Meetup a jövő zsenijeinek

Az ország három campusán – köztük a Szegedi Tudományegyetemen, a TIK kávézójában – nyílt olyan egyetemi klub, ahol bankkártyás fizetési módokat részesítik előnyben. A készpénzmentes innovációkat támogató MasterCard és a diákprogramok terén szakértő MEEX együttműködéséből létrejött szegedi „Lounge” nem egy hagyományos közösségi tér, sokkal inkább egy élményközpont, ahol a hallgatók kipróbálhatják például a PayPass-al működő csócsóasztalt, Xbox konzolokon játszhatnak, vagy kedvezményes áron vásárolhatnak jegyeket népszerű fesztiválokra.

Az SZTE-s Lounge felavatására a szervezők különleges programmal készültek: ahol az érdeklődők többek között a 444, a „tep” és a „Springtab” stábjával folytathattak interaktív eszmecserét sikerről, ötletekről és a lehetőségek kiaknázásáról, legyen szó újságírásról vagy startupról.

A nyitó előadást a házigazda Mondovics Péter tartotta, aki a MasterCard színeiben a biometrikus fizetési eszközökről beszélt. A jelenlévők megtudhatták, hogy a jövőben a fő fizetési eszköz a mobil lesz, amely virtuális pénztárcaként funkcionálva magába sűríti a bankkártyát és a hűségkártyát, így sosem kell attól tartani, hogy az ember otthon felejti őket. A PayPass-hoz hasonló fizetési formák igénybe vétele ugyan itthon még csak az üdítő vagy a jegyvásárlásban merül ki, ám a világ más pontjain már külön ehhez igazított alkalmazásokat fejlesztettek ki. Így a jövőben már egy gombnyomással elintézhető a rendelés és a fizetés az éttermekben, de az iskolai menzák kínálata is elérhetővé válik a telefonról.

Az első vendégelőadó Boros Ákos volt, aki SZTE-s hallgatóként csapatával egy olyan formabontó alkalmazással rukkolt elő, ami egyesíti magában a fitneszprogramokat és a tamagocsit. A zseniális "tep” ötletével pedig második helyezést értek el tavaly a Microsoft versenyén. Boros Ákos beszédében a sikereik helyett arra fektette a hangsúlyt, hogy a csapatuk milyen utat járt be az önálló vállalkozás megalapozásáig, és számtalan tanácsot, valamint háttértörténetet osztott meg a jelenlévőkkel. Kiderült például, hogy a zsiráfos alkalmazásukat eredetileg gyerekeknek szánták, ám kiderült, hogy a hölgyek között sokkal nagyobb érdeklődésre számíthatnak.

A Springtab csapatát Szántó Péter képviselte, akik vállalkozásukkal azt a nemes célt tűzték ki maguk elé, hogy programjukkal egyszerre javítják a netes felhasználói élményt és a márkák kínálatát. Az elképzelésük szerint a Springtab összegyűjti a felhasználóktól azokat az információkat, amelyeket különböző felületeken (pl. Facebook) megosztottak magukról, ezeket elemzik, majd pedig az áruházak és boltok a weboldalukon olyan kínálattal fogadhatják a látogatót, amely az adott felhasználót érdekelheti. Mindezzel tehát kiszűrhetőek az olyan hirdetések, amelyek nem érdeklik az embereket, és mindenkit a saját ízlésének megfelelő reklámok várják.

Ezt követően a program kicsit eltávolodott a startup vállalkozásoktól, és a zenei brandépítés került előtérbe. A nemrég befutott Minymist, azaz Mészáros István mesélt élményeiről a zenei világban. A „Birdhouse” című klipje ugyan sok elismerést és díjat hozott neki, ám kezdetben ő is ugyanarról a szintről indult, mint más zenészek. Elmondta, kezdetben kevés visszajelzést kapott, ám ennek ellenére hangsúlyozta a komoly elhatározás fontosságát már a korai fázisban is. Az első klipjének készítésekor szilárd elképzelései voltak a művészi irányvonalról. Viszont figyelmeztette a leendő zenészeket, hogy a rádiók és más médiumok figyelmét nehéz felkelteni kezdeti népszerűség nélkül. Ezért van szükség az elhatározásra, és rajongók megnyerésére, mert a sikerek után még több lehetőség nyílik meg.

A záró előadást Ács Dani, a 444.hu újságírója tartotta, kulisszatitkokat osztva meg arról, hogy az oldaluk miként vált „semmiből valamivé”. Az Új Péter keze alatt volt indexesekből formálódott csapat kezdetektől fogva azt tartotta szem előtt, hogy valami újat, jobbat nyújtson, mint a konkurencia. Ehhez olyan instrukciókat kaptak, mint hogy legyenek „hiperszemélyesek” - vagyis az újságíró stílusa jelenjen meg az anyagában – vagy a rovatokat elhagyva mindenki vegyen részt mindenféle hírben, elkerülve így egy adott témába való belefásulást. Ács Dani feladata volt a csapaton belül a videózás alapjainak megalkotása. Mint kiderült, számtalan buktatóval járt, például magának a netes hírvideós stílus kiforratlanságával, valamint az újságírói és híradós stílus ütköztetésével. A sikerhez a kulcsot végül az jelentette, hogy a videós csapat képes volt kreatív ötletekkel előállni olyan hétköznapi témákra, mint a kánikula.

SZTEinfo - Őszi Tamás

fotó: Pölhe Nikolett