Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Az Eszményektől a kompetenciák felé című konferenciát 9. alkalommal hívta életre az MTA Szegedi Területi Bizottság Szociológiai Munkabizottsága. Idén a globális és lokális problémákra fókuszáltak a kutatók és előadók.
Ifjúsági és ifjúságkutatási tematikát helyezett középpontba, szociológiai megközelítésben foglalkozott a 9. Eszményektől a kompetenciák felé elnevezésű konferencia. A tudományos eredmények gyakorlati hasznosulását célzó, az MTA Szegedi Területi Bizottsága székházában 2015. november 16-án rendezett szimpózium résztvevőit Prof. Dr. Martinek Tamás, a Szegedi Tudományegyetem közkapcsolati rektorhelyettese köszöntötte.
Az életvilágokról
A konferencia kutatók, az egyetemi oktatók és ifjúságügyi szakemberek – például fejlesztők, stratégiai tervezők, oktatás- és ifjúságpolitikai szakértők, ifjúságsegítők – konzultációs tere lett a kilencedik alkalommal életre hívott tanácskozás.
A globalizációval kapcsolatos problémákról, annak pozitív és negatív következményeiről, a társadalom- és a természettudományok egymásra hatásáról szólt bevezető előadásában Prof. Dr. Pászka Imre. A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Szociológia Tanszék professzora szerint e felnövekvő generáció szempontjából fontosak ezek a problémák. A globalizáció, a lokalitás, a regionalizmus összefügg, része az életvilágok, azaz a természet és a kultúra világa szociológiai kutatási problémáinak. Mindezek integrálása az ifjúságkutatásba elengedhetetlen napjainkban.
Az Eszményektől a kompetenciák felé konferencia-sorozat hagyománya, hogy minden évben kiemelt témákat is tárgyal. Idén a konferencia homlokterében két téma került. Az előadók vitára kínálták a tényeken, kutatási eredményeken alapuló innováció – például településfejlesztés, felsőoktatási képzésfejlesztés – szociológiai megközelítését. De körbejárták az új ifjúságpolitikai kihívások több – közte a közéleti aktivitás, a hátrányos helyzet – témakörét is.
Alkalmazott kutatás és képzésfejlesztés
– A Dél-Alföld, Szeged, és az SZTE két fő fókuszban érintett: a jánoshalmi alkalmazott kutatás és képzésfejlesztés, ami az SZTE regionális tudásbázis szerepéből adódó feladatvállalás – hozott konkrét példát Jancsák Csaba. Az SZTE Juhász Gyula pedagógusképző Kar Alkalmazott Humántudományi Intézet Alkalmazott Társadalomismereti Tanszék főiskolai docense, a konferencia fő szervezője és a projekt kutatásvezetője elmondta: munkájukkal hozzájárultak a település jövőtervezéséhez, fejlesztési tervéhez, fejlesztési pályázataihoz. – A kutatás során kifejlesztett módszertan hasznosítható más dél-alföldi kisvárosok esetében is, mint az SZTE szolgáltatása.
A Szegedi Tudományegyetemen oktatási képzésfejlesztést eredményez a jánoshalmi projekt. Ezekről az eredményekről Kiss Mária Rita, az SZTE JGYPK Alkalmazott Társadalomismereti Tanszék főiskolai docense adott elő.
– Mindkét eset, új felsőoktatási tartalmakat és szolgáltatásokat jelent, mert egyrészt a régió felhasználja az SZTE kutatóinak tudását és kutatási eredményeit, másrészt az SZTE a kutatási eredményeket és tapasztalatokat felhasználva fejleszt ki új képzéseket – összegzett Jancsák Csaba.
A vidékfejlesztéstől az ifjúságpolitikáig
Az MTA Szegedi Területi Bizottság Szociológia Munkabizottság, az SZTE BTK Szociológia Tanszék, az SZTE JGYPK Alkalmazott Társadalomismereti Tanszék, illetve az Európai Ifjúsági Kutató-, Szervezetfejlesztő és Kommunikációs Központ „Eszményektől a kompetenciák felé IX.” című, „Életvilágok – globalizáció és lokalitás” témájú tanácskozása része volt a Magyar Tudomány Ünnepe programsorozatnak.
A Bizonyított tényeken alapuló vidékfejlesztés, innováció című ülésszak elnöke Pászka Imre professzor volt.
Dr. Balogh Péter PhD (szociológus, adjunktus, SZTE) a Vidékfejlesztési együttműködések vizsgálata az Európai Unióban címmel tartott előadást. A kisvárosi fiatalok életvilágáról és jövőorientációiról Dr. Jancsák Csaba PhD (szociológus, docens, SZTE), míg a tényeken alapuló felsőoktatási képzési innovációról és ebben az SZTE – a kutatástól a képzésfejlesztésig játszott – szerepéről Dr. Kiss Mária Rita (politológus, docens, SZTE) beszélt. Dr. Oross Dániel PhD (politológus, tudományos segédmunkatárs, MTA TK PTI) témakörének a címe: Ifjúsági részvétel a pártpolitikán túl – A Homokháti részvételi modell hatása a fiatalok részvételére.
Az Ifjúság, ifjúságpolitika – új kihívások című ülésszak elnöki tisztét Mészáros Ferenc (igazgató, SzKRSz) töltötte be. Hamvas László (szociológus, doktorandusz, DE) előadásának címe: Mennyire csendes generáció? Kádár-Csoboth Péter (ifjúságügyi szakértő, Budapest) témája: „Elprojektesedett országot álmodtam...” – avagy hogyan lett az ifjúságpolitika ifjúsági projektek halmaza? Sánta Tamás (szociális és mentálhigiénés szakember, oktató, SZTE) hozzászólásának lényege: „Régi probléma új köntösben!” – a fiatalok helyzete a NEET (Not in Employment, Education or Training) szemüvegén keresztül. Dr. Nagy Gábor Dániel PhD (szociológus, adjunktus, SZTE) Hálózati megközelítések a vallásszociológiai kutatásban címmel adta elő mondandóját.
A konferencián elhangzottakat Pászka Imre és Jancsák Csaba értékelte és összegezte. A programot támogatta: a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Akadémiai Bizottság, a Dél-Magyarországi Pedagógiai Alapítvány, a Magyar Nevelés- és Oktatáskutatók Szövetsége Szegedi csoport, a HERA Állampolgári nevelés, gyermek és ifjúsági jogok szakosztály, a Szegedi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem Polgáraiért Alapítvány.
SZTEinfo
