SZTE Info

sofi_dijatado_kiemelt_nagy

Biológus konferencia után díjeső

Az SZTE biológus hallgatóinak konferenciája után a legtehetségesebbek átvehették a Sófi-alapítvány díjait.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Biológuskonferenciát rendezett 2015. március 19-én a Szegedi Tudományegyetem Tehetségpont részeként működő Sófi József a Szegedi Tehetségekért Alapítvány. Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontbeli tudományos seregszemlén 17 pályázó nevezett mesterképzés és doktorandusz kategóriában.



Elismerés a legjobbaknak


Az SZTE biológia mesterszakosai közül 3. helyezett lett Kozma Mihály, a 2.: Giricz Zsófia, míg az 1. helyezett: Molnár Árpád. A doktorandusz kategória dobogósai: Varga Gergely István (3.), Szabó Renáta (2.), Tölgyesi Csaba (1.).

A Sófi-alapítvány díjakat átadó kuratóriumi elnöke, Kovács Kornél professzor (SZTE TTIK Biotechnológiai Tanszék) szerint a 12. biológus konferencia bizonyított: rangos tudományos programmá vált.

Az ifjú biológusok számára megmérettetést jelentő konferencián díszvendégként jelent meg Gausz János. A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Genetikai Tanszék nyugalmazott tudományos tanácsadója számára az alapítványt létrehozó és éltető Sófi József nyújtotta át a Greguss Pál-emlékérmet.


Sofi_dijatado_galeria
Biológus konferencia után díjeső - GALÉRIA


Vállalkozó mecénás


Sófi József, az alapítvány létrehozója 1990-ben ígéretes biológusként végzett a szegedi egyetemen, ám anyagi okokból el kellett hagynia a tudományos pályát. Vállalkozásokba kezdett, és megfogadta, hogy ha sikeres lesz, támogatni fogja a tehetséges hallgatókat, hogy ők ne kényszerüljenek elhagyni a kutatói pályát.

2001-ben megalapította a Sófi József a Szegedi Tehetségekért Alapítványt, amely kezdetben a biológushallgatók, majd 2006 óta a szegedi egyetem minden tehetséges hallgatójának támogatását küldetésének tekinti. Az évente megrendezendő konferencián a biológushallgatók kutatási témájukról tartanak előadásokat, és az alapítvány kuratóriuma ennek alapján ítéli oda a Sófi-ösztöndíjakat.

Sófi József és alapítványa tehetséggondozó tevékenységét számos díjjal ismerték el. Így 2008-ban Kármán Tódor-díjjal (a társadalmi felelősségvállalás területén adható legrangosabb állami kitüntetés). Továbbá a Szegedi Egyetemért Mecénásdíjjal, az SZTE Természettudományi és Informatika Kar Mecénás díjával és 2012-ben a Szegedért Alapítvány társadalmi-állampolgári kuratóriumának Debreczeni Pál-díjával.



Lendület a tehetségeknek


A legkiválóbb Sófi-ösztöndíjas biológushallgatók kiemelkedő karriert mutattak fel az elmúlt tizennégy évben. Többek között itt érte el első sikereit a kétszeres Sófi-ösztöndíjas Lipinszki Zoltán molekuláris biológus, aki később Junior Prima Díjat is kapott, ma a Cambridge-i egyetemen kutat.

Maróti Gergely az Egyesült Államokból hazatérve világszínvonalú kutatócsoportot alapított Szegeden.

Szebeni Gábor, Marosi Máté és Tóth Andrea rangos külföldi kutatóintézetekben dolgozva öregbítette a Sófi-alapítvány hírnevét.

A kétszeres Sófi-ösztöndíjas Nagy László az USA-ból jött haza és elnyerve az MTA Lendület programját, önálló kutatócsoportot hozott létre.

 

SZTE-info

fotók: Ócsai Gábor

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. október 20.

Nyito_1956._oktober_20._AudMax

„A szövetség célja az, hogy az egyetemekről és főiskolákról kikerülő ifjúság, ne közönyös tömeg, vagy megfélemlített réteg legyen, hanem a népért, a hazáért, a boldogabb jövőért harcoló bátor, lelkes sereg” – idézte a helyi napilap a szegedi MEFESZ 1956. október 20-i nagygyűlésén elhangzottakat. A szegedi egyetemisták és oktatóik 64 évvel ezelőtti napjait az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta rendszeréből kiemelt visszaemlékezéssel és újságcikkel, valamint fotókkal és hangképekkel is fölidézhetjük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.