Egyre több a kínai hallgató az SZTE Zeneművészeti Karán

A kar az elmúlt években sok energiát fektetett a nemzetközi munkába. Az elmúlt 10 évre visszatekintve szinte minden évben volt 1-1 kínai diák a karon, de az aktív toborzás az elmúlt 3 évben kezdődött, amikor megkötöttük az első szerződéseket a toborzócégekkel. Mára már hat kínai hallgató részesül elméleti és gyakorlati zenei képzésben, vagyis elindult egy folyamatos gyarapodás a kínai hallgatók tekintetében. Ez a más magyarországi zeneművészeti karokhoz képest nagy számnak mondható – fogalmazott Tóth Péter dékán. Hozzátette: a toborzás három színtéren valósul meg. A toborzócégek munkája mellett a kar elismert tanárai mesterkurzusokat tartanak Európán kívüli országokban is, az ilyen külföldi alkalmak is lehetőséget adnak újabb hallgatók toborzására. A legfontosabb, hogy a jelenlegi hallgatók jó hírét viszik az intézménynek így egyfajta öntoborzás is beindul. A kar kínai beiskolázási munkájába koordinátorként működik közre az SZTE Konfuciusz Intézet.

Tehetségesek, szorgalmasak a kínai diákok

A kínaiakban nagy a hajlandóság, hogy Európában tanuljanak, de nagyon megnézik, hogy melyik országot, intézményt választják. A kínai fiatalok teljes idejű, önköltséges képzésen tanulnak Szegeden. A felvételi követelmények és elvárások ugyanúgy vonatkoznak rájuk is, mint magyar társaikra: próbajáték alapján döntenek a sikeres felvételiről, de például a kínai ének szakos hallgatóknál is ugyanúgy elvárás az olasz nyelvtanulás, mint a magyaroknál.

Kínában teljesen más a zenei oktatás, így más zenei alapokat hoznak magukkal. Változó képességűek, vannak köztük kimondottan tehetséges, jó fülű, szorgalmas diákok – jellemezte a hallgatókat a dékán. A zeneelmélet tudásuk elég hiányos, de gyorsan haladnak a felzárkózással, gyorsan megértik az európai zenei gondolkodást. Aktívan részt vesznek a kar zenei életében, kórusban énekelnek, kamaracsoportokban, zenekarokban játszanak, részt vesznek a mesterkurzusokon. Ugyan maga a zene nemzetközi, de az elméleti tudás átadásánál sokszor nyelvi akadályokba ütköznek. A külföldi hallgatók elméleti és gyakorlati képzési is angol nyelven zajlik, de a változó nyelvtudásuk okoz időnként nehézségeket. Egyéb beilleszkedési problémájuk nincs, kimondottan jó viszony alakult ki a kínai diákok és a magyar hallgatók, tanárok között – tette hozzá.

Cél: tovább növelni a kínai diákok számát

A jövőbeni terveket illetően paradox helyzet alakult ki: több száz kínai fiatal jönne Európába tanulni, de a kar nem képes több száz diákot fogadni. A jelenlegi oktatói gárda és infrastruktúra maximum 18-20 külföldi hallgatót bírna el. Ez a kar összhallgatói létszámának közel 10%-a lenne. A tanárok számának növelésén túl az infrastruktúra fejlesztéssel lehetne ennél több külföldi diákokat képezni a szegedi egyetem zeneművészeti karán – fogalmazott a dékán.

SZTEinfo