Hogyan használja fel hazánk az uniós forrásokat?

Csepreghy Nándor, fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár és Kis Miklós Zsolt, agrár- vidékfejlesztésért felelős államtitkár is részt vett azon a szegedi konferencián, melyen Magyarország 2014-2020 időszak fejlesztési irányairól tanácskoztak az SZTE központi épületében. A konferencián Kemény Lajos, az SZTE tudományos és innovációs rektorhelyettese elnökölt.

A rendezvény az Európai Bizottság, a Europe Direct Szeged és az SZTE ÁJTK Nemzetközi és Regionális Tanulmányok Intézet szervezésében zajlott.

Egységes fejlesztési stratégia

„2014-ben egyszerre kellett megvonnunk az elmúlt 10 év mérlegét, valamint felkészülnünk az előttünk álló hét év kihívásaira” – mondta Csepreghy Nándor. A fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár előadásában a magyar kormány előtt álló kihívásokról és az új stratégiai irányvonalakról beszélt.

„Egységes fejlesztési stratégiára van szükség beazonosítható fókuszpontokkal” – szögezte le az államtitkár. A magyar kormány munkájának köszönhetően az uniós források csökkenése ellenére is növelni tudta az egy főre jutó forrásainak mennyiségét. Míg 2007 és 2013 között 670 ezer forint támogatás jutott egy-egy magyar állampolgárra, addig 2014-2020 között ez már 712 ezer forint lesz.

Az Európai Uniós források felhasználásáról a 2014 és 2020-as időszakra kitűzött cél, hogy a kormány az uniós szabályokat betartva tudja támogatni azokat a helyi gazdaságokat és vállalatokat, melyek nemzetgazdasági partnerek lehetnek. „Hosszú távú gazdasági növekedési pályára kell állítani az országot” – jelentette ki az államtitkár.

Hogyan használja fel hazánk az uniós forrásokat? - GALÉRIA

Új rendszer a fejlesztési források tekintetében

A 2014-2020 közötti időszakban jelentős és radikális változásokat vezet be a kormány a fejlesztési forrásokkal kapcsolatosan. Az uniós források új pályázati szakaszában szigorodnak a pályázati lehetőségek, de egyszerűbb lesz a pályázati management. Nagyobb hangsúly helyeződik az innovációra, támogatva az olyan kis-és középvállalkozásokat, valamint az oktatási intézmények mögött álló cégeket, melyek innovációs tevékenységet végeznek.

Az új pályázati rendszer kialakításában cél a vállalatok adminisztratív terheinek csökkentése, a fejlesztési források egyszerűbb kezelése. Ennek egyik elemeként beszüntetik a biztosíték, garancia intézményét – tudtuk meg.

„ A kormány egy olyan rendszerátalakítást kínál, mellyel lehetőséget termet arra, hogy Magyarország visszaszerezze azokat az erőket, melyeket az elmúlt években elvesztett” – összegzett Csepreghy Nándor.

Az agrár- és vidékfejlesztés felélénkítése

Az új pályázati szakaszban több mint 12 milliárd euró uniós támogatás fordítható agrár- és vidékfejlesztésre. A kormány agrárpolitikai célkitűzései között szerepel a vidéki munkahelyek fejlesztése, a mikro-, kis- és középvállalkozások kiemelt fejlesztése, a korszerű tudásbővítés és a versenyképesség javítása – fogalmazott Kis Miklós Zsolt. Az agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár hangsúlyozta: a kormány célja az erőforrás hatékony, környezetkímélő gazdálkodás erősítése, valamint az ország egyes területei között meglévő különbségek kiegyenlítése.

A 2007-2013-as időszakhoz képest új eljárásrendet dolgoz ki a kormány. A támogatások középpontjába a kis- és középvállalkozások kerülnek, kiemelt fejlesztésbe részesülnek a munkaigényes ágazatok, egyszerűsített támogatás-típusok és egyszerűsített elbírálási eljárást vezetnek be. Az új rendszerben az előleg, a saját teljesítés, a természetbeni hozzájárulás valamint a használt eszközök alkalmazásának lehetősége is megjelenik.

