Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A tudomány szabadságáról és kötelezettségeiről is szó esett az MTA 186. közgyűlésén. Az első napon, 2015. május 4-én 13 tudós, köztük 3 szegedi vehette át az MTA elnöksége által adományozott Akadémiai Díjat.
„Hogyan tudunk beilleszkedni a nálunk nagyobb és gazdagabb nemzetek tudományos világába, hogyan lehet kizárni az ellenségeskedést és a butaságot a tudomány világából, mi a kutatók felelőssége a 21. század elején?” E kérdésekkel is foglalkozniuk kell a ma tudósainak.
A felsőoktatás nem vetélytárs
Aktuális kérdésként idézte Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke az MTA 186. közgyűlésén mondott köszöntőjében a szervezet egy korábbi elnöke, Eötvös Loránd godolatait: „Törekedjünk arra, hogy nemzetünk magyar, de nemcsak magyar, művelt is legyen, s mint ilyen megállja helyét a számban nagyobb, hatalomban erősebb európai nemzetek között.”
„A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésén el kell mondani, hogy a tudományos kutatás és az oktatás, a kutatóintézetek és a felsőoktatási intézmények nem vetélytársak, hanem egymást feltételező, erősítő és közös célért dolgozó szervezetek. Ugyanígy nem vetélytársak a természettudományok, humán tudományok és művészetek, hanem az emberi kultúra egymást kiegészítő dimenziói” – hangsúlyozta az MTA elnöke.
További részletek az MTA közgyűlésének első napjáról.
A magyar tudomány 400 kiválóságáról, az MTA 186. közgyűléséről képgaléria.
Kitüntetések
Kitüntetéseket adott át Lovász László, az MTA elnöke. Az MTA elnöksége által alapított Akadémiai Díjat kapott Jakab Éva, az SZTE Állam- és Jogtudományi Kar Római Jogi Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára a Szerzők, kiadók, kalózok című monográfiájáért. „A műben a szerzői tulajdon védelmére vonatkozó társadalmi igény széles körű felmerülésétől, a könyvnyomtatás felfedezésétől és elterjedésétől kezdve kialakult elvi-elméleti megközelítések kritikai elemzését adja, a téma nemzetközi irodalmában megfogalmazott legfontosabb elméleteket és kidolgozóik tevékenységét történeti, filozófiai, társadalmi és gazdasági összefüggésbe ágyazva tárgyalja.”
Akadémiai Díjat vett át Nemes Attila, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ II. számú Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központ egyetemi docense „a noninvazív kardiovaszkuláris képalkotó módszerekkel, kiemelten az echokardiográfia legújabb ágaival kapcsolatos széles körű kutatásaiért, a háromdimenziós echokardiográfia hazai bevezetéséért, a hazai kardiovaszkuláris képalkotó diagnosztika fejlesztésében elért eredményeiért, amelyekkel e kutatásokat a nemzetközi élvonalba helyezte”.
Pap Gyulát, az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Bolyai Intézet intézetvezetőjét és a Sztochasztika Tanszék tanszékvezető egyetemi tanárát „a határeloszlástételek, a sztochasztikus folyamatok és a matematikai statisztika területén elért, nemzetközileg elismert kutatásaiért” tüntette ki az MTA, amely közleményében úgy fogalmazott: jelentős utánpótlás-nevelő és iskolateremtő munkássága az egyik legfontosabb pillére a szegedi matematikaoktatásnak.
A fény a középpontja a tudományos osztályok programjainak
„Lovász Lászlónak, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének az Akadémia 2014. évi tevékenységéről, valamint költségvetéséről és vagyoni helyzetéről szóló beszámolójával folytatódik az MTA 186. közgyűlése” 2015. május 5-én – írja az mta.hu.
Török Ádám főtitkár az Akadémia kutatóhelyeinek tavalyi tevékenységét összegzi. A Közgyűlés beszámolót hallgat meg – többek között – az MTA területi bizottságai 2014-es tevékenységéről is, és dönt az 1949 és 2014 között hozott határozatainak felülvizsgálatáról és deregulációjáról.
Május végéig az MTA tudományos osztályai a közgyűléshez kapcsolódóan tartanak előadás-sorozatokat. E tanácskozások témái közül több is kapcsolódik a Fény Nemzetközi Éve programsorozathoz. A Szegedi Tudományegyetem kutatói közül például 2015. május 6-án Heterogén fotokatalizátorok előállítása, jellemzése; szerves szennyezők fotokatalitikus lebontása címmel Dombi András és Hernádi Klára; 2015. május 7-én Kinureninek és neurológiai kórképek: Gyógyszerfejlesztési lehetőségek címmel Vécsei László; Melanoma malignum címmel Oláh Judit és Lézerek alkalmazása a bőrgyógyászatban címmel Kemény Lajos; továbbá Szabó Gábor A szegedi szuperlézer – egy újfajta fényforrás címmel tart előadást.
Az MTA 186. közgyűlésének programja itt olvasható.
SZTEinfo
