A magánjog aktuális kérdéseiről tanácskoztak az SZTE-n

A rendezvényt a Magánjogot Oktató Fiatalok kilencedik, a Magánjogot Oktatók Egyesületének hetedik éves rendes konferenciájaként rendezték meg, ahol a nyolc jogi kar közel ötven oktatója, kutatója tartott tudományos előadást. A résztvevők tudományos diskurzust folytattak – többek között – az új Ptk. tapasztalatairól, valamint a polgári perrendtartás, és a nemzetközi magánjog kodifikációjáról.

„A jog nem más, mint szenvedély nélküli értelem”

A tudományos konferencia évfordulós rendezvény, hiszen 2007-ben, 8 évvel ezelőtt a Szegedi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Kar falai közül indult az a kezdeményezés, melyet mind a nyolc hazai jogi kar támogatott. Egy SZTE-s helyszín inspirálta azt a pécsi gondolatot is, mely felvetette a magánjogot oktatók egyesületének létrehozását – ismertette Görög Márta, az SZTE ÁJTK egyetemi docense. „Mi nem kutatócsoportokban alkotunk, melyet sokszor hátrányként említenek. Ha visszagondolunk az elmúlt évek konferenciáira, ezt a tényállítást, véleménynyilvánítást rögtön meg tudjuk cáfolni, hiszen ezeknek a konferenciáknak a csíráit, itt a magánjogot oktatók közösségének berkein belül kell keresni” – mondta a MOE elnöke. Hozzátette: a közösségi lét nem csupán elemi alapvető érdek, hanem egy megőrizendő érték is. A Magánjogot Oktatók Egyesületének egyik alapvető célkitűzése ezen értékek megőrzése. Emellett a tudományos diskurzusok és a kollégák, különös tekintettel a fiatal kollégák támogatása. Hangsúlyozta: az éves konferenciák végigkísérték a Ptk. kodifikációs folyamatát, a szegedi konferenciával kezdetét veszi a polgári eljárásjogi illetve a nemzetközi magánjog kódex kodifikációját érintő tudományos tanácskozás is.

„A jog nem más, mint szenvedély nélküli értelem” – idézte Arisztotelész gondolatát Görög Márta. „Ennek ellenére azt kívánom, hogy továbbra is szenvedéllyel telve éljük életünket és szenvedéllyel telve kutassunk” – zárta köszöntőjét.

A tudomány mellett az oktatásra is hangsúlyt kell helyezni

Hajdú József, az SZTE Állam-és Jogtudományi Kar dékánja elmondta: nagyon nehéz minden tanszéknek és tudományterületnek a képviselőit összefogni, ezért is fontosak az ilyen találkozók, hiszen itt látják egymást, hallják egymás véleményét a szakemberek.

Az összejövetelen a tudományos tanácskozás, a kodifikációk megvitatása mellett, magára az oktatásra, a polgári jog és a kapcsolódó nemzetközi magánjog oktatására is hangsúlyt kell helyezni, hogy az intézmények megismerjék egymás oktatási módszereit, elvárásait.

„A mai nap szekcióüléseiben nagyon szenvedélyes viták legyenek, nagy szenvedéllyel vitatkozzon mindenki, és a végeredmény értelmes legyen”

– kívánta a résztvevőknek Szabó Imre, az SZTE ÁJTK Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszék vezetője.

A fogyasztói kölcsönre vonatkozó törvénymódosításról

Bodzási Balázs igazságügyi és magánjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár előadásában arról beszélt, hogy az igazságügyi minisztériumban milyen magánjogot érintő elképzelések fogalmazódtak meg. Határozottan előtérbe került a magánjog a minisztériumi munkán belül – szögezte le. Ezt mutatja számos jogszabály módosítás is, így például a fogyasztóknak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény módosítása.