Kiss Miklós Zsolt előadása itt olvasható

Hangsúlyos a kertészetek támogatása

Az új ciklusban a beruházás jellegű támogatások esetében a kertészet, ezen belül is a zöldség- és gyümölcstermesztés ágazatai azok, amelyek a korábbinál nagyobb figyelmet kapnak – hallottuk az államtitkártól. Hozzátette: általános cél, hogy olyan ágazatokat támogassanak, ahol valóban munkahelyek jönnek létre. A kertészet mellett ilyenek az állattenyésztési és vízgazdálkodási célú beruházások. A fiatal gazdálkodók az új rendszerben is részesülhetnek átalánytámogatásban, ezen túlmenően beindul egy Fiatal Gazda Tematikus Alprogram is. Ez azt jelenti, hogy intenzív szakképzésben és szaktanácsadásban részesülnek a nyertes pályázók.

A Vidékfejlesztési Program uniós elfogadása 2015. májusára, az egyes pályázatok meghirdetése 2015. nyarától várható – tudtuk meg.

Az SZTE, a sikeres pályázó

A 2011-2014-es uniós pályázati ciklusban az SZTE 137 projektet valósíthatott meg több mint 49 milliárd forint EU-támogatást elnyerve és hasznosítva – sorolta a számokat az SZTE gazdasági vezetője. Majó Zoltán meggyőzően válaszolt a kérdésre: „Miben volt sikeres az SZTE?” Elmondta: az „apróbb” – többek között a határmenti együttműködésre építő – tervek valóra váltása mellett az egyetemi infrastruktúrát fejlesztő TIOP-programokkal több mint 26 milliárd forinttal, míg a tudományt „gondozó” TÁMOP-projektekkel több mint 14 milliárd forinttal lett gazdagabb az SZTE.

A „Tudássétány” több oktatási és kutatási épület megújulását, illetve az SZTE Mérnök Kar új bázisának a fölhúzása mellett az egészségügyet szolgáló 265 ágyas magkórház, valamint az SBO mellett az 1970-es évek színvonalán álló 410 ágyas klinikai tömb felújítását eredményezte – részletezte a gazdasági vezető. Zöld egyetem lett az SZTE – köszönhetően például a geotermikus és napenergiát hasznosító beruházásoknak. Ennek jelentőségét kifejezi, hogy az évi 2 milliárd forint energiaköltségű SZTE évi 100 millió forint körüli összeget takarít így meg.

„Újabb projekteket generálnak a tudományos kutatást támogató TÁMOP-pályázatok” – mutatott grafikonokat Majó Zoltán. A gazdasági vezető szerint a számszerűsíthető sikerekhez nagyban hozzájárult az erős projektmenedzsment: az EU-forrásokat 99,2%-os biztonsággal hívta le az SZTE, ami kiváló eredménynek számít.

„Mennyire lesz sikeres az SZTE a 2014-2020-as időszakban?” Kérdésére válaszolva Majó Zoltán szerint a siker attól is függ majd, hogy az SZTE mennyire tudja hálózati kapcsolatait mozgósítani. A jövő érdekes kérdésének nevezte, hogy „az ELI körül sikerül-e kialakítani a Tudásparkot?” Elkerülhetetlen a technológiai váltás: szerinte az SZTE-nek is lépnie kell, mert a robotika a XXI. század új „vivőhulláma”.

Majó Zoltán előadása itt olvasható

Gyarmati Zoltán, a Csongrád Megyei Önkormányzati Hivatal Területfejlesztési Oszályának vezetőjének előadása itt elérhető.

Dr. Tráserné Oláh Zsuzsanna, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara titkárának előadása itt elérhető.

SZTEinfo – Gajzer Erzsébet, Újszászi Ilona

Fotók: Gajzer Erzsébet