéstől az ifjúságpolitikáig


Az MTA Szegedi Területi Bizottság Szociológia Munkabizottság, az SZTE BTK Szociológia Tanszék, az SZTE JGYPK Alkalmazott Társadalomismereti Tanszék, illetve az Európai Ifjúsági Kutató-, Szervezetfejlesztő és Kommunikációs Központ „Eszményektől a kompetenciák felé IX.” című, „Életvilágok – globalizáció és lokalitás” témájú tanácskozása része volt a Magyar Tudomány Ünnepe programsorozatnak.

A Bizonyított tényeken alapuló vidékfejlesztés, innováció című ülésszak elnöke Pászka Imre professzor volt.


Dr. Balogh Péter PhD (szociológus, adjunktus, SZTE) a Vidékfejlesztési együttműködések vizsgálata az Európai Unióban címmel tartott előadást. A kisvárosi fiatalok életvilágáról és jövőorientációiról Dr. Jancsák Csaba PhD (szociológus, docens, SZTE), míg a tényeken alapuló felsőoktatási képzési innovációról és ebben az SZTE – a kutatástól a képzésfejlesztésig játszott – szerepéről Dr. Kiss Mária Rita (politológus, docens, SZTE) beszélt. Dr. Oross Dániel PhD (politológus, tudományos segédmunkatárs, MTA TK PTI) témakörének a címe: Ifjúsági részvétel a pártpolitikán túl – A Homokháti részvételi modell hatása a fiatalok részvételére.


Az Ifjúság, ifjúságpolitika – új kihívások című ülésszak elnöki tisztét Mészáros Ferenc (igazgató, SzKRSz) töltötte be. Hamvas László (szociológus, doktorandusz, DE) előadásának címe: Mennyire csendes generáció? Kádár-Csoboth Péter (ifjúságügyi szakértő, Budapest) témája: „Elprojektesedett országot álmodtam...” – avagy hogyan lett az ifjúságpolitika ifjúsági projektek halmaza? Sánta Tamás (szociális és mentálhigiénés szakember, oktató, SZTE) hozzászólásának lényege: „Régi probléma új köntösben!” – a fiatalok helyzete a NEET (Not in Employment, Education or Training) szemüvegén keresztül. Dr. Nagy Gábor Dániel PhD (szociológus, adjunktus, SZTE) Hálózati megközelítések a vallásszociológiai kutatásban címmel adta elő mondandóját.


A konferencián elhangzottakat Pászka Imre és Jancsák Csaba értékelte és összegezte. A programot támogatta: a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Akadémiai Bizottság, a Dél-Magyarországi Pedagógiai Alapítvány, a Magyar Nevelés- és Oktatáskutatók Szövetsége Szegedi csoport, a HERA Állampolgári nevelés, gyermek és ifjúsági jogok szakosztály, a Szegedi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem Polgáraiért Alapítvány.

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. május 26.

IMG_9666

Marton Ákos Barnabás és Vinkó Leó fiatal festőművészek, mindketten a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar rajz szakán végeztek. Évek óta alkotnak együtt, és dekorálnak: szórakozóhelyeken, fürdőben és épületek hatalmas tűzfalain csodálhatjuk meg monumentális munkáikat. Az alkotópárossal aktuális megbízásuk helyszínén beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.