Bezár

Hírarchívum

mtu_2015_kiemelt_nagy

Beavató előadások, kutatói díjak a Magyar Tudomány Ünnepe nyitányán

Beavató előadások, kutatói díjak a Magyar Tudomány Ünnepe nyitányán

2015. november 10.
7 perc

Rangos kutatói díjakat adtak át a Magyar Tudomány Ünnepének a Szegedi Tudományegyetemen tartott országos nyitányán. Két szegedi akadémikus is köszöntőt mondott. Lovász László MTA-elnök beavató előadást tartott a tudományos megismerés rögös útjáról.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Hétszáz érdeklődő kísérte figyelemmel a Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központ kongresszusi termében a Magyar Tudomány Ünnepe 2015. november 9-én tartott országos nyitányát. Az SZTE gyakorló gimnáziumának 11. évfolyamos diákjai élőben, online közvetítésként, iskolai tanórájukon hallgatták meg az előadásokat.

 

 

Mit jelent az idei mottó?


– A tudomány evolúciója – a valós és a virtuális világok. Ez a mottója a Magyar Tudomány Ünnepének. Mert közös gondolkodásra hívja a társadalmat az Akadémia, az idei november tudományos programkínálata iránytűt ad ahhoz, hogy eligazodjunk a ránk zúduló információáradatban – fogalmazott bevezetőjében Barnabás Beáta, az MTA főtitkárhelyettese. Szerinte nehéz eligazodni és megkülönböztetni a hiteles információkat a megbízhatatlan vélekedésektől. Az információs forradalom hatással van életünk valamennyi területére, előnyei és következményei társas kapcsolatainkban, életvitelünk és környezetünk fokozatos átalakulásában egyaránt érzékelhetők.


– Felismerjük-e a helyes döntések alapjául szolgáló megbízható tudás határait, helyesen látjuk-e a bennünket körülvevő világot? – kérdezte az MTA főtitkár-helyettese. A kétségekre és a kétkedőknek válasszal szolgál az Akadémia, amely az idei Magyar Tudomány Ünnepén, 2015. novemberében országszerte kétszáz, a tudományt népszerűsítő előadásra várja az érdeklődőket.

 

 

A tudomány két szegedi fellegvára


mtuSzeged két tudományos központjának szerepét két akadémikus – a Szegedi Tudományegyetem rektora, Szabó Gábor, majd az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont főigazgatója, Ormos Pálmutatta be dióhéjban.


„SZTE; tudomány és társadalmi felelősségvállalás” címmel tartott köszöntőt Szabó Gábor. Az SZTE nemzetközi rangsorokon megszerzett helyezései közül a rektor kiemelte: az ARWU 401-500. és a QS EECA 13. helyét, illetve a világ zöld egyetemeinek „bajnokságában” kivívott 19. helyet, amire a legbüszkébbek lehetünk.


A 25 ezer – közte 2500 külföldi – hallgatónak 2 ezer oktató adja át a tudást, az intézményben összesen 7200 munkatárs dolgozik. A 19 doktori iskolát működtető, 70 milliárd forint költségvetésű intézmény 5 „Lendület” és a 15 MTA kutatócsoportjának a teljesítményét is felvillantotta az SZTE rektora.


Az egészségtudományi újdonságok közül a daganatellenes immunválaszokról szóló friss közleményt, az inzulintermeléssel kapcsolatos felfedezést, a hasnyálmirigy gyulladás kezdeti szakaszának karakterizálását, illetve a térbeli tájékozódás agyi térképét említette Szabó Gábor. A kutatási eredmények ipari alkalmazásának jelentőségét aláhúzva több példával is jellemezte a szegedi egyetem szellemi potenciálját, hangsúlyozta társadalmi felelősségvállalását.


– A modern molekuláris biológia minden területén élvonalbeli kutatást folytatunk – jelentette ki Ormos Pál akadémikus. Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont főigazgatója szerint 6 „Lendület”-csoportjuk és 1 Bolyai-díjas kutatójuk mellett az SZTE-vel kialakított számos tudományos együttműködés is reprezentálja munkájukat. A számok nyelvén szólva 4 milliárdos költségvetésükre, 450 munkatársuk – közte 250 kutató – évi 200 közleményére és azok 8 ezer idézettségére irányította a figyelmet.


Az egysejtalapú kutatástól kezdve a holografikus optikai csapdán át az egyes sejtek kiválogatására és elkülönítésére alkalmas módszerig több érdekességet is felvillantott az SZBK munkatársainak kedves elfoglaltságai közül a főigazgató.

 

MTU_2015._november_09_BA
Beavató előadások, kutatói díjak a Magyar Tudomány Ünnepe nyitányán - GALÉRIA

 


Rangos elismerések, 7 SZTE-díjazott


Hatalmas tapssal köszönte meg a közönség Szecsődi Ferenc hegedűművész, a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Kara tanszékvezető egyetemi tanára, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja hegedűjátékát. Hubay Jenő: Variációk egy magyar témára című műve köszöntötte a kitüntetetteket.


Rangos tudományos díjakat adtak át a Magyar Tudomány Ünnepének szegedi rendezvényén. 11 féle elismerést vehetett át 27 díjazott.


7 tudós kapta meg az Eötvös József-koszorút: köztük Bernáth Árpád, az MTA doktora, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Germán Filológiai Intézetének professor emeritusa Frege szemantikájának elemzésével, a lehetséges világok szemantikájának irodalomelméleti alkalmazásával, Arisztotelész Poétikájának újraértelmezésével és Heinrich Böll műveinek kritikai kiadásával elért kiemelkedő eredményeiért, tudomány- és oktatásszervező tevékenységéért.


