SZTE Info

eli_latvanyterv_kiemelt

Az SZTE fizikus rektorának előadása nyitotta meg a fény évének hazai programjait

A fény nemzetközi éve 2015. A programsorozat országos megnyitóján, 2015. február 19-én Szabó Gábor fizikus akadémikus, az SZTE rektora tartott előadást a lézerről, Szent-Györgyi Albert sejtéséről, és az ELI-ről.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A világon egyedülálló szegedi „szuperlézernek” is helyet adó ELI-ALPS egy páneurópai kutatóintézet, aminek három berendezése közül egyet hoznak létre Szegeden (a másik kettő Prágában és Bukarestben épül).

 


  Bukarest, Prága, Szeged


„Ha a három helyszínen megvalósuló beruházást együtt nézzük, akkor az csaknem nyolcszázmillió euró. Durván 240 milliárd forintról beszélünk, tehát ez tényleg egy tudományos nagyvállalkozás. A fény nemzetközi évéhez azon keresztül kapcsolódunk, hogy ott nagyon különleges lézerfénnyel lehet majd kísérletezni, nagyon különleges kísérleteket végezni. Egy nagyon komplex és nagyon sok érdekes aspektussal rendelkező projekt ez” – nyilatkozta a Kossuth Rádiónak Szabó Gábor. A Szegedi Tudományegyetem rektora fizikus professzorként izgalmas előadásban mutatta be az ELI-ALPS (Extreme Light Infrastructure Attosecond Light Purse Source) projekt jelentőségét a fény nemzetközi éve magyarországi rendezvényeinek nyitányán, 2015. február 19-én az MTA székházban.

A bukaresti az nukleáris fizikával fog foglalkozni, tehát fotonukleáris központ, a prágai, beamline-nak nevezi az angol, ott tulajdonképpen nagyon nagyteljesítményű lézereknek a közvetlen alkalmazásai lesznek, Szegedet pedig attoszekundumos forrásnak nevezzük” – magyarázta a fizikus akadémikus a Kossuth Rádió hallgatóinak.

 


  Fókuszban az ELI


Egy éve tették le az alapkövét a szegedi ELI-ALPS kutatóintézetnek, ahol főszerepet kap a lézer, az a „különleges fényforrás, ami vékony, kis széttartású, nagy energiasűrűségű fénynyalábot bocsát ki” – emlékeztet a fény nemzetközi évéről adott összefoglalójában a valasz.hu.

A kísérleti berendezéseket befogadó rezgésbiztos épület csúcstechnológiával épül fel 2015-ben, miközben Európa vezető lézerfizikai laboratóriumai már azokat az eszközöket fejlesztik, amelyeket 2016-tól itt tesztelnek. A várhatóan 2017-ben induló kutatások nemcsak az ultragyors fizikai alapfolyamatok, de a biológiai, orvosi és anyagtudományok terén is kiemelkedő eredmények elérését teszik majd lehetővé.

 


20150219a-feny-eve-unesco
Szabó Gábor (fotó: Gilicze Bálint - Origo)

  A társadalomtudósokat is szolgálja


A szegedi a világ első attoszekundumos lézere lesz, ami azt jelenti, hogy attoszekundumonként fog kibocsátani egy fényimpulzust.

„A csúcstechnológia lényege az, hogy olyan lézerrendszer lesz Szegeden, amelyik a legrövidebb fényimpulzusokkal tesz lehetővé kísérleteket. Ez nagyon sok társtudományban, a biológiától az anyagtudományig nagyon érdekes közvetlenül tanulmányozni azokat a folyamatokat, amelyekben az elektronok mozgása az érdekes. Ezt fogja lehetővé tenni az ELI, és jó pár évig feltehetőleg a világon másutt nem lehet elvégezni azokat a kísérleteket, amelyekkel ilyen fajta alkalmazásokat lehet majd csinálni. Mindig szoktam hangsúlyozni egyébként, hogy a szegedi ELI az nem annyira a lézeresek, hanem a társtudományok számára lesz érdekes – hallhatták Szabó Gábor véleményét a Kossuth Rádió hallgatói.

 


Rúdugró és atomok egyesülése


„Az attoszekundum nagyon rövid idő, úgy aránylik a másodperchez, mint az egy másodperc a világegyetem korához (ami körülbelül 14 milliárd év). Míg a fény egy másodperc alatt 7,5-szer kerüli meg a földet, egy attoszekundum alatt alig néhány atomnyit mozdul el. Pont ezért hasznos a tudósoknak egy olyan fényforrás, amivel ilyen rövid időközönként tudnak megfigyelni egy folyamatot” – írja a valasz.hu.