„Egy előremutató kezdeményezés a fogyasztói kölcsön területén belül, hogy a törvénymódosításba az 1. §-ba egy új 4. és 5. bekezdés került” – fogalmazott. A 4. bekezdés szerint: a törvény rendelkezéseit a Ptk.-nak a 6. könyv 62.§ szerinti, a feleket terhelő együttműködési és tájékoztatási kötelezettség szabályaival összhangban kell alkalmazni, vagyis figyelemmel kell lenni a Ptk.-nak a feleket terhelő együttműködési és tájékoztatási kötelezettségére. A 6. könyv 62. § 1. bekezdése szerint pedig a szerződéskötési tárgyalások alatt és a szerződés megkötésekor mindkét felet, a hitelezőt és az adóst ugyanúgy együttműködési és tájékoztatási kötelezettség terheli – ismertette. A fogyasztói kölcsönszerződéseknél, egy kétoldalú jogügyletnél a hitelező mellett az adóst is kell, hogy kötelezettségek terheljék. Mindkét féltől bizonyos kötelezettségeket el kell várni – hangsúlyozta az új szabály fontosságát.

A tájékoztatási kötelezettség fontossága

Az 1.§ új 5. bekezdése a következőket mondja:„E törvénynek a tájékoztatási kötelezettséggel, valamint – ha ahhoz a kezesnek, illetve a zálogkötelezettnek lényeges jogi érdeke fűződik – az előtörlesztéssel kapcsolatos rendelkezéseit a hitelszerződéshez kapcsolódó fogyasztói kezességi szerződés és fogyasztói zálogszerződés esetén a kezes és a személyes adósnak nem minősülő zálogkötelezett tekintetében a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter rendeletében meghatározott módon kell alkalmazni”. Ez azt jelenti, hogy a szerződéskötést megelőző tájékoztatási kötelezettség a hitelezőt nem csak az adós irányába terheli, hanem a kezes és a zálogkötelezett irányába is. Az előtörlesztéshez való jog nemcsak a főadóst, hanem a kezest és a zálogkötelezettet is megilleti – magyarázta. „A jövőben a magyar jogalkalmazói gyakorlatnak is nagyobb figyelmet kell fordítani a mellékkötelezettekre. illetve arra, hogy a hitelező, az őt terhelő kötelezettségeit ne csak a főadós irányába, hanem a mellékkötelezettek irányába is teljesítse” – mondta Bodzási Balázs.

A negatív kamatról szóló törvénymódosítás

Előadásában arról a cégjogi jellegű, valamint a zálogjogi jellegű módosításról is beszélt mely a 2015. évi II. törvényben került módosításra és mindkettő a Ptké.-t módosítja. A harmadik módosítás, melyet előadásában tárgyalt a Ptké. új 52/A §-a, mely a negatív kamat kérdésére vonatkozik. Ez részben a kölcsönöket részben a betéteket érinti. Magyarországon nem volt egyértelmű szabály arra, hogy negatív kamat esetén kell-e a betétesnek fizetnie a banknak. A negatív kamat kölcsönnél, vagy hitelszerződésnél azt jelenti, hogy a hitelező fizet az adósnak, betétnél viszont azt, hogy a betétes fizet a betétgyűjtőnek – magyarázta. A Ptké. új 52/A § kimondja: ha a Ptk. hatálybalépésekor fennálló jogviszonyból eredő kamatfizetési kötelezettséggel – ide értve a késedelmi kamatfizetési kötelezettséget is – érintett pénztartozás a kamatfeltételek változása esetén kamatmentessé vagy negatív kamatozásúvá válna, a pénztartozást – a felek erre vonatkozó kifejezett eltérő rendelkezése hiányában – 0.01%-os kamattal kamatozóként kell értelmezni mindaddig, amíg a kamat ezt a mértéket meg nem haladja. Ehhez szorosan kapcsolódik a betéti oldalon a Hpt. 280. §- a, mely szerint: a nem természetes személlyel kötött betétszerződésben a betét összege után 0%-os vagy negatív előjelű kamat is kiköthető. A fogyasztóval kötött betétszerződésnél tehát ilyen negatív kamat a magyar jog szerint nem létezhet – összegezte.

SZTEinfo – Gajzer Erzsébet