Kiosztották a Szily Kálmán-díjat, az Oláh György-díjat, a Wigner Jenő-díjat, Mikó Imre-díjat, a Bruckner Győző-díjat.


A 40 éven aluli kutatóknak adományozott Bruckner Győző-díjat Mándity Istvánnak, a Szegedi Tudományegyetem adjunktusának ítélték oda a biomimetikus, önrendeződő peptidek szintézisének és szerkezetvizsgálatának területén elért eredményeiért.


A Pungor Ernő-díjat Kónya Zoltán, az MTA doktora, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi tanára vehette át a szén nanocsövek kutatása területén elért kiváló eredményeiért.


A MOL Tudományos Díjat megosztva az SZTE munkatársai közül Bozóki Zoltán, az MTA doktora, az MTA-SZTE Fotoakusztikus Kutatócsoport tudományos tanácsadója, Szabó Gábor, az MTA rendes tagja, az MTA-SZTE Fotoakusztikus Kutatócsoport vezetője, Mohácsi Árpád, az MTA-SZTE Fotoakusztikus Kutatócsoport tudományos főmunkatársa vehette át. Ők és Puskás Sándor, a MOL GROUP kutatás-fejlesztés vezető szakértője; Varga Attila, a Hobré Laser Technology Kft. szofverfejlesztő egysége vezetője; valamint Gulyás Gábor, a Hilase Fejlesztő, gyártó, Szolgáltató Kft. munkatársa a kénhidrogén és vízgőz extrém kis koncentrációjának meghatározására alkalmas, fotoakusztikus elven alapuló módszer és műszer kifejlesztéséért és ipari alkalmazásának elterjesztéséért nyerték el a MOL Tudományos Díjat.


Az Akadémiai Szabadalmi Nívódíjban – többek között – Bozóki Zoltán, az MTA doktora, az MTA-SZTE Fotoakusztikus Kutatócsoport tudományos tanácsadója részesült: a fotoakusztikus módszer terepi, illetve ipari körülmények közötti, hosszú távú és teljesen automatizált alkalmazását lehetővé tevő módszerek kidolgozásáért, kiemelkedő kutatói, fejlesztői munkásságáért, amelynek köszönhetően a világ számos országában tengeri fúrótornyokra és gázüzemekbe, már több mint félszáz, a földgáz kénhidrogén és vízgőztartalmát mérő fotoakusztikus műszert telepítettek.


A Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Akadémiai Bizottsága és a Tudomány Támogatásáért a Dél-Alföldön Alapítvány a SZAB Ifjúsági Díjat Hegedus Ioan Andreinek adományozta a Hommage à Semmelweis című pályamunkájáért, amelyben újszerű megközelítéssel ábrázolja Semmelweis Ignácnak, az anyák megmentőjének munkásságát. Az elismerést Lovász László MTA-elnök nyújtotta át a fiatalnak.

 

 

Hogyan működik a tudomány?


mtu2Kérdések, példák, bizonyítások, esetleg tévutak és ezekből következő újabb kérdések. Az előadásával magával is bemutatta a tudós munkájának főbb módszereit Lovász László. Az MTA elnöke nem kisebb célt tűzött maga elő a Magyar Tudomány Ünnepe nyitányán elhangzó előadásában, mint hogy az alapkérdésre adjon választ: „Hogyan működik a tudomány?”


Arisztotelésztől a logika, a deduktív következtetés, a közvetlen felvetések – kontra: Occan borotvája, mely szerint a lehető legegyszerűbb magyarázat a legjobb. Az alapvető tudományos módszerek vázolása közben az MTA elnöke elárulta: szerinte egyre inkább a számokkal dolgozunk, vagyis a kvantitativitás módszere felé halad a tudomány. Gyönyörű tudományos példákkal mutata be a falszifikálhatóság és a bizonyíthatóság módszerének eredményeit és következményeit.


A Wolf-díjas, azaz matematikai Nobel-díjas kutató idézte John Horgan The End of Science című művének főbb gondolatát. „Vajon a világegyetemről alkotott elméleteink ugyanolyan rossznak látszanak majd utódaink szemében, mint amilyennek mi látjuk Arisztotelész elméleteit? Nem, mert Arisztotelész elméletei hibásak, a mieink pedig helyesek. A Föld a Nap körül kering, nem pedig fordítva, és a világnak alapelemei nem a föld, a víz, a tűz és a levegő, hanem az oxigén, a hidrogén és más elemek, amelyek kvarkokból és elektronokból állnak.” Ezt az álláspontot nem osztja Lovász akadémikus, aki szerint egy úton halad a tudomány, amely úton Arisztotelésznek és a ma tudósainak egyaránt fontos a szerepe. Mert látni kell: miközben a fizika sok kérdésére tudunk válaszolni, még mindig nem értjük az élet, a gazdaság, az agy működését, sőt: a történelmet sem.


Miért a tudomány a megismerés legrögösebb útja? Hol vannak a tudomány határai, vannak-e korlátai? Hogyan születnek az áltudományos elméletek? Ezekre a kérdésekre is válaszolt, mondandóját matematikai példákkal illusztrálta Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. A beavató előadást és Magyar Tudomány Ünnepének a Szegedi Tudományegyetemen tartott országos nyitányát bárki megtekintheti utólag is


*


Az MTA Szegedi Terüoleti Bizottsága vonzáskörzetébe tartozó régióban közel félszáz eseményen várják a tudomány iránt érdeklődőket. Részletes program a http://tudomanyunnep.hu oldalon található.


Az MTA Szegedi Területi Bizottsága által szervezett programok itt olvashatók


SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotók: Bobkó Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Aktuális események

Rendezvénynaptár *

Kapcsolódó hírek