Kínai-magyar baráti napot tartott az SZTE zeneművészeti fakultása

Azzal a céllal rendezett 2015. április 29-én kínai-magyar baráti napot a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Kara és az SZTE Konfuciusz Intézet, hogy közelebb hozza a kínai hallgatókat az egyetemhez, a fakultás magyar és kínai diákjai jobban megismerjék egymást, a város és az egyetem nyújtotta lehetőségeket. Együtt látogattak el a Szegedi Vadasparkba, közösen bowlingoztak, majd a nap zárásaként együtt karaokeztek.

Tovább nő a kínai diákok száma a karon

Jelenleg öt kínai hallgató zongora, gitár és ének szakon tanul a karon. „Ez igen nagy szám, hiszen éveken keresztül csak egy-egy kínai hallgatóval találkozhattunk. Az elmúlt években sok munkát fektettünk abba, hogy a diákok számát megnöveljük. A munka eredményességét mutatja az is, hogy jövőre további egy kürtös hallgató érkezik a Tisza-parti universitasra.” – fogalmazott Tóth Péter. A zeneművészeti fakultás dékánja hozzátette: nem léteznek még csereprogramok a kar és kínai egyetemek karai között, az itt tanuló diákok saját költségükön, fizetős hallgatókként jönnek többnyire BA képzésekre. „Pillanatnyilag különböző kínai toborzócégekkel állunk szerződésben. A kar munkájába koordinátorként működik közre az SZTE Konfuciusz Intézet; segít a szerződések lefordításában, támogatja a hallgatók ügyintézését itt tartózkodásuk időszakában” – mondta a dékán.

Hogyan lehet vonzó az SZTE ZMK a külföldi hallgatók számára?

Tóth Péter a nemzetköziesítés kapcsán kiemelte: nagyon fontos a külföldi diákok számára, hogy a világrangsorokban hogyan szerepel egy egyetem. „Az SZTE kiemelt helyen szerepel ezekben a rangsorokban. Ez kiemelkedően fontos a külföldi hallgatóknak, hiszen amikor a továbbtanulásáról döntenek, valószínűleg nem is tudják, hogy hol van Szeged. A toplistás szereplés vonzóvá teszi a szegedi egyetemet” – mondta. A kínai hallgatók számára megnyugtató lehet az is, hogy az egyetem berkein belül Konfuciusz Intézet működik, ahol beszélik a nyelvüket, ismerik a kultúrájukat – tette hozzá. A kar vezetése a nemzetköziesítés jegyében látogatott el két amerikai egyetemre is, ahol tárgyalásokat folytattak az egyetemi vezetőkkel és hangversenyt adtak.

„A gyakorlat a legjobb példája annak, hogy mit tudunk felajánlani a hallgató jelölteknek. Egyrészt személyes megkeresés útján igyekszünk partnereket találni, másrészt a kar munkatársai gyakran hangversenyeznek Európán kívüli országokban és tartanak mesterkurzusokat. Az ilyen külföldi alkalmak is lehetőséget adnak újabb hallgatók toborzására” – fogalmazott Tóth Péter. A kar dékánja hozzátette: a művészetoktatásban a személyes kapcsolatok, a személyes példa az egyik legfontosabb tényező. Ugyanakkor fontos az is, hogy olyan megjelenéseket produkáljon az intézmény, melyek segítik a külföldi diákok döntését. „Ezért a követező nagy feladat egy olyan angol nyelvű honlap elkészítése, amely egy amerikai, dél-afrikai vagy kínai hallgató számára is olyan információkat tartalmaz, mely alapján dönteni tudnak arról, hogy a Szegedi Tudományegyetemet válasszák-e” – mondta a dékán.

A kínai diákok muzikalitása – nehéznek ítélik Bartók műveit

Tóth Péter elmondása szerint változó képességű kínai hallgatók tanulnak a karon, vannak köztük kimondottan nagyon tehetséges, jó fülű, lelkes és szorgalmas diákok. A képzések felvételi követelményében ugyan szerepel elvárásként az angol nyelvtudás, de akadnak nyelvi nehézségek. A kar ebben is támogatja külföldi hallgatóit; aki igényli, azt angol kurzusra is beíratják, illetve angol nyelvű tananyagot biztosítanak a vizsgákra készüléshez, folyamatosan segítik őket a zenei szakszókincs bővítésében.

Két kínai zongorista hallgatót tanít Szokody Anikó, az SZTE Zeneművészeti Kar oktatója. „Érezhető a különbség a két ország zeneoktatásának felépítésében, változó zenei tudással, elméleti háttérrel és különböző szintű angoltudással érkeznek a diákok” – fogalmazott a zongoratanár. Hozzátette: részben a két ország kultúrájából következik, hogy a kínai tanítványok nagyon precízek, főként a részletekre fókuszálnak. Nagyon jó munkamorállal rendelkeznek, minden óra hanganyagát felveszik, és többször visszahallgatják. A fantasztikus munkamorálhoz társul az is, hogy a kínai hallgatók maximális tisztelettel fordulnak a mesterük iránt. „Ehhez tudjuk hozzáadni a mi zenekultúránk plusz elemeit, a frázisokat, a szabad gondolatok megfogalmazását, a művészi formába öntését. Folyamatos kihívás a kínai hallgatókkal dolgozni, ám lelkesedésük megkönnyíteni az oktatói munkát” – mondta Szokody Anikó. A tanárnőtől azt is megtudtuk, hogy a diákok otthoni tanulmányaik időszakában nagyon kevés magyar zenét játszottak, inkább a klasszikusokat ismerik, így például Chopin, Mozart és Bach műveit. Szegedi tanulmányaik alatt, a magyar kultúra megismertetése céljából Liszt Ferenc és Bartók Béla műveit is tanítják nekik, ám – a magyar diákoktól eltérően, akiknek szinte a vérükben van egy-egy Bartók darab előadási módja – a kínai diákok nehéznek ítélik meg ezeket a zongoraműveket.

SZTEinfo – Gajzer Erzsébet

Fotó: Herner Donát, Iványi Aurél