SZTE Info

Ivan_Sara_kiemelt

Valentin napi ajándék az SZTE hallgató operettje

Zeneszerző és szövegíró, miközben a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karán másodéves magánének szakos hallgató. Ő Iván Sára, akinek az Ez történt Bécsben című operettje újra hódít a Szegedi Nemzeti Színházban – legközelebb 2015. február 15-én, Valentin napon.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

„17 éves volt, mikor bemutatták az Ez történt Bécsben című operettjét” – hallottuk Iván Sáráról. A Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Kar ének szakos hallgatóját arra kértük, mondja el mesébe illő történetét!


 

kicsi03_15-01-03  Katarzis a nézőtéren


„Áldom a pillanatot” – mondja Iván Sára, mikor fölidézi a 2010. január 22-i színházi élményét. „A szereplők? Anger Ferenc rendezése? Vagy a díszlet? Az illat miatt? Nem tudom. De Rossini vígoperája, az Ory grófja szegedi előadásán született meg bennem az elhatározás: ’Ezt szeretném csinálni!’ Vagyis a színházat, az éneklést, a zeneszerzést választottam – érzékelteti a katarzisnál is nagyszerűbb érzést, az elhatározás létrejöttét. Így fordított az életén az addig humán tagozatos osztályba járó gimnazista.


 

  Gyerekkóristából zeneszerző


„Varázsfuvola, Háry János, Othello – a Szegedi Nemzeti Színházban, no meg Turandot, Carmen… – a Szegedi Szabadtéri Játékok színpadán.” Mindez csak ízelítő abból a milliónyi emlékfoszlányból és tapasztalatból, amelyet Iván Sára – mint a szegedi gyermekkórus oszlopos tagja – begyűjtött az elmúlt években. Azt mondja, sokat köszönhet színházbarát családjának: édesanyja a színházi kórusból, míg édesapja, Iván László, az SZTE Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika docense az énekesek hangszálainak gyógyítójaként is ismert. Amikor a diáklány döntött, hogy melyik útra lép, a családtagok és a barátok is mindenben támogatták.


 

 kicsi30_15-01-03 „Operácska” a rock és pop helyett


Könnyűzenésznek indult, dalokat írt és énekelt Iván Sára. Ezeket a zsengéket is szakemberhez vitte megmérettetni. Kapott dicséretet és útmutatást, mégis más műfaj felé kezdett kacsintgatni.

„Az operettet mindig is szerettem” – lep meg kijelentésével az egyetemista lány. Magyarázatként pedig hozzáteszi, hogy az érzelmek szabad áramlásának teret engedő virtus, a széles zenei skála, a szerelmi történet köré szövődő, de aktuális problémákra is választ adó sztori a műfaj általa kedvelt jellemzője.

„Kirándulás a múltba az operett” – mondja, amikor a „bécsies jelmezekre”, illetve a primadonna és a bonviván, a szubrett és a táncoskomikus klasszikus négyesére, vagy a nézőtér átlagéletkorára utalunk. „Az 1800-as évek jellemzőit idézve és operettes karakterekkel is el lehet mondani egy mának is szóló történetet” – érvel.


 

  Lázadó lány a főszereplő


„Egy lázadó lány a főszereplőm, aki ki mer állni a saját véleménye mellett” – jellemzi a 17 éves korában írt Ez történt Bécsben című operettje mondandójának lényegét Iván Sára.

Mi a módszerem? – kérdez vissza. Válaszként pedig elárulja: „Képekből indulok ki. Elképzelem az érzést, a cselekvést. Rögzítem a dallamfoszlányokat, a szókapcsolatokat, lejegyzem, ha olyan személlyel találkozom, akinek egy-egy jellemvonása illeszkedik a mozaikkockákból összeálló darabomba.”

Segített a színpadra állításakor a darab kiteljesítésében a rendező, Toronykőy Attila és a részben SZTE ZMK hallgatóiból verbuválódott szereplőgárda is – halljuk a szövegek és a dallamok szerzőjétől. A https://www.youtube.com/watch?v=-oSFda5i3i8 riportfilmben pedig „slágergyanús dallamokról” beszélnek, sőt: Szeged Huszka Jenő utáni második operettszerzőjének nevezik Iván Sárát, aki elárulja: új darabon dolgozik.

 


 kicsi11_15-01-03 Szerelmes dallamok


Vizsgaelőadásként mutatták be először Iván Sára művét. Az Ez történt Bécsben a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Kar zárt világából a Szegedi Nemzeti Színház-Kisszínházába költözött 2013 júniusában:https://www.youtube.com/watch?v=Yw3hKSfgXEg

A szerelmes dallamokból építkező operett Miskolci Operafesztiválon is sikert aratott. „Az építő kritikákból igyekeztem tanulni, apró momentumokon változtattam is” – meséli a „színházi iskolai egyszeregyet”.

2015 januárjában pedig a Szegedi Nemzeti Színház, a Szeged Első Lions Klub, a szegedi Szent-Györgyi Albert Rotary Club, a Szegedi Soroptimist Club, a Nemzeti Kulturális Alap és a Szegedi Tudományegyetem közös produkciójaként került ismét színre, Molnár László vezényletében.: http://www.szinhaz.szeged.hu/sznsz/szindarab/ez-tortent-becsben

Egy fiatal lány képes naivan édes dallamokból szerelmes operettet írni? Igen! Aki nem hiszi, járjon utána! Két előadásból is megtudhatjuk, hogy Ez történt Bécsben 2015. február 15-én – Valentin napon –, Iván Sára 20. szülinapján!

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2020. október 20.

Nyito_1956._oktober_20._AudMax

„A szövetség célja az, hogy az egyetemekről és főiskolákról kikerülő ifjúság, ne közönyös tömeg, vagy megfélemlített réteg legyen, hanem a népért, a hazáért, a boldogabb jövőért harcoló bátor, lelkes sereg” – idézte a helyi napilap a szegedi MEFESZ 1956. október 20-i nagygyűlésén elhangzottakat. A szegedi egyetemisták és oktatóik 64 évvel ezelőtti napjait az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta rendszeréből kiemelt visszaemlékezéssel és újságcikkel, valamint fotókkal és hangképekkel is fölidézhetjük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.