SZTE Info

napfogyatkozas_kiemelt_nagy

Napfogyatkozás-csodáló egyetemi polgárok

Csillagászok, fizikusok, egyetemi hallgatók, az SZTE rektora és számos munkatársa is kíváncsian szemlélte a 2015. március 20-án délelőtt megfigyelhető napfogyatkozást.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Legközelebb 2026-ban lesz olyan napfogyatkozás, amelyet Magyarországról is megfigyelhetünk. Talán ez a dátum és a verőfényes tavaszi időjárás is oka volt annak, hogy kitüntetett figyelmet szántak a szegedi egyetem polgárai is a 2015. március 20-án megfigyelhető égi csodának, a (részleges) napfogyatkozásnak.

 

Napfogyatkozas_2015._marcius_20
Napfogyatkozás-csodáló egyetemi polgárok - GALÉRIA


Az Agórában csillagászok magyaráztak


Szegedről nézve a napfogyatkozás 2015. március 20-án 9 óra 39 perckor kezdődött. Itt a maximális (62,7 %-os) fedés 10 óra 48 perckor következett be. A napfogyatkozás jelensége 11:59-kor ért véget – adott helyzetjelentést a csillagász Szalai Tamás. A Szegedi Tudományegyetem Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék munkatársa és még legalább félszáz egyetemi oktató és hallgató a szegedi Szent-Györgyi Albert Agórában összegyűlt mintegy 800 diáknak magyarázott a fényről.

A fizikai kísérletek mellett a napfogyatkozást 5 távcsővel figyelhették meg a fiatalok. A szakértők az SZTE Természettudományi és Informatikai Karáról, valamit Juhász Gyula Pedagógusképző Karáról, valamint a gyakorló gimnáziumában elhelyezett SzeReTeD laborból érkeztek.

„Napnéző szemüveget, hegesztőüveget vittünk, így minden érdeklődő megnézhette egy pillanatra a napfogyatkozást” – tudatta Szalai Tamás. Aki nem jutott a távcsövekhez, azok számára a kivetőn mutatták meg az égi jelenséget.

„A Fény Nemzetközi Éve 2015” magyarországi és Csongrád megyei programjait megnyitó akadémikus, Szabó Gábor, az SZTE rektora a tanszékéről hozott napnéző szemüveget a hivatali dolgozószobájába. Onnan kilépve a munkatársainak – többek között Kiss Ágnes titkárnőnek is – segített megszemlélni a napfogyatkozást: a rektori hivatal üvegtetejű átriumán keresztül nézhették az égi csodát.

 


Villámcsődület a Dóm téri oktatási épület előtt


Egyetlen hegesztéskor használatos pajzsot adott kézről kézre a medikusok és gyógyszerész-hallgatók csapata: legalább negyven magyar és külföldi diák nézte a szegedi dóm árnyékából a Nap és a Hold égi „randevúját”.

Közkincs lett jónéhány percent át a szegedi dóm körüli építkezésen dolgozó Gordiusz ’95 Zrt. munkatársainak „védőszemüvege”.

– A klinikakertből az egyetemi órámra tartva láttam meg, hogy a dóm tövében két munkás a hegesztéskor használatos pajzson át néz a Napba. Gondoltam egyet és megkérdeztem tőlük: kölcsön adnák-e nekem is a „védőszemüveget”, hogy legalább egy pillanatot elcsíphessek a csodás napfogyatkozásból – mesélte Mohácsi Bettina. Az SZTE első éves gyógyszerészhallgatója elárulta: gyermekkora óta hobbija a csillagászat. – Roppantul sajnáltam, amikor kiderült számomra, hogy a péntek délelőtti két órám közti szünetben nem lesz módom megcsodálni a napfogyatkozást az Agóra programján, csillagászok magyarázatát hallgatva. Ezért kaptam az alkalmon, amikor meglátta a hegesztéskor használatos pajzsot… – mosolygott a „kölcsönző” Szántó Tibor villanyszerelőre. Ötletgazdaként nem bánta, hogy másoknak – például e sorok írójának is – örömet szerezhetett kezdeményező készségével. Ugyanis Bettina köré gyűltek a járókelők és az SZTE úgynevezett nagy oktatási épületéből kilépő medikusok, hogy a kölcsön kapott pajzs védelmében ők is belenézhessenek a Napba.

 


Sarló alakúvá váló napkorong


Lelkesen invitálták társaikat, hogy osztozzanak a különleges égi csoda látványában a szegedi egyetemen angolul orvostudományi ismereteket tanuló fiatalok is. Kézről kézre adták az egyetlen pajzsot, hogy annak sötét üvegén át megpillanthassák a sarló alakúvá változó napkorongot. A két másodéves medikus, Dániel és Klaudia is örömét lelte a látványban. A misztikus szűrt fényben lelkesen magyarázták egymásnak, ki mit látott. A Föld különböző szegleteiből érkező és Szegeden tanuló egyetemisták együtt örültek, ahogy ismét teljessé vált a Nap uralma az égbolton.  

– A teljes napfogyatkozás élményére is emlékszem, pedig még csak négy éves voltam – jegyezte meg, majd gyorsan kiszámolta: legközelebb 31 évesen láthat hasonló égi csodát.


SZTEinfo – szöveg: Újszászi Ilona

Fotók: Kovács Gábor Szalai Tamás, Újszászi Ilona

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. október 20.

Nyito_1956._oktober_20._AudMax

„A szövetség célja az, hogy az egyetemekről és főiskolákról kikerülő ifjúság, ne közönyös tömeg, vagy megfélemlített réteg legyen, hanem a népért, a hazáért, a boldogabb jövőért harcoló bátor, lelkes sereg” – idézte a helyi napilap a szegedi MEFESZ 1956. október 20-i nagygyűlésén elhangzottakat. A szegedi egyetemisták és oktatóik 64 évvel ezelőtti napjait az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta rendszeréből kiemelt visszaemlékezéssel és újságcikkel, valamint fotókkal és hangképekkel is fölidézhetjük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.