Példaként említette Szabó Gábor, hogy ha „a rúdugrásról csak fél percnyi felbontással készítünk képeket: ez egyiken még azt látjuk, hogy egy ember rúddal a kezében fut, a másikon azt, hogy hanyatt fekszik egy szőnyegen. Ha tudni akarjuk, mi történt a kettő között, rövidebb időközönként kell felvételt készíteni. Minél rövidebbek az időközök, annál pontosabban tudjuk, mi történt. Egy nátrium és egy klóratom egyesülésekor például látjuk a végeredményt, a NaCl-molekulát (a konyhasót), de még nincsenek eszközeink a folyamat részletes megfigyelésére, arra, hogy pontosan hogyan viselkedik a két atom elektronfelhője az egyesülése során. Most majd lesz” – idézte Szabó Gábor akadémikust a valasz.hu tudósítása.

 


  Szent-Györgyi sejtéséből a jövő kísérlete


Már Szent-Györgyi Albert megsejtette, hogy a DNS viselkedésében az elektronok játsszák a főszerepet: akár száz bázispárnyi távolságra képesek letapogatni a molekulán a hibákat és a felcsavarodásokat, ami az élethez szükséges egyik alapvető mechanizmus. A sejtést azonban kísérletileg eddig nem lehetett igazolni, mert csak most lesz olyan eszközünk, amivel látni is fogjuk, ahogy az elektronok atomról atomra szállítják a töltést” – magyarázta Szabó Gábor a fény nemzetközi évének nyitó előadásában az a tételét, amelyet a Szegedi Egyetemi Tudástár 1. kötetében megjelenő tanulmányában fejtett ki.

(A 8 kötetből álló Szegedi Egyetemi Tudástár bemutatóját 2015. február 25-én 16 órától tartják a szegedi Móra Múzeum dísztermében, arra a tudomány iránt érdeklődőket szeretettel várják.)

 


  A fény nemzetközi éve 2015


Az ENSZ az Európai Fizikai Társulat kezdeményezésére, az UNESCO támogatásával nyilvánította 2015-öt A fény nemzetközi évének. A kezdeményezéshez Magyarország is csatlakozott.

A nemzetközi év hazai programbizottsága által szervezett rendezvénysorozat öt fő pillére a tudomány, az oktatás, az ipar, a művészet és a nemzetközi kapcsolatok.

Az oktatási célú programjavaslatokat az MTA partneriskola-hálózatán keresztül várják a szervezők. A javasolt programot és a támogatási igényt a partneriskolákhoz lehet eljuttatni.

A tudományos tartalmú javaslatokat, egyetemi workshopok, konferenciák terveit a fenyeve@titkarsag.mta.hu címen fogadják. Ezekről a rendszeresen ülésező Programbizottság hoz döntést, és lehetőségéhez mérten igyekszik támogatni az elképzeléseket.

Az elfogadott programok megjelennek A fény éve honlapján.

 

 

Ízelítő a fény nemzetközi éve 2015. 02. 19-i nyitányának sajtóvisszhangjából:

Valasz.hu
Origo.hu

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. szeptember 30.

IMG_6486

Dr. Piros Györgyit belgyógyász-kardiológust, az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ II. sz. Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központ osztályvezető főorvosát és testvérét, Piros Ildikót, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznőt páros interjúnkban a szívről kérdeztük. Arról a szívről, amit sokat emlegetünk, de alig ismerünk.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 21. 09:15 - 25. 17:00
    The BIOMAT 2019 International Symposium will be held at University of Szeged, Bolyai Institute and Hungarian Academy of Sciences, Hungary. The participation in the BIOMAT 2019 International Symposium is another great opportunity for research students and young postdocs to exchange scientific feedback with their colleagues from several countries, in the best tradition of the BIOMAT Symposium Series.
  • október 21.
    12:10 - 12:20
  • október 21.
    16:30 - 18:30
    Az SZTE JGYPK Gyógypedagógus-képző Intézete és a Mentor(h)áló az új tanévben is folytatja közkedvelt műhelysorozatát.
    A műhelyfoglalkozáson való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött!
  • október 21.
    18:00 - 19:00
    Beszélgetőtárs: Bene Zoltán író
    Mi köze van az ellopott, tömör arany Fabergé-tojásnak a Patyomkin páncéloshoz? Túlélheti-e valaki a 20. század három legnagyobb közlekedési katasztrófáját? Mi történik, ha Nikola Teslának rossz napja van? [...] És egyáltalán, miért ír egy zeneszerző képzeletbeli családregényt?
  • október 21.
    18:00 - 19:00
    Megnyitja: Tóth István ezredes, MH 5. Bocskai István Lövészdandár parancsnokhelyettes
    Tordai Kamilla az egyetemi évek után a Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár hódmezővásárhelyi helyőrségében kezdett el dolgozni, ahol immár két éve dokumentálja a Zrínyi Miklós Laktanya falai között a különböző harcászati foglalkozásokat, gyakorlatokat, városi rendezvényeket. Fotóválogatása a katonák mindennapjait, izgalmakkal teli életüket mutatja be.
    Megtekinthető október 31-ig, hétköznapokon 08.00-22.00, szombaton 09.00-20.00 óráig.